Kövess minket!

Marketing

Fabricius Gábor: „Versenyre szükség van”

Az M+ Lista – mint hivatalos magyar ügynökségi rangsor – a jövőben versenytársat kaphat. Az egyik lehetséges kihívója az az Agency Toplist, amely röviddel a bejelentése után a kommunikációs szakemberek céltáblájává vált. Az ötletgazda Fabricius Gábor szerint a kulturált eszmecsere a legerősebb keretező. Hogy ez mit jelent? – elmeséli az interjúban.

Sokaknak még mindig nem egyértelmű a piacon, mi alapján fog felépülni az Agency Toplist.

A legfontosabb, hogy ez a lista már meglévő gazdasági és szakmai versenyeredményeket összegez csupán, nem zsűriz, nem értékel, nem mond véleményt, nincs nevezési díj. A független munkacsoport szerint több párhuzamos rangsor lesz különböző teljesítményfaktorok szerint: egy növekedésalapú, egy forgalmi adatokon alapuló, egy, a szakmai edukációt figyelembe vevő és egy kreatív. Illetve lesz egy összetett, végső objektív elemzés is. Ez a lista az ügyfelek nézőpontját fogja tükrözni, nem az ügynökségek fogják eldönteni, kinek szebb a faroktolla.

Az Agency Toplist bejelentése felkavarta az állóvizet. Többen úgy vélik, a MAKSZszal folytatott vita veszélybe sodorta az iparág méltóságát.

Egyértelműen a szakma hasznára vált, de a vitánál jobb kifejezés az eszmecsere, amely értékek, elvek, vélemények ütköztetése.

Nem láttam olyan demokráciát, ahol a kulturált vita ne vitt volna előre. Nem válik a szakma előnyére, ha a dolgok kibeszéletlenül maradnak. Az, hogy milyen a vitakultúra Magyarországon, már más kérdés.

Ez az eszmecsere kulturált volt?

Abszolút. Gondoljunk a több százéves angol parlamentre, ahol verik az asztalt.

Tapasztalataim szerint a szakma képviselőinek egy része üdvözölne egy új és transzparens rangsort, de nem feltétlenül az Agency Toplistre gondolnak.

Amikor véleményt formáltak róla, a lista még meg sem született. Jelenleg is csak a híre létezik. Akkor lesznek majd igazán érdekes nyilatkozatok, amikor ki fog jönni.

Akkor miért keltett negatív visszhangot?

Nem keltett. Nem volt mihez képest véleményt alkotni. A szaksajtó, így te is, a problémafelvetés kellős közepén kereste meg az érintett szereplőket. Így hozzád ezek a visszhangok juthattak el, hozzám meg sok minden más, szakmai szervezetektől, ügynökségektől, de ügyféloldalról is megkerestek.

Győzelem és pozitív előrelépés a szakmának, hogy versenyre még a kritikusok szerint is szükség van.

A lista nyilvánosságra hozatalát először februárra, majd márciusra időzítettétek. Mi a késlekedés oka?

A lista nagyon fontos összetevője a cégbíróságnak leadott mérleg: pénzügyi, forgalmi adatok. A rangsor megjelenési dátumát ezért hozzáigazítottuk a forgalmi adatok közzétételének időpontjához, ami a hatályos jogszabályok szerint május 31. Nagyon fontos, hogy a lista készítésekor használt adatok ne véleményeken alapuljanak, hanem harmadik fél által is auditáltak legyenek. Várhatóan június első hetében fogják bejelenteni a rangsort.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság auditálja az Agency Toplist-et?

Nem, az másik ügy volt.

Mit állapított meg a hatóság?

Nem kívánta vizsgálni az ügyet, minden rendben volt.

(Dr. Péterfalvi Attilának, a NAIH elnökének a tájékoztatása szerint „a Hatóság az Agency Toplist benyújtott kérelme alapján nem folytatott le adatvédelmi audit eljárást” – a szerk.)

Többször hangsúlyoztátok az Agency Toplist függetlenségét. Hogyan lehet független, ha az életre hívója egy ügynökség?

A lista valóban az én ötletem volt, húszéves reklámszakmai múlttal a hátam mögött, másrészt vannak olyan résztvevők, akiknek semmi közük a Republic Grouphoz. A felvetést egyébiránt több dologra érdemes bontani. Először is, hogy mit jelent az összeférhetetlenség, a transzparencia, a fair play stb. Az Agency Toplist végül auditált adatok, érdemi teljesítmény és nem vélemények alapján áll össze.

Engem nem győztél meg. Mitől lesz átláthatóbb az Agency Toplist, mint az általatok bírált lista?

Az Agency Toplist semmilyen verseny szervezésben nem érintett, nem ítél oda szakmai díjakat, melyek befolyásolhatják a listahelyezéseket, átlátható listázási szabályzatot állított fel, és teljesen nyilvánossá teszi az egész folyamatot.

A lista nyilvánosságra hozatala után akár név szerint is felsoroljátok az összeállításában részt vevő munkacsoport tagjait?

Nem a nevek hitelesítik a sztorit, hanem a listázás alapjául szolgáló tényezők: ahogy már korábban említettem, a leadott üzleti eredmények, illetve más hazai és nemzetközi versenyeken elért eredmények.

Milyen változásokat jelentettek a lista felépítésében a szakmai szervezetek állásfoglalásai, az iparági visszajelzések?

Egy óriási összefogás keretében a MAKSZ, az IAB Hungary, az MRSZ, a DIMSZ és az ÖRT megtárgyalta a lista létét. Ildikóval (Fazekas Ildikó, az ÖRT főtitkára – a szerk.) nagyon sokat beszélgettünk arról, hogyan látja szakmailag a lista létjogosultságát. Ő is jó dolognak tartja, hogy versenyhelyzetet teremt. Óriási rajongója vagyok a főtitkár asszonynak, amiért objektíven látja a helyzetet.

(Fazekas Ildikó az alábbiakat tette hozzá: „Valóban, úgy vélem, hogy nem baj, sőt jó, ha ha van új lista, így én az elvvel értek egyet, vagyis, hogy legyen más, új szempontú lista, objektív tájékoztatás a reklámszakmáról.

Nem feltétlenül a létezők számára teremtett versenyhelyzet miatt, hanem a szakma jobb kiszolgálása, a színesebb kép és olyan új szempontok és kritériumok miatt, amelyek következtében még több és jobb megvilágítást kaphat a szakmai teljesítmény. Viszont ne feledjük, hogy minden újdonság hatással van a termékkategóriára is, tehát arra is vigyázni kell, mert az közös értékünk” – a szerk.)

Tavaly a Brandmania című műsorban azért még ő is negatív hangot ütött meg.

Kezdetben érzelmileg reagáltak a listára, csak később jöttek a racionális reakciók. Én az utóbbiakról beszélek. A feltáróbizottság ajánlásai, vélelmezései, problémafelvetései sok esetben hasznosak voltak. Ezekre az Agency Toplist szakmai munkacsoportja azonnal reagált, és javaslataikat beépítette.

Melyek voltak ezek?

Felvetették például, hogy miért hagyja ki az Effie-t és az Arany Pengét az új lista. A listát összeállító szakemberek elfogadták az érvelést, egyértelművé vált, hogy ezt a két versenyt nem lehet kizárni. Az már más kérdés, hogy milyen súllyal szerepeljenek. Mondok egy példát: Cannes-ban csak olyan vehet részt a zsűriben, aki maga is kapott már díjat. Hangsúlyozom, hogy jómagam az ötleten túl nem veszek részt a grémium munkájában.

Fabricius Gábor (Fotó: Kinál Marci)
Fabricius Gábor (Fotó: Kinál Marci)

Mitől lesz átláthatóbb az Agency Toplist?

Ismételni tudom csak a korábban említetteket: az Agency Toplist már meglévő eredményeket összegez csupán, nem zsűriz, nem értékel, nem mond véleményt. Fontos ugyanakkor, hogy megértse mindenki: a verseny komplexitása a teljes szakmának az eredőjében fog teljesítménynövekedést eredményezni.

Azt gondolod, hogy a magyar piac elbír két listát?

Miért, ennyi reklámügynökségre szükség van? Pártokra szükség van? Miért nem szavazunk egy pártra? Ez a szabad piac lényege. Mindenkinek, aki a szabad piacon dolgozik, ezt az alapelvet kell védelmeznie. Lehet, hogy nem kell majd ennyi lista, ennyi párt, de alapvetően hiszek ebben. Ebben szocializálódtam az elmúlt huszonöt évben. Ezen elvek mentén hozom a gazdaságpolitikai döntéseimet.

Szerinted ennyire fontosak a listák ügyféloldalon?

Nagyon sok szempont létezik, ezért is kell, hogy sok lista létezzen. Egy cég forgalma indikátor, amely megmutatja, hogy az ügynökség ki tudja-e szolgálni az ügyfelet. Vagy meg lehet mutatni egy ügynökség progresszióját azáltal, hogy mennyit növekszik egyik évről a másikra, és hogy mennyi díjat nyer a munkáival. Az is fontos szempont, hogyan tudja a szakmát edukálni. Van, akinek ezek nem releváns kérdések, van, akinek azok.

Fabricius Gábor
Fabricius Gábor

Berkes Péter, a munkacsoport tagja korábban azt nyilatkozta: minden olyan ügynökség szerepelni fog a listán, amelynek az árbevétele eléri a 300 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy felkerülhetnek rá a milliárdos állami megbízásokkal kitömött kormánypárti ügynökségek?

A szakmai bizottság ezt majd eldönti, de ha a véleményemet kérdezed, akkor én azon a listán, amelyik a forgalmi adatokat rendszerezi, valószínűleg szerepeltetném őket.

A lista például azt is meg fogja mutatni, mely ügynökség mely üzleti modellben érdekelt.

Akkor ezen ügynökségek fognak rajta szerepelni vagy sem?

Tudtommal még nem nyilvánosak a forgalmi adatok.

Visszautasítod azt a piaci feltételezést, hogy a listát azért hoztad létre, hogy legitimizáld ezeket az ügynökségeket?

Nem csak, hogy visszautasítom, de azt gondolom, hogy a rágalmazás kategóriáját is kimeríti.

A listát erős kommunikációs kampánnyal kívántátok bevezetni. Mennyiben valósult meg?

Mondj egy embert, aki nem hallott róla a szakmában! Az eszmecsere a legerősebb keretező. Az Agency Toplist egy ötletből indult és minden egyes piaci szereplőnek volt róla véleménye, minden szakmai szervezet állást is foglalt.

Visszautalok az első kérdésemre: egyes vélemények szerint a vita veszélybe sodorta a szakma méltóságát.

Családon belül is az elnyomott, ki nem beszélt problémák vezetnek feszültséghez. Senki nem mondhatja, hogy a ki nem beszélt problémák felszínre hozatala problematikus. Az M+ Lista jelenleg egy 5-6 éves nóvum. Ez idő alatt a státuszát senki explicit nem kérdőjelezte meg, vagy nem hozta versenyhelyzetbe, mostanáig.

Az interjút elolvashatja a Médiapiac május-júniusi számában is, a friss lapszám a jövő héten már a standokon. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom