Kövess minket!

Marketing

Fabricius Gábor: „Versenyre szükség van”

Az M+ Lista – mint hivatalos magyar ügynökségi rangsor – a jövőben versenytársat kaphat. Az egyik lehetséges kihívója az az Agency Toplist, amely röviddel a bejelentése után a kommunikációs szakemberek céltáblájává vált. Az ötletgazda Fabricius Gábor szerint a kulturált eszmecsere a legerősebb keretező. Hogy ez mit jelent? – elmeséli az interjúban.

Sokaknak még mindig nem egyértelmű a piacon, mi alapján fog felépülni az Agency Toplist.

A legfontosabb, hogy ez a lista már meglévő gazdasági és szakmai versenyeredményeket összegez csupán, nem zsűriz, nem értékel, nem mond véleményt, nincs nevezési díj. A független munkacsoport szerint több párhuzamos rangsor lesz különböző teljesítményfaktorok szerint: egy növekedésalapú, egy forgalmi adatokon alapuló, egy, a szakmai edukációt figyelembe vevő és egy kreatív. Illetve lesz egy összetett, végső objektív elemzés is. Ez a lista az ügyfelek nézőpontját fogja tükrözni, nem az ügynökségek fogják eldönteni, kinek szebb a faroktolla.

Az Agency Toplist bejelentése felkavarta az állóvizet. Többen úgy vélik, a MAKSZszal folytatott vita veszélybe sodorta az iparág méltóságát.

Egyértelműen a szakma hasznára vált, de a vitánál jobb kifejezés az eszmecsere, amely értékek, elvek, vélemények ütköztetése.

Nem láttam olyan demokráciát, ahol a kulturált vita ne vitt volna előre. Nem válik a szakma előnyére, ha a dolgok kibeszéletlenül maradnak. Az, hogy milyen a vitakultúra Magyarországon, már más kérdés.

Ez az eszmecsere kulturált volt?

Abszolút. Gondoljunk a több százéves angol parlamentre, ahol verik az asztalt.

Tapasztalataim szerint a szakma képviselőinek egy része üdvözölne egy új és transzparens rangsort, de nem feltétlenül az Agency Toplistre gondolnak.

Amikor véleményt formáltak róla, a lista még meg sem született. Jelenleg is csak a híre létezik. Akkor lesznek majd igazán érdekes nyilatkozatok, amikor ki fog jönni.

Akkor miért keltett negatív visszhangot?

Nem keltett. Nem volt mihez képest véleményt alkotni. A szaksajtó, így te is, a problémafelvetés kellős közepén kereste meg az érintett szereplőket. Így hozzád ezek a visszhangok juthattak el, hozzám meg sok minden más, szakmai szervezetektől, ügynökségektől, de ügyféloldalról is megkerestek.

Győzelem és pozitív előrelépés a szakmának, hogy versenyre még a kritikusok szerint is szükség van.

A lista nyilvánosságra hozatalát először februárra, majd márciusra időzítettétek. Mi a késlekedés oka?

A lista nagyon fontos összetevője a cégbíróságnak leadott mérleg: pénzügyi, forgalmi adatok. A rangsor megjelenési dátumát ezért hozzáigazítottuk a forgalmi adatok közzétételének időpontjához, ami a hatályos jogszabályok szerint május 31. Nagyon fontos, hogy a lista készítésekor használt adatok ne véleményeken alapuljanak, hanem harmadik fél által is auditáltak legyenek. Várhatóan június első hetében fogják bejelenteni a rangsort.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság auditálja az Agency Toplist-et?

Nem, az másik ügy volt.

Mit állapított meg a hatóság?

Nem kívánta vizsgálni az ügyet, minden rendben volt.

(Dr. Péterfalvi Attilának, a NAIH elnökének a tájékoztatása szerint „a Hatóság az Agency Toplist benyújtott kérelme alapján nem folytatott le adatvédelmi audit eljárást” – a szerk.)

Többször hangsúlyoztátok az Agency Toplist függetlenségét. Hogyan lehet független, ha az életre hívója egy ügynökség?

A lista valóban az én ötletem volt, húszéves reklámszakmai múlttal a hátam mögött, másrészt vannak olyan résztvevők, akiknek semmi közük a Republic Grouphoz. A felvetést egyébiránt több dologra érdemes bontani. Először is, hogy mit jelent az összeférhetetlenség, a transzparencia, a fair play stb. Az Agency Toplist végül auditált adatok, érdemi teljesítmény és nem vélemények alapján áll össze.

Engem nem győztél meg. Mitől lesz átláthatóbb az Agency Toplist, mint az általatok bírált lista?

Az Agency Toplist semmilyen verseny szervezésben nem érintett, nem ítél oda szakmai díjakat, melyek befolyásolhatják a listahelyezéseket, átlátható listázási szabályzatot állított fel, és teljesen nyilvánossá teszi az egész folyamatot.

A lista nyilvánosságra hozatala után akár név szerint is felsoroljátok az összeállításában részt vevő munkacsoport tagjait?

Nem a nevek hitelesítik a sztorit, hanem a listázás alapjául szolgáló tényezők: ahogy már korábban említettem, a leadott üzleti eredmények, illetve más hazai és nemzetközi versenyeken elért eredmények.

Milyen változásokat jelentettek a lista felépítésében a szakmai szervezetek állásfoglalásai, az iparági visszajelzések?

Egy óriási összefogás keretében a MAKSZ, az IAB Hungary, az MRSZ, a DIMSZ és az ÖRT megtárgyalta a lista létét. Ildikóval (Fazekas Ildikó, az ÖRT főtitkára – a szerk.) nagyon sokat beszélgettünk arról, hogyan látja szakmailag a lista létjogosultságát. Ő is jó dolognak tartja, hogy versenyhelyzetet teremt. Óriási rajongója vagyok a főtitkár asszonynak, amiért objektíven látja a helyzetet.

(Fazekas Ildikó az alábbiakat tette hozzá: „Valóban, úgy vélem, hogy nem baj, sőt jó, ha ha van új lista, így én az elvvel értek egyet, vagyis, hogy legyen más, új szempontú lista, objektív tájékoztatás a reklámszakmáról.

Nem feltétlenül a létezők számára teremtett versenyhelyzet miatt, hanem a szakma jobb kiszolgálása, a színesebb kép és olyan új szempontok és kritériumok miatt, amelyek következtében még több és jobb megvilágítást kaphat a szakmai teljesítmény. Viszont ne feledjük, hogy minden újdonság hatással van a termékkategóriára is, tehát arra is vigyázni kell, mert az közös értékünk” – a szerk.)

Tavaly a Brandmania című műsorban azért még ő is negatív hangot ütött meg.

Kezdetben érzelmileg reagáltak a listára, csak később jöttek a racionális reakciók. Én az utóbbiakról beszélek. A feltáróbizottság ajánlásai, vélelmezései, problémafelvetései sok esetben hasznosak voltak. Ezekre az Agency Toplist szakmai munkacsoportja azonnal reagált, és javaslataikat beépítette.

Melyek voltak ezek?

Felvetették például, hogy miért hagyja ki az Effie-t és az Arany Pengét az új lista. A listát összeállító szakemberek elfogadták az érvelést, egyértelművé vált, hogy ezt a két versenyt nem lehet kizárni. Az már más kérdés, hogy milyen súllyal szerepeljenek. Mondok egy példát: Cannes-ban csak olyan vehet részt a zsűriben, aki maga is kapott már díjat. Hangsúlyozom, hogy jómagam az ötleten túl nem veszek részt a grémium munkájában.

Fabricius Gábor (Fotó: Kinál Marci)
Fabricius Gábor (Fotó: Kinál Marci)

Mitől lesz átláthatóbb az Agency Toplist?

Ismételni tudom csak a korábban említetteket: az Agency Toplist már meglévő eredményeket összegez csupán, nem zsűriz, nem értékel, nem mond véleményt. Fontos ugyanakkor, hogy megértse mindenki: a verseny komplexitása a teljes szakmának az eredőjében fog teljesítménynövekedést eredményezni.

Azt gondolod, hogy a magyar piac elbír két listát?

Miért, ennyi reklámügynökségre szükség van? Pártokra szükség van? Miért nem szavazunk egy pártra? Ez a szabad piac lényege. Mindenkinek, aki a szabad piacon dolgozik, ezt az alapelvet kell védelmeznie. Lehet, hogy nem kell majd ennyi lista, ennyi párt, de alapvetően hiszek ebben. Ebben szocializálódtam az elmúlt huszonöt évben. Ezen elvek mentén hozom a gazdaságpolitikai döntéseimet.

Szerinted ennyire fontosak a listák ügyféloldalon?

Nagyon sok szempont létezik, ezért is kell, hogy sok lista létezzen. Egy cég forgalma indikátor, amely megmutatja, hogy az ügynökség ki tudja-e szolgálni az ügyfelet. Vagy meg lehet mutatni egy ügynökség progresszióját azáltal, hogy mennyit növekszik egyik évről a másikra, és hogy mennyi díjat nyer a munkáival. Az is fontos szempont, hogyan tudja a szakmát edukálni. Van, akinek ezek nem releváns kérdések, van, akinek azok.

Fabricius Gábor
Fabricius Gábor

Berkes Péter, a munkacsoport tagja korábban azt nyilatkozta: minden olyan ügynökség szerepelni fog a listán, amelynek az árbevétele eléri a 300 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy felkerülhetnek rá a milliárdos állami megbízásokkal kitömött kormánypárti ügynökségek?

A szakmai bizottság ezt majd eldönti, de ha a véleményemet kérdezed, akkor én azon a listán, amelyik a forgalmi adatokat rendszerezi, valószínűleg szerepeltetném őket.

A lista például azt is meg fogja mutatni, mely ügynökség mely üzleti modellben érdekelt.

Akkor ezen ügynökségek fognak rajta szerepelni vagy sem?

Tudtommal még nem nyilvánosak a forgalmi adatok.

Visszautasítod azt a piaci feltételezést, hogy a listát azért hoztad létre, hogy legitimizáld ezeket az ügynökségeket?

Nem csak, hogy visszautasítom, de azt gondolom, hogy a rágalmazás kategóriáját is kimeríti.

A listát erős kommunikációs kampánnyal kívántátok bevezetni. Mennyiben valósult meg?

Mondj egy embert, aki nem hallott róla a szakmában! Az eszmecsere a legerősebb keretező. Az Agency Toplist egy ötletből indult és minden egyes piaci szereplőnek volt róla véleménye, minden szakmai szervezet állást is foglalt.

Visszautalok az első kérdésemre: egyes vélemények szerint a vita veszélybe sodorta a szakma méltóságát.

Családon belül is az elnyomott, ki nem beszélt problémák vezetnek feszültséghez. Senki nem mondhatja, hogy a ki nem beszélt problémák felszínre hozatala problematikus. Az M+ Lista jelenleg egy 5-6 éves nóvum. Ez idő alatt a státuszát senki explicit nem kérdőjelezte meg, vagy nem hozta versenyhelyzetbe, mostanáig.

Az interjút elolvashatja a Médiapiac május-júniusi számában is, a friss lapszám a jövő héten már a standokon. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom