Marketing
Fabricius Gábor: „Versenyre szükség van”
Az M+ Lista – mint hivatalos magyar ügynökségi rangsor – a jövőben versenytársat kaphat. Az egyik lehetséges kihívója az az Agency Toplist, amely röviddel a bejelentése után a kommunikációs szakemberek céltáblájává vált. Az ötletgazda Fabricius Gábor szerint a kulturált eszmecsere a legerősebb keretező. Hogy ez mit jelent? – elmeséli az interjúban.
Sokaknak még mindig nem egyértelmű a piacon, mi alapján fog felépülni az Agency Toplist.
A legfontosabb, hogy ez a lista már meglévő gazdasági és szakmai versenyeredményeket összegez csupán, nem zsűriz, nem értékel, nem mond véleményt, nincs nevezési díj. A független munkacsoport szerint több párhuzamos rangsor lesz különböző teljesítményfaktorok szerint: egy növekedésalapú, egy forgalmi adatokon alapuló, egy, a szakmai edukációt figyelembe vevő és egy kreatív. Illetve lesz egy összetett, végső objektív elemzés is. Ez a lista az ügyfelek nézőpontját fogja tükrözni, nem az ügynökségek fogják eldönteni, kinek szebb a faroktolla.
Az Agency Toplist bejelentése felkavarta az állóvizet. Többen úgy vélik, a MAKSZszal folytatott vita veszélybe sodorta az iparág méltóságát.
Egyértelműen a szakma hasznára vált, de a vitánál jobb kifejezés az eszmecsere, amely értékek, elvek, vélemények ütköztetése.
Ez az eszmecsere kulturált volt?
Abszolút. Gondoljunk a több százéves angol parlamentre, ahol verik az asztalt.
Tapasztalataim szerint a szakma képviselőinek egy része üdvözölne egy új és transzparens rangsort, de nem feltétlenül az Agency Toplistre gondolnak.
Amikor véleményt formáltak róla, a lista még meg sem született. Jelenleg is csak a híre létezik. Akkor lesznek majd igazán érdekes nyilatkozatok, amikor ki fog jönni.
Akkor miért keltett negatív visszhangot?
Nem keltett. Nem volt mihez képest véleményt alkotni. A szaksajtó, így te is, a problémafelvetés kellős közepén kereste meg az érintett szereplőket. Így hozzád ezek a visszhangok juthattak el, hozzám meg sok minden más, szakmai szervezetektől, ügynökségektől, de ügyféloldalról is megkerestek.
Győzelem és pozitív előrelépés a szakmának, hogy versenyre még a kritikusok szerint is szükség van. |
A lista nyilvánosságra hozatalát először februárra, majd márciusra időzítettétek. Mi a késlekedés oka?
A lista nagyon fontos összetevője a cégbíróságnak leadott mérleg: pénzügyi, forgalmi adatok. A rangsor megjelenési dátumát ezért hozzáigazítottuk a forgalmi adatok közzétételének időpontjához, ami a hatályos jogszabályok szerint május 31. Nagyon fontos, hogy a lista készítésekor használt adatok ne véleményeken alapuljanak, hanem harmadik fél által is auditáltak legyenek. Várhatóan június első hetében fogják bejelenteni a rangsort.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság auditálja az Agency Toplist-et?
Nem, az másik ügy volt.
Mit állapított meg a hatóság?
Nem kívánta vizsgálni az ügyet, minden rendben volt.
(Dr. Péterfalvi Attilának, a NAIH elnökének a tájékoztatása szerint „a Hatóság az Agency Toplist benyújtott kérelme alapján nem folytatott le adatvédelmi audit eljárást” – a szerk.)
Többször hangsúlyoztátok az Agency Toplist függetlenségét. Hogyan lehet független, ha az életre hívója egy ügynökség?
A lista valóban az én ötletem volt, húszéves reklámszakmai múlttal a hátam mögött, másrészt vannak olyan résztvevők, akiknek semmi közük a Republic Grouphoz. A felvetést egyébiránt több dologra érdemes bontani. Először is, hogy mit jelent az összeférhetetlenség, a transzparencia, a fair play stb. Az Agency Toplist végül auditált adatok, érdemi teljesítmény és nem vélemények alapján áll össze.
Engem nem győztél meg. Mitől lesz átláthatóbb az Agency Toplist, mint az általatok bírált lista?
A lista nyilvánosságra hozatala után akár név szerint is felsoroljátok az összeállításában részt vevő munkacsoport tagjait?
Nem a nevek hitelesítik a sztorit, hanem a listázás alapjául szolgáló tényezők: ahogy már korábban említettem, a leadott üzleti eredmények, illetve más hazai és nemzetközi versenyeken elért eredmények.
Milyen változásokat jelentettek a lista felépítésében a szakmai szervezetek állásfoglalásai, az iparági visszajelzések?
Egy óriási összefogás keretében a MAKSZ, az IAB Hungary, az MRSZ, a DIMSZ és az ÖRT megtárgyalta a lista létét. Ildikóval (Fazekas Ildikó, az ÖRT főtitkára – a szerk.) nagyon sokat beszélgettünk arról, hogyan látja szakmailag a lista létjogosultságát. Ő is jó dolognak tartja, hogy versenyhelyzetet teremt. Óriási rajongója vagyok a főtitkár asszonynak, amiért objektíven látja a helyzetet.
(Fazekas Ildikó az alábbiakat tette hozzá: „Valóban, úgy vélem, hogy nem baj, sőt jó, ha ha van új lista, így én az elvvel értek egyet, vagyis, hogy legyen más, új szempontú lista, objektív tájékoztatás a reklámszakmáról.
Nem feltétlenül a létezők számára teremtett versenyhelyzet miatt, hanem a szakma jobb kiszolgálása, a színesebb kép és olyan új szempontok és kritériumok miatt, amelyek következtében még több és jobb megvilágítást kaphat a szakmai teljesítmény. Viszont ne feledjük, hogy minden újdonság hatással van a termékkategóriára is, tehát arra is vigyázni kell, mert az közös értékünk” – a szerk.)
Tavaly a Brandmania című műsorban azért még ő is negatív hangot ütött meg.
Kezdetben érzelmileg reagáltak a listára, csak később jöttek a racionális reakciók. Én az utóbbiakról beszélek. A feltáróbizottság ajánlásai, vélelmezései, problémafelvetései sok esetben hasznosak voltak. Ezekre az Agency Toplist szakmai munkacsoportja azonnal reagált, és javaslataikat beépítette.
Melyek voltak ezek?
Felvetették például, hogy miért hagyja ki az Effie-t és az Arany Pengét az új lista. A listát összeállító szakemberek elfogadták az érvelést, egyértelművé vált, hogy ezt a két versenyt nem lehet kizárni. Az már más kérdés, hogy milyen súllyal szerepeljenek. Mondok egy példát: Cannes-ban csak olyan vehet részt a zsűriben, aki maga is kapott már díjat. Hangsúlyozom, hogy jómagam az ötleten túl nem veszek részt a grémium munkájában.
 |
| Fabricius Gábor (Fotó: Kinál Marci) |
Mitől lesz átláthatóbb az Agency Toplist?
Ismételni tudom csak a korábban említetteket: az Agency Toplist már meglévő eredményeket összegez csupán, nem zsűriz, nem értékel, nem mond véleményt. Fontos ugyanakkor, hogy megértse mindenki: a verseny komplexitása a teljes szakmának az eredőjében fog teljesítménynövekedést eredményezni.
Azt gondolod, hogy a magyar piac elbír két listát?
Szerinted ennyire fontosak a listák ügyféloldalon?
Nagyon sok szempont létezik, ezért is kell, hogy sok lista létezzen. Egy cég forgalma indikátor, amely megmutatja, hogy az ügynökség ki tudja-e szolgálni az ügyfelet. Vagy meg lehet mutatni egy ügynökség progresszióját azáltal, hogy mennyit növekszik egyik évről a másikra, és hogy mennyi díjat nyer a munkáival. Az is fontos szempont, hogyan tudja a szakmát edukálni. Van, akinek ezek nem releváns kérdések, van, akinek azok.
 |
| Fabricius Gábor |
Berkes Péter, a munkacsoport tagja korábban azt nyilatkozta: minden olyan ügynökség szerepelni fog a listán, amelynek az árbevétele eléri a 300 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy felkerülhetnek rá a milliárdos állami megbízásokkal kitömött kormánypárti ügynökségek?
A szakmai bizottság ezt majd eldönti, de ha a véleményemet kérdezed, akkor én azon a listán, amelyik a forgalmi adatokat rendszerezi, valószínűleg szerepeltetném őket.
A lista például azt is meg fogja mutatni, mely ügynökség mely üzleti modellben érdekelt. |
Akkor ezen ügynökségek fognak rajta szerepelni vagy sem?
Tudtommal még nem nyilvánosak a forgalmi adatok.
Visszautasítod azt a piaci feltételezést, hogy a listát azért hoztad létre, hogy legitimizáld ezeket az ügynökségeket?
Nem csak, hogy visszautasítom, de azt gondolom, hogy a rágalmazás kategóriáját is kimeríti.
A listát erős kommunikációs kampánnyal kívántátok bevezetni. Mennyiben valósult meg?
Visszautalok az első kérdésemre: egyes vélemények szerint a vita veszélybe sodorta a szakma méltóságát.
Családon belül is az elnyomott, ki nem beszélt problémák vezetnek feszültséghez. Senki nem mondhatja, hogy a ki nem beszélt problémák felszínre hozatala problematikus. Az M+ Lista jelenleg egy 5-6 éves nóvum. Ez idő alatt a státuszát senki explicit nem kérdőjelezte meg, vagy nem hozta versenyhelyzetbe, mostanáig.
Marketing
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra
A 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt – hívja fel a figyelmet a VG.
Jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát 2019 óta – derült ki a Dentsu médiaügynökség elemzéséből. Mint írják, a költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett.
Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is – írja a Világgazdaság.
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt
– derül ki a cikkből.
Megjegyzik: a tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Tizenhét év televíziós reklámozási gyakorlatát vizsgálta az NMHH
A reklámozási hajlandóság a nézettségcsökkenés ellenére is meredeken emelkedett.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elmúlt 17 év televíziós klasszikus reklámozási gyakorlatát tekintette át annak érdekében, hogy a hirdetési piac ezen nem elhanyagolható súlyú szegmensének legfőbb trendjeit meghatározza.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte az MTI-vel, hogy
elsősorban a reklámterhelés nagyságára, a reklámbefogadás szokásaira és a hirdetési szektorok erősorrendjének alakulására fókuszált a kutatás.
Kifejtették, hogy 15 televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006-2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezte fel a hatóság.
Az NMHH a mintát úgy állította össze, hogy az a közszolgálati és az általános műsorrendű kereskedelmi televíziók mellett tematikus csatornákat is tartalmazzon – közölték.
Emlékeztettek, hogy a médiatörvény előírása alapján a kereskedelmi médiumokon 6-24 óra között az adásidő maximum húsz százalékát lehet reklámozásra fordítani, azonban az éjfél és reggel 6 óra közötti periódusra már nem vonatkozik semmilyen időbeli korlátozás, mi több, a televíziós vásárlás típusú hirdetések közzétételére sem alkottak időkorlátot.
A reklámfilmek elsődleges célcsoportját hagyományosan a 18-59 évesek alkotják, azaz az aktív keresők, így a kutatás is erre a korcsoportra koncentrált.
A televíziós reklámterhelés korántsem elhanyagolható mértékű: 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékáért feleltek.
A legtöbb hirdetést a tematikus csatornák (18 százalék) sugározták, de nem sokkal maradtak el mögöttük az országos kereskedelmi televíziók (16 százalék) sem, igaz, az állami fenntartású adók “reklámadagja” – az eltérő szabályozás miatt a közszolgálatra más törvények vonatkoznak – ehhez képest elenyészőnek tűnik (5 százalék) – írták.
A legszembetűnőbb trend, hogy a reklámozási hajlandóság a televízióknál megfigyelhető nézettségcsökkenés ellenére is – a GRP-alapú értékesítés “logikájának” megfelelően – meredeken emelkedett.
A kutatás szerint a magyar tévénézők többsége reklámkerülő, az elmúlt öt év átlagai alapján, az első hirdetés képernyőre kerülése azonnal egy komolyabb elkapcsolási hullámot eredményez.
A hirdetési szektorok tekintetében évről évre ugyanazok a szereplők állnak a toplista élén: a gyógyhatású készítmény, a kereskedelem és az élelmiszerszektor termékei és szolgáltatásai – állapították meg.
Úgy folyatták, hogy a 2000-es évek közepét még kiegyensúlyozott reklámkibocsátás jellemezte, hiszen 2013-ig évente nem egészen 1,3 millió hirdetést tettek közzé a televíziók.
Kivételként a nemzetközi pénzügyi válság Magyarországra érkezésének évét, 2009-et lehet kiemelni, amikor a szpotok száma 13 százalékkal visszaesett.
Ezzel szemben 2014 és 2019 között valóságos “reklámözönvíz” árasztotta el a televíziókat. Akkoriban évente átlagosan több mint tíz százalékkal bővült a vizsgált csatornák hirdetéseinek száma – tették hozzá.
Az elmúlt öt év adatai alapján úgy tűnik, hogy a vásárlóerő és a reklámkerülés között nincs statisztikailag igazolható összefüggés, azaz a legmódosabb nézők nagyjából ugyanolyan arányban morzsolódnak le, mint a legalacsonyabb vásárlóerejűek.
A kutatás szerint 2016 óta a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem, az élelmiszer, továbbá a szépségápolási termékek, a telekommunikáció és a pénzintézetek hirdetései voltak a leggyakoribbak.
Mellettük a szabadidőszektort, a háztartási cikkeket és a közlekedést kell még megemlíteni, azonban ez utóbbiak reklámmegjelenései statikusak voltak, alig változtak az évek során.
Az elmúlt közel két évtized adatai alapján megállapítható, hogy a hirdetési szokások változatlansága mellett a nézőszám és a reklámok gyakoriságának az ollója egyre inkább szétnyílt: egyre több hirdetés került képernyőre, amelyek előtt egyre kevesebben ültek – áll az NMHH kutatásában.
Marketing
Büszkeségeink, a hungarikumok – ezzel a címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyad várában
Október közepéig lehet megtekinteni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Nagy István agrárminiszter a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban berendezett kiállítás csütörtöki megnyitóján az MTI beszámolója szerint kiemelte: a tárlat megrendezésével a múzeum fontos küldetést vállalt magára. A tárlatot megtekintve a magyarok rácsodálkozhatnak arra, hogy mennyi értékünk van, és a külföldről érkezők is láthatják eredményeinket.
“Nekünk, magyaroknak van hitünk, van hagyományunk és van kultúránk”
– mondta, hangsúlyozva: erre a hármas egységre lehet építeni egy olyan jövőt, amely a 21. században is tartós marad. Hozzátette: ezen a hármas egységen az ékkövek a hungarikumok, amelyek nemzetünk legjavát tudják bemutatni.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kiemelte: a hungarikum mozgalom legnagyobb eredménye, hogy az emberek figyelmét ráirányítja arra, hogy mi az érték, hogy vegyék észre a körülöttük lévő értékeket.
“Legyünk hát büszkék Szent István ünnepéhez közeledve arra, hogy ily csodákra vagyunk képesek, ily értéket tudunk teremteni”
– mondta.
Estók János, a múzeum főigazgatója kiemelte: augusztus 20-án az államalapításra, Szent Istvánra emlékezünk, a kiállítás pedig azt mutatja be, hogy hogyan formálódtunk magyarrá. Ezalatt a bő ezer év alatt hogyan formálódott lelkiségünk, gondolatiságunk, életvitelünk és az a szellemi és anyagi kultúra körülöttünk, amlynek mentén magyaroknak nevezzük magunkat. A hungarikumok azok, amelyek ezt az érzületet megtestesítik – emelte ki.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Elmondta: a csaknem 90 hungarikum közül az agrárszférához – a mezőgazdasági termelés mellett az életmódhoz, életvitelhez és az élelmiszeriparhoz – kapcsolódó több mint 50 hungarikumot emelték ki. A tárlat igazi összegzés, az a gondolatiság ismerhető meg, amely ezekben a tárgyakban, hagyományokban, viseletekben, a lelkiség különböző megnyilvánulásaiban, beleértve a népmeséket is, jelen van.
Kiemelte: a tárlaton megjelenő témákat ki is bontják, hiszen az elmúlt időszakban a Herendi Porcelánmanufaktúrával két időszakos kiállítást valósítottak meg közösen, tavasszal zárták a halasi csipkét bemutató tárlatot, őszi tárlatuk középpontjában pedig a Hortobágy áll, a hungarikumokat is megjelentetve.
A Büszkeségeink, a hungarikumok című tárlat összegyűjtve mutatja meg a magyarság kincseit: nyelvünk, irodalmunk, tudományunk eredményeit, az egykori és mai lángelmék teljesítményeit. A kiállításon együtt vannak jelen a történelmi múlt a tudomány, és a kultúra teljesítményei, a gasztronómia kiválóságai és a kreatív magyar elme találékonyságai – áll az ismertetőben.
Az október közepéig látható tárlat kurátora Orosz Diána gyűjteményi főosztályvezető, a látvány Sárik Zsanett grafikus munkája.