Kövess minket!

Marketing

Fabricius Gábor: Köszönjük, kedves Fogyasztó!

Túltoltuk? Igen. Erőszakosan mindent reklámfelületté alakítottunk? Igen. Sokszor untattunk vacak reklámokkal? Igen. Hát, most itt van a visszajelzés: egyre kevesebben akarnak reklámokkal találkozni, és nem csak rosszakkal, jókkal sem. Nem másról, erről szól az adblocking.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy az embereknek elegük van a reklámokból, amelyek élvezhetetlenné tették az internetes böngészést. Kiszerettek belőle. Ami egykor ünnepelt művészeti ág volt a tévézés és rádiózás idejében, az ma csak zavaró villódzás a képernyőn, ami feszültséget, ellenérzéseket és elutasítást szül. Ennek eredményeképpen világméretű járványként terjed a fogyasztói reklámkerülés. Egyre többen telepítik számítógépeikre és élnek az adblocking programok nyújtotta lehetőségekkel. Az internet-felhasználó ma már saját maga dönt a tolakodó és számára haszontalan hirdetések kizárásáról.

Mit jelent ez a számokban?

  • Az internetes közönség 11%-a már teljesen blokkolja a hirdetések megjelenését (2016. december).
  • Ez 615 millió ad-blockerrel ellátott eszközt jelent.
  • A reklámtagadás leggyorsabban az online fogyasztás szempontjából legfontosabb „18-29” éves korosztályt érinti. A világ legérettebb hirdetési piacán, az Egyesült Államokban ennek a legértékesebb célközönségnek már közel a fele, mintegy 41%-a használ ilyen programokat.
  • Éves szinten, világszerte 30%-kal növekszik az ad-blockot használók száma (2015. december – 2016. december).
  • Az ad-block szoftvereknek köszönhetően a reklámipar évente mintegy 22 milliárd dollár bevételtől esik el.

Minden hírolvasó rémálma a következő kép:

 

Azonban a reklámszakmának a sok rossz hír mellett van egy jó is: az adblock-felhasználók 77%-a továbbra is nyitott lenne más hirdetési formákra. A régi vicc szerint a magyar értelmiség előtt két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Szerencsére a reklámszakma helyzete lényegesen jobb ennél. De mégis mit lehet tenni?

Jobb reklámokat kell csinálunk.

Ugye, nincs olyan, hogy végleg elrontott kapcsolat. A reklámügynökségek dolga, hogy olyan hirdetéseket készítsenek, amelyekkel a lehető legrövidebb úton lehet eljutni a fogyasztóink szívéhez, és amelyekkel újra fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket, figyelmüket, végső soron pedig a vonzalmukat. Egyszóval a reklámiparnak egy mély lélegzetet kell vennie, és alaposan át kell gondolnia a hosszú távú jövőjét a digitális világban. Mint minden mélyponton lévő kapcsolat, ez sem helyrehozhatatlan, igaz el fog tartani egy darabig és minden résztvevőtől komoly munkát és kreativitást fog követelni.

Máshogy mondjunk el, amit szeretnénk.

Lehet, hogy az egész oldalas hirdetések, állandó pop-upok, automatikusan megszólaló videók nagyobb márkafelidézéshez vezetnek, de ugyanakkor elidegenedéshez is. Itt az ideje, hogy elkezdjünk a fogyasztók nyelvén beszélni. Nem csak új eszközöket, de új formákat is találunk: konstruktív párbeszédet kezdeményünk és edukálunk. Az izgalmas formanyelv mellett még jobban és mélyebben megértjük azokat, akik a termékeinket (azaz magunkat) megvásárolják. Elgondolkozunk azon, hogy mit és milyen gyakorisággal érdemes hirdetni. És persze még komolyabban vesszük a natív reklám lehetőségét, amellyel úgy teremtünk értéket a fogyasztóink számára, hogy közben elérjük a vágyott márkacélokat is.

Előre szólunk: ez utóbbit nem lehet majd gépekkel elvégeztetni, a munka nem csak borzasztóan erőforrás-igényes lesz, de minden kampány esetében teljesen egyedi megoldásokat is igénylő formátum kell. Ez most akkor jó hír, vagy nem? Szerintem mindenkinek jó: jó lesz a fogyasztóknak, mert számára sokkal érdekesebb és tartalmasabb reklámokkal fog találkozni, jó lesz az ügynökségeknek, mert megtanulnak újra másképp gondolkodni, és jó lesz a hirdetőknek, mert sokkal hatékonyabban használhatják majd el hirdetési költségvetésüket.

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom