Kövess minket!

Marketing

Ezt gondolják a médiaügynökségek a TV2 célcsoport-bővítéséről

Aki akart, eddig is gondolkodhatott szélesebb célcsoportban, így kereskedelmi vonalon nem hoz jelentős változást a lépés. Felmerültek viszont egyéb kérdések – derül ki az ügynökségi szakemberek válaszaiból.

„Az, hogy egy hirdetőnek mely célcsoport vagy épp korosztály fontos azt mindig a célok, a termék és fogyasztás határozza meg. Azt, hogy ezt a célcsoportot ki hogyan éri el, milyen csatornákat használ hozzá az már egy stratégiai döntés kérdése, mely igen soktényezős. A televíziók esetén az, hogy ki mit tekint alapértelmezett célcsoportnak csak annyit jelent, hogy az adott csatorna abban a célközönségben érzi erősnek, stabilnak magát. Az persze már más kérdés, hogy a csatorna célközönsége mennyiben egyezik, vagy épp közelít a hirdetők többsége számára fontos kereskedelmi célcsoportokhoz. Az biztos, hogy jövedelmi státusz vagy vásárló erő alapján értékes célcsoportok, demográfiai tekintetében leginkább a 25-59 éves korosztályba esnek. Mivel a tervezés folyamatában az ügynökségek eltérő alapértelmezett célcsoporttal dolgozó csatornákat használnak egy mixben, a TV2 célcsoport változása valójában sokkal inkább technikai jellegű, mint lényegi” – mondta a Médiapiacnak Nagy Marcell, a Maxus ügyvezető igazgatója.

Hasonló módon inkább PR és marketing célú váltásnak látja a célcsoport-bővítést Szabó Edina, az OMG kereskedelmi igazgatója. „Ami a dolog médiaügynökségi vetületét illeti, az ügyfeleink üzleti céljainak legjobban megfelelő célcsoportokra terveztük és vásároltuk eddig is a kampányokat, ez ezután sem lesz máshogy. Kereskedelmi szempontból sem jelent ez változást, mert eddig és ez után is lehet vásárolni 18-49-es és 18-59-es célcsoportra is.” Szabó Edina hozzátette: azt sokkal inkább problémásnak látják, hogy szűkült a vásárlási célcsoportok köre, „mivel kiestek az FMCG ügyfeleknek fontos 18-49 éves női és főbevásárlói célcsoportok, amit a TV2 érdemben nem indokolt meg ez idáig.”

Schiffer Ferenc, az Aegis Media kereskedelmi igazgatója sem gondolja úgy, hogy kereskedelmi szempontból döntő változást hoz a TV2 lépése. „Ez a célcsoport már régóta elérhető volt, számos ügyfelünk számára vásároltunk rajta. Az idei évben kampányaink több mint 10 százaléka esetében volt 18-59 a vásárlási célcsoport. Ez a lépés tehát nem jelent számunkra sem többletmunkát, sem extrát” – mondta a Médiapiacnak. A szakember szerint inkább gondot jelent, hogy a TV2 közönségaránya folyamatosan csökken nyár óta. Szintén a programingot érinti az a felvetése, hogy ha egy csatorna elsősorban 18-59 évesekben gondolkodik, akkor a műsorait főképp a 40 év felettiek körében kell megerősítenie. „Kérdés, hogy ez nem idegeníti-e el a fiatal, illetve a gyerekkel rendelkező célcsoportokat, amelyek a hirdetőink számára egyaránt fontosak”.

Kereskedelmi oldalról a „valutát” a nézettségi adatok jelenti, így Vörös Csillát, a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatóját is megkérdeztük, hogy mit jelent számunkra a TV2 bejelentése. Mint elmondta: „Számunkra ez nem jelent változást, hiszen férfi és női tízévenkénti korcsoportos bontás ma is része a súlyozási rendszerünknek. Így a naponta előállíthatók mind a 18-49 mind a 18-59-re vonatkozó nézettségi adatok. Az, hogy mely célcsoportokra kereskednek, az a televízió társaságok, a hirdetők és a médiaügynökségek megegyezésén múlik.”

Az, hogy ez a megegyezés hogyan alakul, még kérdéses. A TV2 hétfői bejelentését követően az RTL rögtön közölte, ők maradnak a 18-49-nél, és nem kívánják a vásárlási célcsoportok körét sem szűkíteni. Kereskedelmi értelemben tehát még harcos időszak várható. Az ugyanakkor a hétfői TV2-bejelentés kutatói prezentációiból – és számos korábbi adatból is – tudható, hogy nem indokolt az 50 év feletti fogyasztók „lesajnálása”. Például az 50-59 évesek rendelkeznek a legaktívabb banki kapcsolatokkal, ők a legkevésbé eladósodottak, átlagosan kisebb kosárértékben, de jóval gyakrabban vásárolnak FMCG-termékeket, sőt, a mobilozásra havonta 5000 forint felett költők is szép számban megtalálhatóak közöttük. Az tehát, hogy az „idősebbek” is értékes fogyasztók, lényeges és nehezen vitatható állítás. Más kérdés, hogy a válaszok alapján a tévés reklámpiacot kereskedelmi oldalról egyelőre nem érinti döntően a bejelentés.

 

Amennyiben körkérdésünkre további válaszok is befutnak, bővítjük cikkünket.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom