Kövess minket!

Marketing

Ezt gondolják a médiaügynökségek a TV2 célcsoport-bővítéséről

Aki akart, eddig is gondolkodhatott szélesebb célcsoportban, így kereskedelmi vonalon nem hoz jelentős változást a lépés. Felmerültek viszont egyéb kérdések – derül ki az ügynökségi szakemberek válaszaiból.

„Az, hogy egy hirdetőnek mely célcsoport vagy épp korosztály fontos azt mindig a célok, a termék és fogyasztás határozza meg. Azt, hogy ezt a célcsoportot ki hogyan éri el, milyen csatornákat használ hozzá az már egy stratégiai döntés kérdése, mely igen soktényezős. A televíziók esetén az, hogy ki mit tekint alapértelmezett célcsoportnak csak annyit jelent, hogy az adott csatorna abban a célközönségben érzi erősnek, stabilnak magát. Az persze már más kérdés, hogy a csatorna célközönsége mennyiben egyezik, vagy épp közelít a hirdetők többsége számára fontos kereskedelmi célcsoportokhoz. Az biztos, hogy jövedelmi státusz vagy vásárló erő alapján értékes célcsoportok, demográfiai tekintetében leginkább a 25-59 éves korosztályba esnek. Mivel a tervezés folyamatában az ügynökségek eltérő alapértelmezett célcsoporttal dolgozó csatornákat használnak egy mixben, a TV2 célcsoport változása valójában sokkal inkább technikai jellegű, mint lényegi” – mondta a Médiapiacnak Nagy Marcell, a Maxus ügyvezető igazgatója.

Hasonló módon inkább PR és marketing célú váltásnak látja a célcsoport-bővítést Szabó Edina, az OMG kereskedelmi igazgatója. „Ami a dolog médiaügynökségi vetületét illeti, az ügyfeleink üzleti céljainak legjobban megfelelő célcsoportokra terveztük és vásároltuk eddig is a kampányokat, ez ezután sem lesz máshogy. Kereskedelmi szempontból sem jelent ez változást, mert eddig és ez után is lehet vásárolni 18-49-es és 18-59-es célcsoportra is.” Szabó Edina hozzátette: azt sokkal inkább problémásnak látják, hogy szűkült a vásárlási célcsoportok köre, „mivel kiestek az FMCG ügyfeleknek fontos 18-49 éves női és főbevásárlói célcsoportok, amit a TV2 érdemben nem indokolt meg ez idáig.”

Schiffer Ferenc, az Aegis Media kereskedelmi igazgatója sem gondolja úgy, hogy kereskedelmi szempontból döntő változást hoz a TV2 lépése. „Ez a célcsoport már régóta elérhető volt, számos ügyfelünk számára vásároltunk rajta. Az idei évben kampányaink több mint 10 százaléka esetében volt 18-59 a vásárlási célcsoport. Ez a lépés tehát nem jelent számunkra sem többletmunkát, sem extrát” – mondta a Médiapiacnak. A szakember szerint inkább gondot jelent, hogy a TV2 közönségaránya folyamatosan csökken nyár óta. Szintén a programingot érinti az a felvetése, hogy ha egy csatorna elsősorban 18-59 évesekben gondolkodik, akkor a műsorait főképp a 40 év felettiek körében kell megerősítenie. „Kérdés, hogy ez nem idegeníti-e el a fiatal, illetve a gyerekkel rendelkező célcsoportokat, amelyek a hirdetőink számára egyaránt fontosak”.

Kereskedelmi oldalról a „valutát” a nézettségi adatok jelenti, így Vörös Csillát, a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatóját is megkérdeztük, hogy mit jelent számunkra a TV2 bejelentése. Mint elmondta: „Számunkra ez nem jelent változást, hiszen férfi és női tízévenkénti korcsoportos bontás ma is része a súlyozási rendszerünknek. Így a naponta előállíthatók mind a 18-49 mind a 18-59-re vonatkozó nézettségi adatok. Az, hogy mely célcsoportokra kereskednek, az a televízió társaságok, a hirdetők és a médiaügynökségek megegyezésén múlik.”

Az, hogy ez a megegyezés hogyan alakul, még kérdéses. A TV2 hétfői bejelentését követően az RTL rögtön közölte, ők maradnak a 18-49-nél, és nem kívánják a vásárlási célcsoportok körét sem szűkíteni. Kereskedelmi értelemben tehát még harcos időszak várható. Az ugyanakkor a hétfői TV2-bejelentés kutatói prezentációiból – és számos korábbi adatból is – tudható, hogy nem indokolt az 50 év feletti fogyasztók „lesajnálása”. Például az 50-59 évesek rendelkeznek a legaktívabb banki kapcsolatokkal, ők a legkevésbé eladósodottak, átlagosan kisebb kosárértékben, de jóval gyakrabban vásárolnak FMCG-termékeket, sőt, a mobilozásra havonta 5000 forint felett költők is szép számban megtalálhatóak közöttük. Az tehát, hogy az „idősebbek” is értékes fogyasztók, lényeges és nehezen vitatható állítás. Más kérdés, hogy a válaszok alapján a tévés reklámpiacot kereskedelmi oldalról egyelőre nem érinti döntően a bejelentés.

 

Amennyiben körkérdésünkre további válaszok is befutnak, bővítjük cikkünket.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom