Kövess minket!

Marketing

„Ez egy cseppfolyós kor”

Amíg Nyugaton a sikert tisztelik, addig Kelet-Európában jellemzően visszaadják a régió sztereotípiáit: a sikert korrupcióhoz és dogmákhoz kötik. Nem tisztem eldönteni, lehet-e ma hazánkban valaki pusztán attól sikeres, hogy ügyes. „Alapvetően kétféle embert ismertem meg életem során: az egyik komolyan veszi, amit csinál, a másik nem” – mondja Fabricius Gábor, akivel a piac és az innováció kérdései mellett a reklámkerülés elkerüléséről is beszélgettünk.

Az interjúra készülve megkerestem néhány közös ismerősünket, hogy világítsák meg számomra a személyed emberi és szakmai oldalát. Túlzás nélkül állítom, inkább hideg kritikákat kaptál, mint meleg elismeréseket. Persze az is lehet, a főbb kritikusaidat szólaltattam meg.

Ez ilyen. A versenyszférában dolgozom.

Mennyire tudatos döntés, hogy kiemelten látszódj a Republic Group mögött?

Nem tudatos. Publicitást elsősorban az irodalmi és a filmes munkáim miatt kapok, nem reklámszakmai ügyekben. Fontos az írás, és fontos a filmkészítés, de ebben az interjúban szívesebben beszélnék a szakmát érintő kérdésekről.

A személyes márkád óhatatlanul hat az ügynökség márkájára.

Velem együtt hét ember felelős azért, hogy minden folyamat jól működjön, ez nagyon komplex dolog. Van egy jogi-pénzügyi igazgatónk, egy client service directorunk, aki folyamat- és ügyfélkiszolgálás-menedzsmenttel foglalkozik, van egy portfólióigazgatónk, aki azért felel, hogy mindenféle szektor képviselje magát, illetve hogy a különböző ágazatokban megszerzett tapasztalatok más szektorban is megjelenjenek. Emellett van két kreatívigazgatónk és egy ügyvezetőnk. Én pedig azzal foglalkozom, hogy egy új termékfejlesztés, annak implementációja hogyan kerül be a magyar piacra.

A humánerőforrás is egyre fontosabb terület, ha már csak az iparágra jellemző magas fluktuációra gondolunk.

Jelenleg nincs delegált személyzeti vezetőnk, de elképzelhető, hogy be fogjuk építeni a hierarchiába, a jelenlegi kilencven munkatárs képzési stratégiája ugyanis már önmagában is óriási feladat.

Ez az invesztíció fő iránya?

Igen, az emberi erőforrásba, a tudásba és az oktatásba fektetünk.

Milyen kompetenciákat vártok el a munkatársaktól, és abba hogyan tudtok invesztálni?

Úgy vélem, egy jó munkatárs belülről vezérelt, sosem elégedett igazán, és mindig azt keresi, hogyan lehetne jobb. Én magam is mindig azon vagyok, hogy jobbá tegyem a folyamatot. Huszonnégy óra soha nem elég. Még több munkát szeretnék elvégezni, még több ötletemet szeretném megvalósítani. Ha valaki nem ilyen, azzal nagyon nehezen találom meg a hangot.

Egy olyan ember, aki nem veszi komolyan a munkáját, ezzel sokszor nincs is tisztában. Ő az a félművelt, aki hozzá tud szólni mindenhez, és időbe telik, amíg kiderül, hogy milyen veszélyes a társaságra. Ő a sértődékeny típus, aki kívülről keresi a megoldásokat. A főnökét, az ügyfelet teszi folyamatosan felelőssé a sikertelenségéért.

Az biztos, hogy az európaiak munkaetikája messze elmarad az ázsiai mellett. Egy Magyarországon szocializálódott ember azzal nem tudja felvenni a versenyt. A globális erőtérben a fiatalok ezt érzik. Szerintem van egyfajta összeurópai identitásválság, amelyben azt látjuk, hogy lemaradunk, elszegényedünk.

Miközben a Kelet gazdagodik.

A luxusmárkák már nem Kínában gyártatnak, és Európában adják el őket, hanem Békéscsabáról kerül az áru Pekingbe. A kínaiak olyan gazdagok lettek, hogy nem lehet megfizetni azt a gyártási kapacitást, amit korábban. A német gazdaság ötven százaléka kínai export.

Fabricius Gábor

Húsz éve múlva hatalmas szegénység lesz Európában. Ráadásul a válság, a kommunikációs platformok teljes atomizációja, az alternatív valóságok, a kapitalizmus egyfajta megkövesedése, a fiataloknak az üzleti szektorba való be nem engedése, a politikai dezinformáció, a startuposdi, ami szerintem egy full hasba akasztás, olyan fajta apátiát alakított ki, amely a fiatalokban azt a benyomást kelti, hogy teljesen felesleges dolgozni.

Visszatérve a kérdésedre, teljesen máshova invesztáltunk tizenöt éve, mint ma. Nagyon fontos befektetési oldalról, hogy hova teszed a pénzt, hogy az ügynökség évek múlva is versenyképes legyen. Az is egyre összetettebb kérdés, hogy milyen típusú képzést tartsunk. Egyrészt nem biztos a megtérülése, másrészt nagyon drága. Ha jó tréninget akarok biztosítani a munkatársaimnak, akkor külföldről, „a” piacról fogom behozni, ennek a napi díja másfél millió forint plusz áfa. Ez éves szinten több tízmillió forintot visz el.

Innovációs vezetőként hogyan vélekedsz a jelenlegi ügynökségi mentalitásról? Mindent betesztek egy táblázatba, számszerűsítitek, majd prezentáljátok. Hol maradnak a kísérleti megoldások?

Nem teszünk bele mindent táblázatokba. Out of the box gondolkodunk. Egyébként minden attól függ, ki van a megbízói és ki az ügynökségi oldalon, illetve hogy milyen maga a kapcsolat. Ha formális, az ügyfél kevésbé lesz nyitott az innovációra. Ha a szolgáltatói oldal bizonyítottan érti, amit csinál, számokban kifejezhető eredményeket hoz, kialakul a bizalom. Ehhez nem feltétlenül díjakat kell nyerni, hanem az ügyfél üzleti céljait kell segíteni, valamint az ügynökségnek jól érthetően kell kommunikálnia magáról azt, hogy tisztában van a média, a kreatív- és a kommunikációs iparág trendjeivel, és ezeket valamilyen módon át tudja adni a megbízói oldal számára.

Inkább mechanikus, mint kreatív folyamatokról beszélhetünk? Olyan nincs, hogy bejön egy ügyfél, aki a ti bizonyítottan eredményes, egyben innovatív megoldásaitokra nyitott?

Egyre kevésbé mondhatom azt, hogy vannak sémák. Minden ügyfélnek sajátos az üzleti helyzete. Egyrészt más a piaci pozíciója a versenytársaiéhoz képest, de lehetnek mások a stratégiai céljai, lehet más a vezető személyes ambíciója. Ha egy reklámügynökség az ügyfél üzleti kérdéseit nem ezen a szinten kezeli, nem fog tudni mit kezdeni a kihívásokkal, nem fog tudni jó kreatívstratégiát felállítani. Nagyon kevés ügynökségnél van meg ez a szintű partnerség az ügyféllel, emiatt van annyi öncélú reklám. Úgy gondolom, a reklám- vagy a tanácsadói szektor nagyon sajátos kapcsolatot feltételez, ezért sem tehető mechanikussá. Ehhez persze szükséges a piacon eltöltött idő. Egy-két évig el lehet szörfölgetni az ismerősök megbízásaiból, de húsz évig nem. Ez egy komoly mutató.

Mely hirdetési formákban látod a jövőt? A gondolatiság vagy az eszközök terén kellene-e fejlődni?

Alapvetően abból kell kiindulni, hogy sajnos változik a médiafogyasztás. A televíziósok mindig azt mondják, van nézettség. Azok a tévések, akik most olvassák ezt az interjút, gondolják át, milyen mértékű a reklámkerülés, hányan mennek ki a szobából a reklámblokkok alatt, illetve hogy egy-egy adásnak miért nagyobb a nézettsége utólag.

A klasszikus felfogás szerint márkaképet leginkább televízióban lehet építeni.

Sokáig így volt, és egy ideig még élvezhetjük ugyanezt. Elsősorban az a probléma, hogy van egy olyan generáció, amely nem hajlandó észrevenni, hogy megváltozott a világ. Az innováció ilyen szempontból edukatív terület, az én feladatom, hogy az újdonságot megismertessem a szakmával.

A megtévesztő kép kialakításában aktív szerepük van az ügynökségeknek is.

Nézőpont kérdése, hogyan interpretáljuk a számokat. Azok a márkaportfóliók, amelyeket pénzügyi szempontok szerint menedzselnek, kevésbé szakmai alapon invesztálnak a médiában. A médiaügynökségeknek is az az érdekük, hogy a tévés hirdetéseket adják el, mert azokon van nagy margin. Ha egy márka mondjuk 500 millió helyett csak 250 milliót költene el egy évben televíziós hirdetésekre, a másik 250 millióból pedig HBO szintű sorozatot gyártana, felforgatná a magyar médiapiacot.

Miért nem csinálja meg valaki?

Járatlan út. Lehet, hogy az ügyvezető nem tudja vállalaton belül eladni, vagy nem is látott még ilyet. Struccpolitika érvényesül. Hatalmas kihívások előtt állnak azok az igazgatók, akik ma a klasszikus kapitalista modellekben gondolkodnak.

Hogyan állítható meg a világszerte egyre inkább teret hódító fogyasztói reklámkerülés?

A kiút a márkázott tartalmakban van, ezért is lettünk a Branded Content Marketing Association világszervezet közép-európai központja. Olyan tartalmat szükséges előállítani, amelyet a fogyasztók nemcsak szeretnek, de értéket is jelent a számukra. Fontos, hogy az emberek meggyőződjenek, részt vegyenek és együttműködjenek a kommunikációval.

Korábban betöltöttem az atombombát, felrobbant, és el volt intézve. A networktudományok is nagyon fontossá váltak. Az organikus kommunikáció, az impulzusátadás, a vírusszerű terjedés az, ami a legjobban modellezi napjaink kommunikációját, ezek mind-mind tartalomalapúak.

Ha a jelen történelmi korszakot egy tárggyal kellene jellemezned, mit választanál?

Egy appot, de az nem tárgy.

Viszont sokat mond, hogy nem az.

Abszolút. Ez egy cseppfolyós kor.

(Az interjú elsőként a Médiapiac 2017/7-8. számában jelent meg.)

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom