Kövess minket!

Marketing

„Ez egy cseppfolyós kor”

Amíg Nyugaton a sikert tisztelik, addig Kelet-Európában jellemzően visszaadják a régió sztereotípiáit: a sikert korrupcióhoz és dogmákhoz kötik. Nem tisztem eldönteni, lehet-e ma hazánkban valaki pusztán attól sikeres, hogy ügyes. „Alapvetően kétféle embert ismertem meg életem során: az egyik komolyan veszi, amit csinál, a másik nem” – mondja Fabricius Gábor, akivel a piac és az innováció kérdései mellett a reklámkerülés elkerüléséről is beszélgettünk.

Az interjúra készülve megkerestem néhány közös ismerősünket, hogy világítsák meg számomra a személyed emberi és szakmai oldalát. Túlzás nélkül állítom, inkább hideg kritikákat kaptál, mint meleg elismeréseket. Persze az is lehet, a főbb kritikusaidat szólaltattam meg.

Ez ilyen. A versenyszférában dolgozom.

Mennyire tudatos döntés, hogy kiemelten látszódj a Republic Group mögött?

Nem tudatos. Publicitást elsősorban az irodalmi és a filmes munkáim miatt kapok, nem reklámszakmai ügyekben. Fontos az írás, és fontos a filmkészítés, de ebben az interjúban szívesebben beszélnék a szakmát érintő kérdésekről.

A személyes márkád óhatatlanul hat az ügynökség márkájára.

Velem együtt hét ember felelős azért, hogy minden folyamat jól működjön, ez nagyon komplex dolog. Van egy jogi-pénzügyi igazgatónk, egy client service directorunk, aki folyamat- és ügyfélkiszolgálás-menedzsmenttel foglalkozik, van egy portfólióigazgatónk, aki azért felel, hogy mindenféle szektor képviselje magát, illetve hogy a különböző ágazatokban megszerzett tapasztalatok más szektorban is megjelenjenek. Emellett van két kreatívigazgatónk és egy ügyvezetőnk. Én pedig azzal foglalkozom, hogy egy új termékfejlesztés, annak implementációja hogyan kerül be a magyar piacra.

A humánerőforrás is egyre fontosabb terület, ha már csak az iparágra jellemző magas fluktuációra gondolunk.

Jelenleg nincs delegált személyzeti vezetőnk, de elképzelhető, hogy be fogjuk építeni a hierarchiába, a jelenlegi kilencven munkatárs képzési stratégiája ugyanis már önmagában is óriási feladat.

Ez az invesztíció fő iránya?

Igen, az emberi erőforrásba, a tudásba és az oktatásba fektetünk.

Milyen kompetenciákat vártok el a munkatársaktól, és abba hogyan tudtok invesztálni?

Úgy vélem, egy jó munkatárs belülről vezérelt, sosem elégedett igazán, és mindig azt keresi, hogyan lehetne jobb. Én magam is mindig azon vagyok, hogy jobbá tegyem a folyamatot. Huszonnégy óra soha nem elég. Még több munkát szeretnék elvégezni, még több ötletemet szeretném megvalósítani. Ha valaki nem ilyen, azzal nagyon nehezen találom meg a hangot.

Egy olyan ember, aki nem veszi komolyan a munkáját, ezzel sokszor nincs is tisztában. Ő az a félművelt, aki hozzá tud szólni mindenhez, és időbe telik, amíg kiderül, hogy milyen veszélyes a társaságra. Ő a sértődékeny típus, aki kívülről keresi a megoldásokat. A főnökét, az ügyfelet teszi folyamatosan felelőssé a sikertelenségéért.

Az biztos, hogy az európaiak munkaetikája messze elmarad az ázsiai mellett. Egy Magyarországon szocializálódott ember azzal nem tudja felvenni a versenyt. A globális erőtérben a fiatalok ezt érzik. Szerintem van egyfajta összeurópai identitásválság, amelyben azt látjuk, hogy lemaradunk, elszegényedünk.

Miközben a Kelet gazdagodik.

A luxusmárkák már nem Kínában gyártatnak, és Európában adják el őket, hanem Békéscsabáról kerül az áru Pekingbe. A kínaiak olyan gazdagok lettek, hogy nem lehet megfizetni azt a gyártási kapacitást, amit korábban. A német gazdaság ötven százaléka kínai export.

Fabricius Gábor

Húsz éve múlva hatalmas szegénység lesz Európában. Ráadásul a válság, a kommunikációs platformok teljes atomizációja, az alternatív valóságok, a kapitalizmus egyfajta megkövesedése, a fiataloknak az üzleti szektorba való be nem engedése, a politikai dezinformáció, a startuposdi, ami szerintem egy full hasba akasztás, olyan fajta apátiát alakított ki, amely a fiatalokban azt a benyomást kelti, hogy teljesen felesleges dolgozni.

Visszatérve a kérdésedre, teljesen máshova invesztáltunk tizenöt éve, mint ma. Nagyon fontos befektetési oldalról, hogy hova teszed a pénzt, hogy az ügynökség évek múlva is versenyképes legyen. Az is egyre összetettebb kérdés, hogy milyen típusú képzést tartsunk. Egyrészt nem biztos a megtérülése, másrészt nagyon drága. Ha jó tréninget akarok biztosítani a munkatársaimnak, akkor külföldről, „a” piacról fogom behozni, ennek a napi díja másfél millió forint plusz áfa. Ez éves szinten több tízmillió forintot visz el.

Innovációs vezetőként hogyan vélekedsz a jelenlegi ügynökségi mentalitásról? Mindent betesztek egy táblázatba, számszerűsítitek, majd prezentáljátok. Hol maradnak a kísérleti megoldások?

Nem teszünk bele mindent táblázatokba. Out of the box gondolkodunk. Egyébként minden attól függ, ki van a megbízói és ki az ügynökségi oldalon, illetve hogy milyen maga a kapcsolat. Ha formális, az ügyfél kevésbé lesz nyitott az innovációra. Ha a szolgáltatói oldal bizonyítottan érti, amit csinál, számokban kifejezhető eredményeket hoz, kialakul a bizalom. Ehhez nem feltétlenül díjakat kell nyerni, hanem az ügyfél üzleti céljait kell segíteni, valamint az ügynökségnek jól érthetően kell kommunikálnia magáról azt, hogy tisztában van a média, a kreatív- és a kommunikációs iparág trendjeivel, és ezeket valamilyen módon át tudja adni a megbízói oldal számára.

Inkább mechanikus, mint kreatív folyamatokról beszélhetünk? Olyan nincs, hogy bejön egy ügyfél, aki a ti bizonyítottan eredményes, egyben innovatív megoldásaitokra nyitott?

Egyre kevésbé mondhatom azt, hogy vannak sémák. Minden ügyfélnek sajátos az üzleti helyzete. Egyrészt más a piaci pozíciója a versenytársaiéhoz képest, de lehetnek mások a stratégiai céljai, lehet más a vezető személyes ambíciója. Ha egy reklámügynökség az ügyfél üzleti kérdéseit nem ezen a szinten kezeli, nem fog tudni mit kezdeni a kihívásokkal, nem fog tudni jó kreatívstratégiát felállítani. Nagyon kevés ügynökségnél van meg ez a szintű partnerség az ügyféllel, emiatt van annyi öncélú reklám. Úgy gondolom, a reklám- vagy a tanácsadói szektor nagyon sajátos kapcsolatot feltételez, ezért sem tehető mechanikussá. Ehhez persze szükséges a piacon eltöltött idő. Egy-két évig el lehet szörfölgetni az ismerősök megbízásaiból, de húsz évig nem. Ez egy komoly mutató.

Mely hirdetési formákban látod a jövőt? A gondolatiság vagy az eszközök terén kellene-e fejlődni?

Alapvetően abból kell kiindulni, hogy sajnos változik a médiafogyasztás. A televíziósok mindig azt mondják, van nézettség. Azok a tévések, akik most olvassák ezt az interjút, gondolják át, milyen mértékű a reklámkerülés, hányan mennek ki a szobából a reklámblokkok alatt, illetve hogy egy-egy adásnak miért nagyobb a nézettsége utólag.

A klasszikus felfogás szerint márkaképet leginkább televízióban lehet építeni.

Sokáig így volt, és egy ideig még élvezhetjük ugyanezt. Elsősorban az a probléma, hogy van egy olyan generáció, amely nem hajlandó észrevenni, hogy megváltozott a világ. Az innováció ilyen szempontból edukatív terület, az én feladatom, hogy az újdonságot megismertessem a szakmával.

A megtévesztő kép kialakításában aktív szerepük van az ügynökségeknek is.

Nézőpont kérdése, hogyan interpretáljuk a számokat. Azok a márkaportfóliók, amelyeket pénzügyi szempontok szerint menedzselnek, kevésbé szakmai alapon invesztálnak a médiában. A médiaügynökségeknek is az az érdekük, hogy a tévés hirdetéseket adják el, mert azokon van nagy margin. Ha egy márka mondjuk 500 millió helyett csak 250 milliót költene el egy évben televíziós hirdetésekre, a másik 250 millióból pedig HBO szintű sorozatot gyártana, felforgatná a magyar médiapiacot.

Miért nem csinálja meg valaki?

Járatlan út. Lehet, hogy az ügyvezető nem tudja vállalaton belül eladni, vagy nem is látott még ilyet. Struccpolitika érvényesül. Hatalmas kihívások előtt állnak azok az igazgatók, akik ma a klasszikus kapitalista modellekben gondolkodnak.

Hogyan állítható meg a világszerte egyre inkább teret hódító fogyasztói reklámkerülés?

A kiút a márkázott tartalmakban van, ezért is lettünk a Branded Content Marketing Association világszervezet közép-európai központja. Olyan tartalmat szükséges előállítani, amelyet a fogyasztók nemcsak szeretnek, de értéket is jelent a számukra. Fontos, hogy az emberek meggyőződjenek, részt vegyenek és együttműködjenek a kommunikációval.

Korábban betöltöttem az atombombát, felrobbant, és el volt intézve. A networktudományok is nagyon fontossá váltak. Az organikus kommunikáció, az impulzusátadás, a vírusszerű terjedés az, ami a legjobban modellezi napjaink kommunikációját, ezek mind-mind tartalomalapúak.

Ha a jelen történelmi korszakot egy tárggyal kellene jellemezned, mit választanál?

Egy appot, de az nem tárgy.

Viszont sokat mond, hogy nem az.

Abszolút. Ez egy cseppfolyós kor.

(Az interjú elsőként a Médiapiac 2017/7-8. számában jelent meg.)

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom