Kövess minket!

Marketing

Ez csak rock and roll?!

2007. 7. 7., London. A Wembley-stadionban 90 ezer ember énekli torkaszakadtából többek között a Metallica, a Foo Fighters és Madonna dalait. A Live Earth koncerttől akkora flow-élményt kapok, hogy egy életre elég. – Magyarországra a rock- és popzene legnagyobb sztárjait a Live Nation hozza el, olyan nevek léptek fel eddig a szervezésükben, mint a Rolling Stones, Beyoncé, Tom Jones, Sting, Lady Gaga, Roger Waters vagy George Michael. És aki aktív szerepet vállal mindebben: Márkus Éva, a Live Nation marketing- és PR-igazgatója.

Milyen trendek figyelhetők meg a világ szórakoztatóiparában, különösen a koncertszervezés területén?

Minden fronton egyre inkább a digitalizáció felé tolódik a hangsúly: a kommunikációban, a terjesztésben, a felhasználásban egyaránt.

A koncertek kapcsán azt lehet elmondani, hogy egyre kevesebb a nagy stadionturné, ami főleg annak a következménye, hogy a régi zenészgeneráció kezd kiöregedni. Az új szupersztárok pedig maradnak az arénaméretnél, a látványt azonban tovább fokozzák. Berobbantak a neten ismertté vált előadók is, akik kisebb és közepes méretű koncerteken lépnek fel, de a média többnyire csak azután foglalkozik velük, hogy már óriási népszerűségre tettek szert.

Ugyanez jellemző a magyar piacra is?

Hasonló folyamatok zajlanak nálunk, mint a világban. Van, ami teljesen szinkron történik, van, ami minimális késéssel.

Az ágazaton belül hol helyezkedik el és milyen szerepet tölt be a Live Nation?

A Live Nation a világ legnagyobb koncertszervezője, több mint tízezer alkalmazottal, éves szinten 25 ezer rendezvénnyel és 200 millió nézővel.

A hazai cég is piacvezető az önálló előadói koncertek, rendezvények területén, éves szinten átlagosan 150–180 ezer eladott jeggyel.

Egyes vélekedések szerint a Live Nationhöz hasonló cégek letarolják a piacot, elosztják az előadókat, ezzel együtt pedig nem nyitnak a régiónk felé, mert ismeretlen terepnek érzik, ahol nem alakíthatnak ki biztos kapcsolatokat, ami egy turné alapja lehetne.

Mi is ugyanúgy ajánlatokat teszünk a produkcióknak, nincs garantált rendezvényünk. Cégünk közel harminc éve szervez egész Kelet-Európában rendezvényeket helyi promóterek közreműködésével, nem lehet tehát azt mondani, hogy ismeretlen terep volna számunkra, vagy ne lennének biztos kapcsolataink. Sok olyan előadóval dolgoztunk a kelet-európai régióban, akiket Budapestre nem tudtunk elhozni.

A hazai lokáció negatív adottságai, a csekély piaci potenciál egyértelmű akadály koncertszervezési szempontból. Korábban úgy fogalmaztál, ha egy produkció nem szeretne Magyarországra jönni, akkor egy reális ajánlattal sem lehet őket valószínűleg meggyőzni erről.

Nem vagyunk túl szerencsés helyzetben, sajnos.

Egyrészt Budapest kívül esik a közép-európai észak–dél tengelyen, és a Bécs–Prága-útvonalhoz képest is kitérőt kell tenniük a kamionoknak, ami a produkcióknak pluszköltséget jelent. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a legnagyobb turnék vagy Budapesten kezdenek, vagy itt érnek véget. Másrészt a világ legmagasabb kulturális áfájával rendelkezünk, aminek következtében azonos jegyárszint mellett már a szomszédos országokkal szemben is 8–12 százalékos hátránnyal indulunk egy licitversenyben, a nagy nyugat-európai városokkal szemben pedig szinte behozhatatlan a hátrányunk, hiszen ott még az óriási fizetőképes kereslet és a stabil valuta is erősíti a helyszínek pozícióit.

Milyen műfaj, milyen előadó adható el a hazai közönségnek?

Igazából bármilyen műfaj eladható itthon, érdeklődés szinte mindenre van. Más kérdés, hogy a nézőszám és a bevétel mennyire áll közel ahhoz, amit az adott művész elvár gázsiként. Ebből a szempontból az amerikai rap- és hiphopművészeket a legnehezebb elhozni, mert ők a világ nagy részén milliós gázsikat kapnak, míg itthon a legnagyobb nevek esetében is csak a negyede jönne össze ennek a jegyeladásokból. A legnagyobb pop- és rocksztárok viszont idehaza is pont annyira kelendők, mint a világ többi részén.

Hogyan látod a magyar könnyűzene nemzetközi piacon való érvényesülésének esélyeit? Egyáltalán van olyan brand, előadó itthon, aki idővel kinőheti magát, és nemzetközi sztár lehet?

Ez összetett kérdés, ráadásul nem a zene jellege, minősége a döntő tényező.

Angolul gyakorlatilag akcentus nélkül kell tudni énekelni, az előadónak azon a piacon kell léteznie napi szinten, ahol be akar futni, és egy bizonyos szint felett szükség van komoly támogatóra is a háttérben, legyen ez egy nagy kiadó, egy menedzsment vagy egy ügynök, aki/ami mind anyagilag, mind kapcsolatrendszerét felhasználva tudja „tolni” az adott produkciót. És ez még mindig nem jelent garanciát semmire.

Mennyire Budapest-központú a magyar könnyűzenei élet?

Felméréseink és tapasztalataink alapján a rendezvényeinkre a közönség 90 százaléka Budapestről és 60 kilométeres vonzáskörzetéből érkezik. Pár éve próbáltunk világsztárokat vinni vidéki nagyvárosokba, olcsóbb jegyekkel, a városvezetés és a helyi média teljes támogatása mellett, de még Jean-Michel Jarre vagy Lenny Kravitz koncertje esetében is csak körülbelül 60 százalékos volt a telítettség. Ellenpéldaként viszont felhozhatóak a vidéki nagyvárosok saját fesztiváljai – mint a VeszprémFest –, ahol egyre gyakrabban lépnek fel világsztárok, és amelyek többnyire telt házzal futnak. Igaz, ezek évente egyszeri rendezvénysorozatok, nem önálló koncertek.

A zeneipar mindig is komoly és folyamatos átalakuláson ment keresztül. A nyolcvanas években a videót kárhoztatták, hogy megöli a rádiót, míg jelenleg elsősorban a streamingoldalakat, mint a Spotify vagy a Tidal, a zeneszámok letölthetőségét okolják a csökkenő lemezeladásokért. 2015-ben először múlták felül a digitális eladások a fizikai hordozók értékesítését, 2016-ban ugyanakkor több mint 3,2 millió hanglemezt adtak el, ami 53 százalékos növekedés az előző évhez képest, ráadásul Adele a 25 című albumával eladási rekordot döntött.

Adele a megjelenést követő első hét eladási rekordját döntötte meg több országban, ami csak az elmúlt évek vásárlási szokásainak átalakulását mutatja. A lemez a jelenlegi összértékesítési mutatója alapján nem fér be az ötven legnagyobb példányszámban eladott album közé, és még a negyedénél sincs a csúcsot tartó Michael Jackson-lemez eredményének.

Örvendetes, hogy 2015 végén megjelent egy olyan album, amely az utóbbi években szokásos számoknál jóval többre volt képes, de ettől még a hanglemezipar folyamatosan zsugorodik, pontosan a legális digitális letöltés és a streaming a túlélésük záloga, valamint ennek a helyzetnek a minél tudatosabb kihasználása.

Ha tényként kezeljük, hogy már nem a lemezeladásban, hanem a koncertezésben van a pénz, akkor beszélnünk kell arról is, hogy a márkaépítés szempontjából milyen szerepet játszik egy rocksztár életében a világ körüli turné?

Talán úgy nevezhetjük: a bizonyíték. Még mindig az élő koncert a mérce, több szempontból is.

Egyrészt maga a fellépés és az azt megelőző reklámkampány is sokat tehet hozzá a márkanév ismertségéhez. Másrészt a koncert gyakorlatilag imázsépítés. Nem véletlen, hogy a legnagyobb turnék mindent magukkal visznek az utolsó csavarig, és a fellépések mintegy színházi előadások, az első perctől az utolsóig „ki vannak találva”.

A koncertkommunikáció mindig az adott produkciótól és a célcsoporttól függ.

Van, akinél – még a fejlettebb piacokon is – a hagyományosabb eszközök működnek jól, és van, akinél kizárólag a célzott online és new media kommunikáció hatékony, minden más legfeljebb körítés hozzá. Nem csupán a felhasznált eszközöket, hanem az időzítést tekintve is eltérnek az egyes kommunikációk. Minden esetben a pontos célzás a siker kulcsa. A fogyasztók magasabb ingerküszöbe nagyobb kihívás, de igyekszünk lépést tartani az új lehetőségekkel és technikákkal, aminek révén továbbra is elérhetjük a célközönséget.

A sztárokkal vagy hírességekkel való hirdetés bevett márkaépítési technika. Milyen szempontok szerint választjátok ki az előadókat?

Klasszikus üzleti döntésről beszélhetünk: felmérjük a lehetséges bevételeket, a fejlődési irányokat, a várható pályafutás sikerességét, a szükséges befektetések összegét, majd elkezdődik az egyeztetés a művészekkel. Nem adhatunk olyan ajánlatot, amely eleve veszteséggel számol.

Ezt leszámítva nincs műfaji vagy méretbeli megkötésünk, a magas áfából eredő versenyhátrány miatt örülünk minden bulinak, amit sikerül megszereznünk Budapestre.

A világsztárok egyre inkább olyan cégekhez szerződnek, amelyek a lemezkiadás mellett a turnéikat is szervezik, és a karrierjükhöz kapcsolódó valamennyi jogot birtokolják. Madonna volt az első előadó, aki a Live Nation direkt erre a célra létrehozott csoportjához, az Artist Nationhöz szerződött 120 millió dollárért. Ebben látod a jövőt?

Ezt a fajta, úgynevezett 360 fokos szerződést tíz éve vezettük be, olyan sztárok tartoznak a céghez, mint a U2, Madonna, Shakira vagy Jay-Z. Ez egyrészt jó a művészeknek, hiszen annál sikeresebb egy előadó, minél inkább brandként tud működni, és ezt az egységes háttér segítheti a legjobban. Másrészt jó az adott cégnek, hiszen így a bevételek nem forgácsolódnak szét, egyben lehet velük számolni, további célok elérésére lehet fordítani őket. Nem ez az egyetlen út azonban, bár jelenleg a leghatékonyabb.

(Az interjú elsőként a Médiapiac 2017/5-6. számában jelent meg.)

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom