Marketing
Ez csak rock and roll?!
2007. 7. 7., London. A Wembley-stadionban 90 ezer ember énekli torkaszakadtából többek között a Metallica, a Foo Fighters és Madonna dalait. A Live Earth koncerttől akkora flow-élményt kapok, hogy egy életre elég. – Magyarországra a rock- és popzene legnagyobb sztárjait a Live Nation hozza el, olyan nevek léptek fel eddig a szervezésükben, mint a Rolling Stones, Beyoncé, Tom Jones, Sting, Lady Gaga, Roger Waters vagy George Michael. És aki aktív szerepet vállal mindebben: Márkus Éva, a Live Nation marketing- és PR-igazgatója.
Milyen trendek figyelhetők meg a világ szórakoztatóiparában, különösen a koncertszervezés területén?
Minden fronton egyre inkább a digitalizáció felé tolódik a hangsúly: a kommunikációban, a terjesztésben, a felhasználásban egyaránt.
A koncertek kapcsán azt lehet elmondani, hogy egyre kevesebb a nagy stadionturné, ami főleg annak a következménye, hogy a régi zenészgeneráció kezd kiöregedni. Az új szupersztárok pedig maradnak az arénaméretnél, a látványt azonban tovább fokozzák. Berobbantak a neten ismertté vált előadók is, akik kisebb és közepes méretű koncerteken lépnek fel, de a média többnyire csak azután foglalkozik velük, hogy már óriási népszerűségre tettek szert.
Ugyanez jellemző a magyar piacra is?
Hasonló folyamatok zajlanak nálunk, mint a világban. Van, ami teljesen szinkron történik, van, ami minimális késéssel.
Az ágazaton belül hol helyezkedik el és milyen szerepet tölt be a Live Nation?
A hazai cég is piacvezető az önálló előadói koncertek, rendezvények területén, éves szinten átlagosan 150–180 ezer eladott jeggyel.
Egyes vélekedések szerint a Live Nationhöz hasonló cégek letarolják a piacot, elosztják az előadókat, ezzel együtt pedig nem nyitnak a régiónk felé, mert ismeretlen terepnek érzik, ahol nem alakíthatnak ki biztos kapcsolatokat, ami egy turné alapja lehetne.
Mi is ugyanúgy ajánlatokat teszünk a produkcióknak, nincs garantált rendezvényünk. Cégünk közel harminc éve szervez egész Kelet-Európában rendezvényeket helyi promóterek közreműködésével, nem lehet tehát azt mondani, hogy ismeretlen terep volna számunkra, vagy ne lennének biztos kapcsolataink. Sok olyan előadóval dolgoztunk a kelet-európai régióban, akiket Budapestre nem tudtunk elhozni.
A hazai lokáció negatív adottságai, a csekély piaci potenciál egyértelmű akadály koncertszervezési szempontból. Korábban úgy fogalmaztál, ha egy produkció nem szeretne Magyarországra jönni, akkor egy reális ajánlattal sem lehet őket valószínűleg meggyőzni erről.
Nem vagyunk túl szerencsés helyzetben, sajnos.
Milyen műfaj, milyen előadó adható el a hazai közönségnek?
Igazából bármilyen műfaj eladható itthon, érdeklődés szinte mindenre van. Más kérdés, hogy a nézőszám és a bevétel mennyire áll közel ahhoz, amit az adott művész elvár gázsiként. Ebből a szempontból az amerikai rap- és hiphopművészeket a legnehezebb elhozni, mert ők a világ nagy részén milliós gázsikat kapnak, míg itthon a legnagyobb nevek esetében is csak a negyede jönne össze ennek a jegyeladásokból. A legnagyobb pop- és rocksztárok viszont idehaza is pont annyira kelendők, mint a világ többi részén.
Hogyan látod a magyar könnyűzene nemzetközi piacon való érvényesülésének esélyeit? Egyáltalán van olyan brand, előadó itthon, aki idővel kinőheti magát, és nemzetközi sztár lehet?
Ez összetett kérdés, ráadásul nem a zene jellege, minősége a döntő tényező.
Mennyire Budapest-központú a magyar könnyűzenei élet?
Felméréseink és tapasztalataink alapján a rendezvényeinkre a közönség 90 százaléka Budapestről és 60 kilométeres vonzáskörzetéből érkezik. Pár éve próbáltunk világsztárokat vinni vidéki nagyvárosokba, olcsóbb jegyekkel, a városvezetés és a helyi média teljes támogatása mellett, de még Jean-Michel Jarre vagy Lenny Kravitz koncertje esetében is csak körülbelül 60 százalékos volt a telítettség. Ellenpéldaként viszont felhozhatóak a vidéki nagyvárosok saját fesztiváljai – mint a VeszprémFest –, ahol egyre gyakrabban lépnek fel világsztárok, és amelyek többnyire telt házzal futnak. Igaz, ezek évente egyszeri rendezvénysorozatok, nem önálló koncertek.
A zeneipar mindig is komoly és folyamatos átalakuláson ment keresztül. A nyolcvanas években a videót kárhoztatták, hogy megöli a rádiót, míg jelenleg elsősorban a streamingoldalakat, mint a Spotify vagy a Tidal, a zeneszámok letölthetőségét okolják a csökkenő lemezeladásokért. 2015-ben először múlták felül a digitális eladások a fizikai hordozók értékesítését, 2016-ban ugyanakkor több mint 3,2 millió hanglemezt adtak el, ami 53 százalékos növekedés az előző évhez képest, ráadásul Adele a 25 című albumával eladási rekordot döntött.
Adele a megjelenést követő első hét eladási rekordját döntötte meg több országban, ami csak az elmúlt évek vásárlási szokásainak átalakulását mutatja. A lemez a jelenlegi összértékesítési mutatója alapján nem fér be az ötven legnagyobb példányszámban eladott album közé, és még a negyedénél sincs a csúcsot tartó Michael Jackson-lemez eredményének.
Ha tényként kezeljük, hogy már nem a lemezeladásban, hanem a koncertezésben van a pénz, akkor beszélnünk kell arról is, hogy a márkaépítés szempontjából milyen szerepet játszik egy rocksztár életében a világ körüli turné?
Talán úgy nevezhetjük: a bizonyíték. Még mindig az élő koncert a mérce, több szempontból is.
A koncertkommunikáció mindig az adott produkciótól és a célcsoporttól függ.
Van, akinél – még a fejlettebb piacokon is – a hagyományosabb eszközök működnek jól, és van, akinél kizárólag a célzott online és new media kommunikáció hatékony, minden más legfeljebb körítés hozzá. Nem csupán a felhasznált eszközöket, hanem az időzítést tekintve is eltérnek az egyes kommunikációk. Minden esetben a pontos célzás a siker kulcsa. A fogyasztók magasabb ingerküszöbe nagyobb kihívás, de igyekszünk lépést tartani az új lehetőségekkel és technikákkal, aminek révén továbbra is elérhetjük a célközönséget.
A sztárokkal vagy hírességekkel való hirdetés bevett márkaépítési technika. Milyen szempontok szerint választjátok ki az előadókat?
Ezt leszámítva nincs műfaji vagy méretbeli megkötésünk, a magas áfából eredő versenyhátrány miatt örülünk minden bulinak, amit sikerül megszereznünk Budapestre.
A világsztárok egyre inkább olyan cégekhez szerződnek, amelyek a lemezkiadás mellett a turnéikat is szervezik, és a karrierjükhöz kapcsolódó valamennyi jogot birtokolják. Madonna volt az első előadó, aki a Live Nation direkt erre a célra létrehozott csoportjához, az Artist Nationhöz szerződött 120 millió dollárért. Ebben látod a jövőt?
Ezt a fajta, úgynevezett 360 fokos szerződést tíz éve vezettük be, olyan sztárok tartoznak a céghez, mint a U2, Madonna, Shakira vagy Jay-Z. Ez egyrészt jó a művészeknek, hiszen annál sikeresebb egy előadó, minél inkább brandként tud működni, és ezt az egységes háttér segítheti a legjobban. Másrészt jó az adott cégnek, hiszen így a bevételek nem forgácsolódnak szét, egyben lehet velük számolni, további célok elérésére lehet fordítani őket. Nem ez az egyetlen út azonban, bár jelenleg a leghatékonyabb.
Marketing
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra
A 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt – hívja fel a figyelmet a VG.
Jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát 2019 óta – derült ki a Dentsu médiaügynökség elemzéséből. Mint írják, a költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett.
Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is – írja a Világgazdaság.
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt
– derül ki a cikkből.
Megjegyzik: a tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Tizenhét év televíziós reklámozási gyakorlatát vizsgálta az NMHH
A reklámozási hajlandóság a nézettségcsökkenés ellenére is meredeken emelkedett.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elmúlt 17 év televíziós klasszikus reklámozási gyakorlatát tekintette át annak érdekében, hogy a hirdetési piac ezen nem elhanyagolható súlyú szegmensének legfőbb trendjeit meghatározza.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte az MTI-vel, hogy
elsősorban a reklámterhelés nagyságára, a reklámbefogadás szokásaira és a hirdetési szektorok erősorrendjének alakulására fókuszált a kutatás.
Kifejtették, hogy 15 televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006-2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezte fel a hatóság.
Az NMHH a mintát úgy állította össze, hogy az a közszolgálati és az általános műsorrendű kereskedelmi televíziók mellett tematikus csatornákat is tartalmazzon – közölték.
Emlékeztettek, hogy a médiatörvény előírása alapján a kereskedelmi médiumokon 6-24 óra között az adásidő maximum húsz százalékát lehet reklámozásra fordítani, azonban az éjfél és reggel 6 óra közötti periódusra már nem vonatkozik semmilyen időbeli korlátozás, mi több, a televíziós vásárlás típusú hirdetések közzétételére sem alkottak időkorlátot.
A reklámfilmek elsődleges célcsoportját hagyományosan a 18-59 évesek alkotják, azaz az aktív keresők, így a kutatás is erre a korcsoportra koncentrált.
A televíziós reklámterhelés korántsem elhanyagolható mértékű: 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékáért feleltek.
A legtöbb hirdetést a tematikus csatornák (18 százalék) sugározták, de nem sokkal maradtak el mögöttük az országos kereskedelmi televíziók (16 százalék) sem, igaz, az állami fenntartású adók “reklámadagja” – az eltérő szabályozás miatt a közszolgálatra más törvények vonatkoznak – ehhez képest elenyészőnek tűnik (5 százalék) – írták.
A legszembetűnőbb trend, hogy a reklámozási hajlandóság a televízióknál megfigyelhető nézettségcsökkenés ellenére is – a GRP-alapú értékesítés “logikájának” megfelelően – meredeken emelkedett.
A kutatás szerint a magyar tévénézők többsége reklámkerülő, az elmúlt öt év átlagai alapján, az első hirdetés képernyőre kerülése azonnal egy komolyabb elkapcsolási hullámot eredményez.
A hirdetési szektorok tekintetében évről évre ugyanazok a szereplők állnak a toplista élén: a gyógyhatású készítmény, a kereskedelem és az élelmiszerszektor termékei és szolgáltatásai – állapították meg.
Úgy folyatták, hogy a 2000-es évek közepét még kiegyensúlyozott reklámkibocsátás jellemezte, hiszen 2013-ig évente nem egészen 1,3 millió hirdetést tettek közzé a televíziók.
Kivételként a nemzetközi pénzügyi válság Magyarországra érkezésének évét, 2009-et lehet kiemelni, amikor a szpotok száma 13 százalékkal visszaesett.
Ezzel szemben 2014 és 2019 között valóságos “reklámözönvíz” árasztotta el a televíziókat. Akkoriban évente átlagosan több mint tíz százalékkal bővült a vizsgált csatornák hirdetéseinek száma – tették hozzá.
Az elmúlt öt év adatai alapján úgy tűnik, hogy a vásárlóerő és a reklámkerülés között nincs statisztikailag igazolható összefüggés, azaz a legmódosabb nézők nagyjából ugyanolyan arányban morzsolódnak le, mint a legalacsonyabb vásárlóerejűek.
A kutatás szerint 2016 óta a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem, az élelmiszer, továbbá a szépségápolási termékek, a telekommunikáció és a pénzintézetek hirdetései voltak a leggyakoribbak.
Mellettük a szabadidőszektort, a háztartási cikkeket és a közlekedést kell még megemlíteni, azonban ez utóbbiak reklámmegjelenései statikusak voltak, alig változtak az évek során.
Az elmúlt közel két évtized adatai alapján megállapítható, hogy a hirdetési szokások változatlansága mellett a nézőszám és a reklámok gyakoriságának az ollója egyre inkább szétnyílt: egyre több hirdetés került képernyőre, amelyek előtt egyre kevesebben ültek – áll az NMHH kutatásában.
Marketing
Büszkeségeink, a hungarikumok – ezzel a címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyad várában
Október közepéig lehet megtekinteni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Nagy István agrárminiszter a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban berendezett kiállítás csütörtöki megnyitóján az MTI beszámolója szerint kiemelte: a tárlat megrendezésével a múzeum fontos küldetést vállalt magára. A tárlatot megtekintve a magyarok rácsodálkozhatnak arra, hogy mennyi értékünk van, és a külföldről érkezők is láthatják eredményeinket.
“Nekünk, magyaroknak van hitünk, van hagyományunk és van kultúránk”
– mondta, hangsúlyozva: erre a hármas egységre lehet építeni egy olyan jövőt, amely a 21. században is tartós marad. Hozzátette: ezen a hármas egységen az ékkövek a hungarikumok, amelyek nemzetünk legjavát tudják bemutatni.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kiemelte: a hungarikum mozgalom legnagyobb eredménye, hogy az emberek figyelmét ráirányítja arra, hogy mi az érték, hogy vegyék észre a körülöttük lévő értékeket.
“Legyünk hát büszkék Szent István ünnepéhez közeledve arra, hogy ily csodákra vagyunk képesek, ily értéket tudunk teremteni”
– mondta.
Estók János, a múzeum főigazgatója kiemelte: augusztus 20-án az államalapításra, Szent Istvánra emlékezünk, a kiállítás pedig azt mutatja be, hogy hogyan formálódtunk magyarrá. Ezalatt a bő ezer év alatt hogyan formálódott lelkiségünk, gondolatiságunk, életvitelünk és az a szellemi és anyagi kultúra körülöttünk, amlynek mentén magyaroknak nevezzük magunkat. A hungarikumok azok, amelyek ezt az érzületet megtestesítik – emelte ki.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Elmondta: a csaknem 90 hungarikum közül az agrárszférához – a mezőgazdasági termelés mellett az életmódhoz, életvitelhez és az élelmiszeriparhoz – kapcsolódó több mint 50 hungarikumot emelték ki. A tárlat igazi összegzés, az a gondolatiság ismerhető meg, amely ezekben a tárgyakban, hagyományokban, viseletekben, a lelkiség különböző megnyilvánulásaiban, beleértve a népmeséket is, jelen van.
Kiemelte: a tárlaton megjelenő témákat ki is bontják, hiszen az elmúlt időszakban a Herendi Porcelánmanufaktúrával két időszakos kiállítást valósítottak meg közösen, tavasszal zárták a halasi csipkét bemutató tárlatot, őszi tárlatuk középpontjában pedig a Hortobágy áll, a hungarikumokat is megjelentetve.
A Büszkeségeink, a hungarikumok című tárlat összegyűjtve mutatja meg a magyarság kincseit: nyelvünk, irodalmunk, tudományunk eredményeit, az egykori és mai lángelmék teljesítményeit. A kiállításon együtt vannak jelen a történelmi múlt a tudomány, és a kultúra teljesítményei, a gasztronómia kiválóságai és a kreatív magyar elme találékonyságai – áll az ismertetőben.
Az október közepéig látható tárlat kurátora Orosz Diána gyűjteményi főosztályvezető, a látvány Sárik Zsanett grafikus munkája.