Marketing
Ez csak rock and roll?!
2007. 7. 7., London. A Wembley-stadionban 90 ezer ember énekli torkaszakadtából többek között a Metallica, a Foo Fighters és Madonna dalait. A Live Earth koncerttől akkora flow-élményt kapok, hogy egy életre elég. – Magyarországra a rock- és popzene legnagyobb sztárjait a Live Nation hozza el, olyan nevek léptek fel eddig a szervezésükben, mint a Rolling Stones, Beyoncé, Tom Jones, Sting, Lady Gaga, Roger Waters vagy George Michael. És aki aktív szerepet vállal mindebben: Márkus Éva, a Live Nation marketing- és PR-igazgatója.
Milyen trendek figyelhetők meg a világ szórakoztatóiparában, különösen a koncertszervezés területén?
Minden fronton egyre inkább a digitalizáció felé tolódik a hangsúly: a kommunikációban, a terjesztésben, a felhasználásban egyaránt.
A koncertek kapcsán azt lehet elmondani, hogy egyre kevesebb a nagy stadionturné, ami főleg annak a következménye, hogy a régi zenészgeneráció kezd kiöregedni. Az új szupersztárok pedig maradnak az arénaméretnél, a látványt azonban tovább fokozzák. Berobbantak a neten ismertté vált előadók is, akik kisebb és közepes méretű koncerteken lépnek fel, de a média többnyire csak azután foglalkozik velük, hogy már óriási népszerűségre tettek szert.
Ugyanez jellemző a magyar piacra is?
Hasonló folyamatok zajlanak nálunk, mint a világban. Van, ami teljesen szinkron történik, van, ami minimális késéssel.
Az ágazaton belül hol helyezkedik el és milyen szerepet tölt be a Live Nation?
A hazai cég is piacvezető az önálló előadói koncertek, rendezvények területén, éves szinten átlagosan 150–180 ezer eladott jeggyel.
Egyes vélekedések szerint a Live Nationhöz hasonló cégek letarolják a piacot, elosztják az előadókat, ezzel együtt pedig nem nyitnak a régiónk felé, mert ismeretlen terepnek érzik, ahol nem alakíthatnak ki biztos kapcsolatokat, ami egy turné alapja lehetne.
Mi is ugyanúgy ajánlatokat teszünk a produkcióknak, nincs garantált rendezvényünk. Cégünk közel harminc éve szervez egész Kelet-Európában rendezvényeket helyi promóterek közreműködésével, nem lehet tehát azt mondani, hogy ismeretlen terep volna számunkra, vagy ne lennének biztos kapcsolataink. Sok olyan előadóval dolgoztunk a kelet-európai régióban, akiket Budapestre nem tudtunk elhozni.
A hazai lokáció negatív adottságai, a csekély piaci potenciál egyértelmű akadály koncertszervezési szempontból. Korábban úgy fogalmaztál, ha egy produkció nem szeretne Magyarországra jönni, akkor egy reális ajánlattal sem lehet őket valószínűleg meggyőzni erről.
Nem vagyunk túl szerencsés helyzetben, sajnos.
Milyen műfaj, milyen előadó adható el a hazai közönségnek?
Igazából bármilyen műfaj eladható itthon, érdeklődés szinte mindenre van. Más kérdés, hogy a nézőszám és a bevétel mennyire áll közel ahhoz, amit az adott művész elvár gázsiként. Ebből a szempontból az amerikai rap- és hiphopművészeket a legnehezebb elhozni, mert ők a világ nagy részén milliós gázsikat kapnak, míg itthon a legnagyobb nevek esetében is csak a negyede jönne össze ennek a jegyeladásokból. A legnagyobb pop- és rocksztárok viszont idehaza is pont annyira kelendők, mint a világ többi részén.
Hogyan látod a magyar könnyűzene nemzetközi piacon való érvényesülésének esélyeit? Egyáltalán van olyan brand, előadó itthon, aki idővel kinőheti magát, és nemzetközi sztár lehet?
Ez összetett kérdés, ráadásul nem a zene jellege, minősége a döntő tényező.
Mennyire Budapest-központú a magyar könnyűzenei élet?
Felméréseink és tapasztalataink alapján a rendezvényeinkre a közönség 90 százaléka Budapestről és 60 kilométeres vonzáskörzetéből érkezik. Pár éve próbáltunk világsztárokat vinni vidéki nagyvárosokba, olcsóbb jegyekkel, a városvezetés és a helyi média teljes támogatása mellett, de még Jean-Michel Jarre vagy Lenny Kravitz koncertje esetében is csak körülbelül 60 százalékos volt a telítettség. Ellenpéldaként viszont felhozhatóak a vidéki nagyvárosok saját fesztiváljai – mint a VeszprémFest –, ahol egyre gyakrabban lépnek fel világsztárok, és amelyek többnyire telt házzal futnak. Igaz, ezek évente egyszeri rendezvénysorozatok, nem önálló koncertek.
A zeneipar mindig is komoly és folyamatos átalakuláson ment keresztül. A nyolcvanas években a videót kárhoztatták, hogy megöli a rádiót, míg jelenleg elsősorban a streamingoldalakat, mint a Spotify vagy a Tidal, a zeneszámok letölthetőségét okolják a csökkenő lemezeladásokért. 2015-ben először múlták felül a digitális eladások a fizikai hordozók értékesítését, 2016-ban ugyanakkor több mint 3,2 millió hanglemezt adtak el, ami 53 százalékos növekedés az előző évhez képest, ráadásul Adele a 25 című albumával eladási rekordot döntött.
Adele a megjelenést követő első hét eladási rekordját döntötte meg több országban, ami csak az elmúlt évek vásárlási szokásainak átalakulását mutatja. A lemez a jelenlegi összértékesítési mutatója alapján nem fér be az ötven legnagyobb példányszámban eladott album közé, és még a negyedénél sincs a csúcsot tartó Michael Jackson-lemez eredményének.
Ha tényként kezeljük, hogy már nem a lemezeladásban, hanem a koncertezésben van a pénz, akkor beszélnünk kell arról is, hogy a márkaépítés szempontjából milyen szerepet játszik egy rocksztár életében a világ körüli turné?
Talán úgy nevezhetjük: a bizonyíték. Még mindig az élő koncert a mérce, több szempontból is.
A koncertkommunikáció mindig az adott produkciótól és a célcsoporttól függ.
Van, akinél – még a fejlettebb piacokon is – a hagyományosabb eszközök működnek jól, és van, akinél kizárólag a célzott online és new media kommunikáció hatékony, minden más legfeljebb körítés hozzá. Nem csupán a felhasznált eszközöket, hanem az időzítést tekintve is eltérnek az egyes kommunikációk. Minden esetben a pontos célzás a siker kulcsa. A fogyasztók magasabb ingerküszöbe nagyobb kihívás, de igyekszünk lépést tartani az új lehetőségekkel és technikákkal, aminek révén továbbra is elérhetjük a célközönséget.
A sztárokkal vagy hírességekkel való hirdetés bevett márkaépítési technika. Milyen szempontok szerint választjátok ki az előadókat?
Ezt leszámítva nincs műfaji vagy méretbeli megkötésünk, a magas áfából eredő versenyhátrány miatt örülünk minden bulinak, amit sikerül megszereznünk Budapestre.
A világsztárok egyre inkább olyan cégekhez szerződnek, amelyek a lemezkiadás mellett a turnéikat is szervezik, és a karrierjükhöz kapcsolódó valamennyi jogot birtokolják. Madonna volt az első előadó, aki a Live Nation direkt erre a célra létrehozott csoportjához, az Artist Nationhöz szerződött 120 millió dollárért. Ebben látod a jövőt?
Ezt a fajta, úgynevezett 360 fokos szerződést tíz éve vezettük be, olyan sztárok tartoznak a céghez, mint a U2, Madonna, Shakira vagy Jay-Z. Ez egyrészt jó a művészeknek, hiszen annál sikeresebb egy előadó, minél inkább brandként tud működni, és ezt az egységes háttér segítheti a legjobban. Másrészt jó az adott cégnek, hiszen így a bevételek nem forgácsolódnak szét, egyben lehet velük számolni, további célok elérésére lehet fordítani őket. Nem ez az egyetlen út azonban, bár jelenleg a leghatékonyabb.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.