Marketing
Európa új tigrisei
A PayPal és a Deloitte tanulmánya szerint az EU átlag felett teljesítő kelet-európai országok az erős KKV ágazatnak és az e-kereskedelemnek köszönhetik javuló versenyképességüket.
Megjelent a PayPal és a Deloitte Európa új tigrisei címmel készített jelentése az elmúlt években kiemelkedő növekedést produkáló közép- és kelet-európai országok gazdasági sikereinek hátteréről. A növekedést befolyásoló legfontosabb dimenziókat bemutató elemzés láthatóvá teszi a Balti-tengertől a Földközi-tengerig terjedő térség gazdasági fejlődésének legfontosabb mozgatórugóit, valamint számba veszi a további fejlesztési lehetőségeket. Az elemzés a térség 13 országának gazdasági teljesítményét (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) hasonlítja össze.
„A PayPal-nél évek óta kiemelt figyelemmel követjük, hogy a KKV-ágazatok megerősödése, az új digitális technológiák gyors térnyerése, és az online kereskedelem felfutása hogyan járul hozzá Európa új tigriseinek fejlett európai gazdaságokhoz történő felzárkózásához. Kutatásunk azt vizsgálta, hogy a kereskedelemben és a fizetésekben alkalmazott új technológiák hozzájárulnak-e a régió fejlődéséhez. Megnyugtató és örömteli számunkra, hogy az eredmények megerősítették feltételezésünket, miszerint a KKV-k a régió gazdaságának meghatározó szereplői, és az általuk bonyolított nemzetközi e-kereskedelmi forgalom folyamatos bővülése fontos része a növekedésnek” – mondta el Marcin Glogowski, a PayPal közép- és kelet-európai térséget irányító főigazgatója.
A gyors növekedést részben az Uniós finanszírozás tette lehetővé, amely csökkentette a különbségeket a térség és a fejlett nyugat-európai országok között, azaz számos ország fejlődése a regionális kohézióra összpontosító európai uniós források felhasználásával függ össze.
A vizsgált gazdaságok erősödésének egyik fontos indikátora a termelékenység növekedése, amely a régióban közel kétszerese a fejlettebb európai országokban tapasztalható növekedési ütemnek, (2007 óta 9%-kal nőtt) miközben minden negyedik Európai Unióban regisztrált KKV (22 millióból 5,2 millió) a vizsgált régió egyik országában található. A kutatás megállapítja, hogy mivel a vizsgált piacok kis- és középvállalkozásai egyre bátrabban tesznek lépéseket a külföldön történő terjeszkedés irányába, a térség exportjának GDP-hez viszonyított aránya 14 százalékponttal magasabb (56%) mint más EU-országokban.
A munkavállalók magas képzettsége és a nyugat-európai országokhoz képest alacsony bérszínvonal növeli a régió versenyképességét. A munkavállalói kompenzáció a nyugat-európainak körülbelül harmada, ugyanakkor a térségben az utóbbi években kétszer olyan gyorsan nő a magas szintű számítástechnikai képzettséggel rendelkező munkavállalók száma mint a többi európai országban. Az egységes európai jogi környezet, valamint az alacsonyabb adók ugyancsak megkönnyítik a térség országai számára az érettebb piacokhoz történő felzárkózást – írják.
A digitális infrastruktúra fejlődése pozitív hatással van a digitális ágazatokra, mint például az e-kereskedelem. 2017-ben a vizsgált országokban a háztartások több mint 80%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, szemben a 2008-as 50% alatti értékkel. Az internetes felhasználók aránya az utóbbi évtizedben 100%-kal emelkedett (szemben a többi EU ország 40%-os növekedésével). Ennek köszönhetően az elmúlt 11 évben a helyi vállalkozások több mint 200%-os növekedést tapasztalhattak az internetes kereskedelem területén, és az online megrendelésekkel rendelkező cégek száma 81%-kal nőtt. Jelenleg Európában minden negyedik online vásárló a térség valamelyik országából jön.
A régió országai kihasználják az egységes piac előnyeit, amely lehetővé teszi az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad kereskedelmét. A kis- és középvállalkozások által megtermelt áruk és szolgáltatások regionális szinten az export közel felét teszik ki, a külföldön értékesített áruk és szolgáltatások összértékének 49%-át adják (ez 4 százalékponttal több, mint az érettebb piacokon).
„Az export a gazdasági fejlődés lakmuszpapírja és a régió országai számára természetes módja a gazdasági növekedésnek. Az internet minden korábbinál egyszerűbbé tette a vállalkozók számára, hogy határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytassanak. A tanulmány elkészítése során számos sikeres közép-kelet-európai vállalkozást kérdeztünk meg a nemzetközi terjeszkedéssel kapcsolatos tapasztalataikról” – mondta el Julia Patorska, a Deloitte gazdasági csoportjának vezető elemzője.
Az elemzés szerint a KKV-ágazat a magyar gazdaságban is fontos szerepet játszik. A magyarországi KKV-k száma 2015-ben megközelítőleg 536 000 volt, amelyek közül 31 000 rendelkezett több mint 10 alkalmazottal. A KKV-k foglalkoztatási részaránya Magyarországon valamivel magasabb (69,8%) mint a régiós átlag (68,6%), vagy mint Nyugat-Európa átlaga (68,9%). A magyar export 101,8 milliárd eurót tesz ki, ami a GDP közel 90% -a, ezzel jóval meghaladja a regionális és az európai átlagokat. Magyarországon 32 700 exportőr van, az exportőrök 98%-a KKV-ágazatból kerül ki[9]. Az online exportot a KKV-k dominálják, de más piacokkal való összehasonlításban a nagyvállalatok jelenléte is viszonylag erős. Az online exportőrök száma összesen mintegy 1500 (nem számítva a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozásokat). Az exportáló kis- és középvállalkozások 15,5%-a értékesít külföldi piacokra az interneten, ami körülbelül megegyezik a regionális átlaggal (16,6%).
Az elmúlt évek stabil növekedése, a digitális gazdaság ágazatának fejlesztése és dinamikus erősödése szilárd alapot teremtett Európa új tigriseinek fejlődéséhez.
„Az új európai tigrisek piaci fejlődésének természetes irányai az innovatív iparágakba történő beruházások növelése, az e-kereskedelem ágazatának fejlesztése, valamint a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzése. A növekedés legfontosabb forrásai azok a helyi kis- és középvállalatok, amelyek már jelenleg is a régió fejlődésének középpontjában állnak. Hiszünk benne, hogy az e-kereskedelem fejlesztése és további digitalizálása új lehetőségeket teremt ezen vállalkozások terjeszkedéséhez mind a helyi, mind pedig a nemzetközi piacokon” – mondta Marcin Glogowski.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.