Kövess minket!

Marketing

Étterem esetén a minőség, termékeknél a tudatos pénzügyi döntés a fő tényező

A Bónusz Brigád és a GKI Digital felmérte a bónuszpiacot: kíváncsiak voltak arra, vajon kik az online piac egyik főszereplőjének vásárlói és milyen szempontok alapján döntenek.

Magyarországon a szomszédos országokhoz viszonyítva az online vásárlók száma alacsonynak mondható: a felnőtt lakosság csupán 33%-a (3,2 millió fő) vásárol évente minimum 1 alkalommal terméket webáruházból. Ez annak tükrében sem magas, hogy Magyarországon az aktív, azaz a heti rendszerességgel internetező, 18 év feletti lakosság száma megközelíti a 6 millió főt. A most készült kutatásban részt vevők 90 százaléka vásárolt már idén a neten, a legtöbben (37%) 3-6 alkalommal, de 15 százalék több mint 20-szor. A kutatásban részt vevők negyede a Bónusz Brigád törzsvásárlója, de a kitöltők nagy része már vásárolt pár alkalommal az oldalon.

Akciós portál vagy programajánló

A kutatás készítői rákérdeztek, hogy vajon milyen típusú oldalként látják a válaszadók a Bónusz Brigádot? A válaszokból az derült ki, hogy 61 százalékuk akciós ajánlatok gyűjtőhelyeként tekint az oldalra, ám minden ötödik válaszadó programajánlóként gondol rá, ahol remek inspirációkat talál szabadideje eltöltéséhez, 28 százalékuk pedig utazási ötleteket gyűjt a Bónusz Brigádra látogatva.

Konkrét elképzelés vagy böngészés

Alapvetően az emberek kétféle módon vásárolnak akár online, akár személyesen egy üzletben: vagy egy konkrét terméket/szolgáltatást keresnek, vagy átnézve a kínálatot választják ki, hogy mi tetszik nekik – nincs ez másként a Bónusz Brigád vásárlóival sem. 47 százalékuk konkrét elképzeléséhez keresgél, 53 százalék a neki megtetsző ajánlatot vásárolja meg. Persze nem mindenki dönt azonnal:mindössze minden harmadik válaszadó mondta magát impulzusvásárlónak, 38 százalék lassan, átgondoltan választ, 31 százalék pedig célirányosan vesz olyasmit, amit bónusz nélkül, amúgy is megvásárolna.

Tudatosság és/vagy minőség?

A kutatásban részt vevők 66 százaléka valamiféle éttermi szolgáltatást, 65 százalékuk terméket, 53 százalékuk élményt, 51 százalékuk utazást vásárolt már az oldalon. A legtöbben utazásokat keresnek, de sokan vannak, akik új dolgokat akarnak kipróbálni vagy épp ajándék után kutatnak.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital arra is kíváncsi volt, hogy vajon milyen szempontok alapjándöntenek egy-egy szolgáltatás- vagy terméktípus esetén a vásárlók. A válaszadók több mint 60 százaléka számára az utazások és élmények kiválasztásánál az ár, azaz a tudatos pénzügyi döntés a fő szempont, a minőség 39 százaléknál fontosabb ennél. Termékek vásárlásánál a válaszadók 54 százaléka számára döntő az ár, míg éttermek esetében fordul az arány és 58 százalék már a minőséget helyezi előtérbe.

Vajon miért éppen a Bónusz Brigádra látogatnak, akik termékeket, szolgáltatásokat, színházjegyeket keresnek? Összességében a válaszadók kétharmada mondta azt, hogy azok az ajánlatok vonzzák őket az oldalra, melyek vásárlása illeszkedik a pénzügyi terveikbe. 50 százaléknak a sokszínűség, 36 százalék számára pedig a megbízhatóság a döntő tényező a Bónusz Brigádra való látogatáskor.

Amikor végül az ajánlatok átvizsgálása után vásárlásra is sor kerül, akkor már közel 70 százalék számára az ár, azaz az átgondolt pénzügyi döntés a nyerő, a válaszadók több mint felének a szolgáltatás/termék minősége és a bónusz beválthatósága, 42 százaléknak pedig az oldal megbízhatósága az elsődleges. Úgy tűnik ezek a legfontosabb tényezők egy vásárlói döntés meghozatalakor. Az ajánlat értékelése csupán minden ötödik válaszadónak fontos és működik mérlegelési tényezőként a vásárlásai előtt, a kedvezmény mértékét is körülbelül 40 százalék vizsgálja, ennél jóval fontosabb, hogy az ár megfelel-e vagy sem – legyen bármekkora is a kedvezmény.

Tudatosság vs. százalékos kedvezmény

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatása alapján elmondható, hogy a kedvezményvadász, akciós árra érzékeny vásárlók szemlélete az indulás óta lassú átalakuláson megy keresztül: bár az ár továbbra is fontos, emögött ma már sokkal inkább egy átgondolt pénzügyi magatartás körvonalazódik. Egyes szolgáltatástípusoknál a minőség már nagyobb súllyal esik latba. A kedvezmény mértékére sem igazán kíváncsiak az emberek, inkább az számít, hogy alapos vizsgálódás után a kiválasztott termék ár-érték aránya mit mutat, mely választással hoznak pénzügyileg tudatos döntéseket a vásárlók. „Egyre tudatosabbak a Bónusz Brigád vásárlói, pontosan tudják hogy mit keresnek és ezért mennyit hajlandóak fizetni, a legfontosabb számukra a minőség” – mondta Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója.

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom