Kövess minket!

Marketing

Ételvitelszerűen a világ körül

Évekkel ezelőtt mindent elhagyott az életéből, ami nem a gasztronómiával kapcsolatos. Mint mondja: azért, mert folyton éhes. A világot körbeevő Jókuti Andrásnak mindenről markáns véleménye van, ami a konyhaművészethez kapcsolódik, a hervasztó magyar helyzetből való kiút egyik sarokpontját például az okos marketingtevékenységben látja.

A gasztronómia megújítására tett kísérletek, erőfeszítések olyan új szakterületeket hoztak magukkal, mint gasztrokommunikáció, gasztro-PR. Mit gondolsz róluk?

Definiálják azok, akik ezt a munkát végzik. Én mindig privátban keresem meg a séfeket, eszembe sem jut ügynökségeket megkérdezni, mert tudom, hogy így sokkal lassabban kapnék választ, ráadásul szakmailag megalapozatlant. Világszinten már komoly gasztro-PR van, Magyarországon nem találkoztam ilyennel. Itthon ez a terület elég gyengécskén működik, pedig igény lenne rá. A gasztronómiai vállalkozások többsége nem készült fel arra, hogy esetenként olyan kérdések futnak be hozzájuk, amelyekre érdekes válaszokat adhatnak, és amit később ingyenreklámként használhatnak.

Jókuti András műsorvezetés közben, itt Veres Istvánnal, a Babel séfjével

Nevezhetünk gasztrokommunikátornak?

Szándékosan nem foglalkozom PR-rel, távol áll tőlem. Szeretem a blogger megnevezést, igaz, ha a bevételi forrásokat nézzük, akkor a gasztroeseményeken való műsorvezetés, a motivációs előadások, az élménybeszámolók tartása sokkal jelentősebb. De rendben, hívhatunk gasztrokommunikátornak!

Úgy tudom, nem főzöl, „csak” írsz arról, ahogy más főz.

Megvédem magam! Éppen ma készítettem egy fantasztikus massaman curryt a családnak, de nem főzök ételvitelszerűen. (Nevet.) Szórakozásból teszem, illetve néha rendezvényeken, tévéműsorokban. Nekem az evés a fő funkcióm.

A főzés mechanizmusa vagy inkább az élmény fog meg jobban?

Szeretem a maga teljességében tekinteni a dolgot, így ha egy étteremben van séf asztala, akkor azt választom. Az élményalapú megközelítés izgat. A hagyományos étteremkalauzok pont ezt az összélményt nem adják vissza, és jellemzően azt mondják, hogy csak az számít, ami a tányéron van. Én viszont azt vallom, az csak egy része az élménynek.

Ugyancsak felmerül ez a kérdés, ha a világ legjobb éttermeiről beszélünk. Technika vagy élmény?

Számomra a leginspirálóbb, a legkreatívabb, a legizgalmasabb és a legmodernebb konyha a koppenhágai Noma. Nagyon érdekes elegyét valósítják meg a gasztronómiának. Látszólag nem áttechnologizált étterem, valójában rengeteg előkészítő fázis van, ám alapvetően az élményről szól az egész. A szakácsok maguk hozzák ki az ételt, nem restek kiabálva köszönteni a vendégeket és felsorakozni előttük. Mindenki rendkívül jó arc. Olyanok, akikkel bármikor szívesen beszélgetnél.

Ez a hozzáállás mennyire áll távol a magyar vendéglátástól?

Amennyire csak lehet. (Nevet.) A hazai vendéglátásnak nagyon komoly problémája a szerviz. Meg kell találni a megfelelő hangnemet, az egyensúlyt, hogy a vendég akar-e egyáltalán beszélgetni, vevő-e a humorra. René Redzepi (a Noma séfje és társtulajdonosa – a szerk.) mesélte, hogy a japán konyhában szinte minden ételnek és alapanyagnak sok száz éves története van, mindenféle szimbólumok kapcsolódnak hozzájuk. Európa nagy részén ilyen nincs, még a franciáknak is csak 100-150 éves történeteik vannak.

Ebből kiindulva Magyarországon nem is feltétlenül alakulhatott ki egy rendszer, amelyet egy gasztroforradalom megváltoztathat.

A forradalom inkább vágyálom, mint valóság. Magyarországon – akár fine diningról, akár büféről beszélünk – garantáltan nincs gasztroforradalom. Egy maréknyi ember indult el a jó irányba, és bár nagyon remélem, hogy számuk nőni fog, jelenleg ez inkább palotaforradalom.

A tévécsatornák évadról évadra előállnak egy gasztroműsorral. Ez hogyan hat a magyar szakácsművészetre?

Óriási probléma, hogy Magyarországon a popkultúrának nem része a gasztronómia, így ezek a műsorok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy változás következzen be a gondolkodásunkban. Ily módon nevelődhet ki az az igényes közönség, amire óriási szükség lenne, hogy a palotaforradalom forradalommá válhasson. Nem gondolom azonban, hogy ezekből a műsorokból lehetne megtanulni a szakmát, ahogy az is nyilvánvaló, hogy nem a győztesek lesznek az ország legjobb séfjei.

Jókuti András a Világevő blogon számol be a világ legjobb gasztrovárosaiban átélt kalandjairól.

Feltételezem, okkal nem tűntél fel egyetlen tévés gasztroműsor zsűrijében sem. Mi a véleményed ezekről a műsorokról?

Eléggé hidegen hagynak, nem vagyok nagy médiafogyasztó. Az egyik nagy csatornával leültem beszélgetni, mert azt nem tagadom, hogy bohóckodásra hajlamos az egyéniségem, de szerintem túl erős bennük a valóságshow-vonulat. Ha én szerepet vállalnék valamelyikben, olyat csinálnék, amelyre szakmailag is büszke lehetek, és nem csak azzal jár, hogy sokan megismernek az utcán.

Nemzetközi kontextusban elhelyezhető a magyar gasztronómia és étteremkultúra?

Nem. Az egy felfújt gondolat, hogy a konyhánk világhírű. Hervasztó a helyzet, érdeklődéssel is ritkán találkozom. Önmagában az is iszonyatosan nehéz, hogy felkeltsük a figyelmet egy ország gasztrokultúrája iránt. Sokat beszélgetek, vitatkozom erről. A legtöbben azzal érvelnek, olyan helyre nem akarnak jönni, ahol az a legnagyobb specialitás, hogy órákig főzünk egy kockára vágott húst. Aki idelátogat, nyilván megkóstolja a lángost, a gulyást és a sütijeinket, de mint a gasztronómia felső része nem létezünk. Ahhoz, hogy vonzóak legyünk, nagyon sokat kellene tenni szakmai és marketingtéren egyaránt.

Melyek lehetnek a hatékony marketing módszerek?

Túl nagy marketingszakértelmet feltételeznék magamról, ha azt mondanám, tudom a megoldást. Abban biztos vagyok, nem mondanék olyanokat, hogy jobb vörös bort készítünk, mint a bordeaux-iak, és nem a lángost próbálnám propagálni, mert az semmi másra nem lenne jó, mint hogy még több brit turista érkezzen a fapadosokkal.

Jókuti András a Bocuse d’Or-on, háttérben Széll Tamással

Széll Tamás győzelme a Bocuse d’Or-on, egy Michelin-csillag vagy egyéb rangos elismerés hogyan hat az ország gasztronómiai kultúrájára?

Ha azt látják a világban, hogy vannak csillagos éttermeink, vannak pozitív szakmai hírek, idővel felmerülhet, hogy érdemes idejönni. A Gourmet Fesztivál például olyan esemény, amelyről még nem láttam külföldit elégedetlenül távozni. Ezeknek van hosszú távú hatásuk.

Tudsz-e olyan desztinációt mondani, amely mind léptékét, mind hagyományait tekintve hasonló a magyarhoz, mégis fel tudott kerülni a gasztronómiai világtérképre?

Ilyenek az ausztrálok, amin mi röhögünk, hiszen nem jut eszünkbe semmilyen ausztrál finomság, vagy hogy milyen jó a kengurupörkölt. Ennek ellenére elkezdték profin felépíteni a csúcséttermeiket, az ausztrál életérzést, a barbecue-zást. Odacsábították a Világ Legjobb Ötven Étterme díjátadóját, támogatták a Noma vendégszereplését, körbeutaztattak influencereket, újságírókat. Perut pedig már az átlag foodie is bevette a naptárjába. Szerepelnek a világ legjobb éttermei között, csináltak egy nagy fesztivált Mistura néven, amelyet nemzetközi szinten propagálnak, utaztatják konferenciákra a nagy séfjeiket. Az ő konyhájuk még hasonlít is a magyarhoz, bár talán erőteljesebb volt a gasztrokultúrájuk. Van nagyjából kétezerféle krumplijuk, ott nem az kérdés, hogy hasáb-e vagy püré.

Elsősorban a gasztronómiai világ szakértőinek az érdeklődését kell felkelteni, és rajtuk keresztül a világét?

Ha gyors sikert akarunk, akkor igen. Hosszú távon nehézkesebb az út. Ráadásul nálunk ez is fordítva indult: volt pár milliárdos, aki altruista hobbiként kitalálta, hogy Michelin-csillagos éttermet csinál, a pénz nem számít. A csúcséttermi világban feltűnést a kreatív, kortárs, mégis regionális gyökerekkel rendelkező magyar gasztronómiával kelthetünk.

Van ilyen étterem jelenleg a palettán?

Van, a Babel.

Meglepő, hogy nem Michelin-csillagos helyet említesz.

Nekik még nem volt rendes tesztelésük, de szerintem kapásból kapni fognak kettőt. David Zilbert (a Noma fermentációs séfje – a szerk.) idén hívtam el a VinCE-borfesztiválra előadást tartani, ő a Babelben rendelhető tojásos galuskától megőrült. Ugyanerre a vacsorára Fiona Beckett (a Decanter brit bormagazin újságírója – a szerk.) is becsatlakozott, aki meglehetősen lelkes cikket írt erről az élményéről.

Jókuti András valahol a Távol-Keleten (Fotó: Teveli Gábor)

Van olyan éttermi élményed, amelyet soha sehol nem írtál le?

Amelyet most elmesélek, és emiatt majd senki nem fogja megvenni a 2044-ben elkészülő könyvemet? (Nevet.) Nemrég voltam egy szupertitkos japán étteremben. A Mibu csak japánok és klubtagok számára elérhető, akik még vendéget sem vihetnek magukkal, és nem is foglalhatnak helyet. Összesen nyolc férőhely van, amelyet év elején feltöltenek úgy, hogy a séf felesége telefonon felhívja a kiválasztottakat. Én nem vagyok tag, de elfogadtak betolakodóként.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg.)

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom