Kövess minket!

Marketing

Ételvitelszerűen a világ körül

Évekkel ezelőtt mindent elhagyott az életéből, ami nem a gasztronómiával kapcsolatos. Mint mondja: azért, mert folyton éhes. A világot körbeevő Jókuti Andrásnak mindenről markáns véleménye van, ami a konyhaművészethez kapcsolódik, a hervasztó magyar helyzetből való kiút egyik sarokpontját például az okos marketingtevékenységben látja.

A gasztronómia megújítására tett kísérletek, erőfeszítések olyan új szakterületeket hoztak magukkal, mint gasztrokommunikáció, gasztro-PR. Mit gondolsz róluk?

Definiálják azok, akik ezt a munkát végzik. Én mindig privátban keresem meg a séfeket, eszembe sem jut ügynökségeket megkérdezni, mert tudom, hogy így sokkal lassabban kapnék választ, ráadásul szakmailag megalapozatlant. Világszinten már komoly gasztro-PR van, Magyarországon nem találkoztam ilyennel. Itthon ez a terület elég gyengécskén működik, pedig igény lenne rá. A gasztronómiai vállalkozások többsége nem készült fel arra, hogy esetenként olyan kérdések futnak be hozzájuk, amelyekre érdekes válaszokat adhatnak, és amit később ingyenreklámként használhatnak.

Jókuti András műsorvezetés közben, itt Veres Istvánnal, a Babel séfjével

Nevezhetünk gasztrokommunikátornak?

Szándékosan nem foglalkozom PR-rel, távol áll tőlem. Szeretem a blogger megnevezést, igaz, ha a bevételi forrásokat nézzük, akkor a gasztroeseményeken való műsorvezetés, a motivációs előadások, az élménybeszámolók tartása sokkal jelentősebb. De rendben, hívhatunk gasztrokommunikátornak!

Úgy tudom, nem főzöl, „csak” írsz arról, ahogy más főz.

Megvédem magam! Éppen ma készítettem egy fantasztikus massaman curryt a családnak, de nem főzök ételvitelszerűen. (Nevet.) Szórakozásból teszem, illetve néha rendezvényeken, tévéműsorokban. Nekem az evés a fő funkcióm.

A főzés mechanizmusa vagy inkább az élmény fog meg jobban?

Szeretem a maga teljességében tekinteni a dolgot, így ha egy étteremben van séf asztala, akkor azt választom. Az élményalapú megközelítés izgat. A hagyományos étteremkalauzok pont ezt az összélményt nem adják vissza, és jellemzően azt mondják, hogy csak az számít, ami a tányéron van. Én viszont azt vallom, az csak egy része az élménynek.

Ugyancsak felmerül ez a kérdés, ha a világ legjobb éttermeiről beszélünk. Technika vagy élmény?

Számomra a leginspirálóbb, a legkreatívabb, a legizgalmasabb és a legmodernebb konyha a koppenhágai Noma. Nagyon érdekes elegyét valósítják meg a gasztronómiának. Látszólag nem áttechnologizált étterem, valójában rengeteg előkészítő fázis van, ám alapvetően az élményről szól az egész. A szakácsok maguk hozzák ki az ételt, nem restek kiabálva köszönteni a vendégeket és felsorakozni előttük. Mindenki rendkívül jó arc. Olyanok, akikkel bármikor szívesen beszélgetnél.

Ez a hozzáállás mennyire áll távol a magyar vendéglátástól?

Amennyire csak lehet. (Nevet.) A hazai vendéglátásnak nagyon komoly problémája a szerviz. Meg kell találni a megfelelő hangnemet, az egyensúlyt, hogy a vendég akar-e egyáltalán beszélgetni, vevő-e a humorra. René Redzepi (a Noma séfje és társtulajdonosa – a szerk.) mesélte, hogy a japán konyhában szinte minden ételnek és alapanyagnak sok száz éves története van, mindenféle szimbólumok kapcsolódnak hozzájuk. Európa nagy részén ilyen nincs, még a franciáknak is csak 100-150 éves történeteik vannak.

Ebből kiindulva Magyarországon nem is feltétlenül alakulhatott ki egy rendszer, amelyet egy gasztroforradalom megváltoztathat.

A forradalom inkább vágyálom, mint valóság. Magyarországon – akár fine diningról, akár büféről beszélünk – garantáltan nincs gasztroforradalom. Egy maréknyi ember indult el a jó irányba, és bár nagyon remélem, hogy számuk nőni fog, jelenleg ez inkább palotaforradalom.

A tévécsatornák évadról évadra előállnak egy gasztroműsorral. Ez hogyan hat a magyar szakácsművészetre?

Óriási probléma, hogy Magyarországon a popkultúrának nem része a gasztronómia, így ezek a műsorok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy változás következzen be a gondolkodásunkban. Ily módon nevelődhet ki az az igényes közönség, amire óriási szükség lenne, hogy a palotaforradalom forradalommá válhasson. Nem gondolom azonban, hogy ezekből a műsorokból lehetne megtanulni a szakmát, ahogy az is nyilvánvaló, hogy nem a győztesek lesznek az ország legjobb séfjei.

Jókuti András a Világevő blogon számol be a világ legjobb gasztrovárosaiban átélt kalandjairól.

Feltételezem, okkal nem tűntél fel egyetlen tévés gasztroműsor zsűrijében sem. Mi a véleményed ezekről a műsorokról?

Eléggé hidegen hagynak, nem vagyok nagy médiafogyasztó. Az egyik nagy csatornával leültem beszélgetni, mert azt nem tagadom, hogy bohóckodásra hajlamos az egyéniségem, de szerintem túl erős bennük a valóságshow-vonulat. Ha én szerepet vállalnék valamelyikben, olyat csinálnék, amelyre szakmailag is büszke lehetek, és nem csak azzal jár, hogy sokan megismernek az utcán.

Nemzetközi kontextusban elhelyezhető a magyar gasztronómia és étteremkultúra?

Nem. Az egy felfújt gondolat, hogy a konyhánk világhírű. Hervasztó a helyzet, érdeklődéssel is ritkán találkozom. Önmagában az is iszonyatosan nehéz, hogy felkeltsük a figyelmet egy ország gasztrokultúrája iránt. Sokat beszélgetek, vitatkozom erről. A legtöbben azzal érvelnek, olyan helyre nem akarnak jönni, ahol az a legnagyobb specialitás, hogy órákig főzünk egy kockára vágott húst. Aki idelátogat, nyilván megkóstolja a lángost, a gulyást és a sütijeinket, de mint a gasztronómia felső része nem létezünk. Ahhoz, hogy vonzóak legyünk, nagyon sokat kellene tenni szakmai és marketingtéren egyaránt.

Melyek lehetnek a hatékony marketing módszerek?

Túl nagy marketingszakértelmet feltételeznék magamról, ha azt mondanám, tudom a megoldást. Abban biztos vagyok, nem mondanék olyanokat, hogy jobb vörös bort készítünk, mint a bordeaux-iak, és nem a lángost próbálnám propagálni, mert az semmi másra nem lenne jó, mint hogy még több brit turista érkezzen a fapadosokkal.

Jókuti András a Bocuse d’Or-on, háttérben Széll Tamással

Széll Tamás győzelme a Bocuse d’Or-on, egy Michelin-csillag vagy egyéb rangos elismerés hogyan hat az ország gasztronómiai kultúrájára?

Ha azt látják a világban, hogy vannak csillagos éttermeink, vannak pozitív szakmai hírek, idővel felmerülhet, hogy érdemes idejönni. A Gourmet Fesztivál például olyan esemény, amelyről még nem láttam külföldit elégedetlenül távozni. Ezeknek van hosszú távú hatásuk.

Tudsz-e olyan desztinációt mondani, amely mind léptékét, mind hagyományait tekintve hasonló a magyarhoz, mégis fel tudott kerülni a gasztronómiai világtérképre?

Ilyenek az ausztrálok, amin mi röhögünk, hiszen nem jut eszünkbe semmilyen ausztrál finomság, vagy hogy milyen jó a kengurupörkölt. Ennek ellenére elkezdték profin felépíteni a csúcséttermeiket, az ausztrál életérzést, a barbecue-zást. Odacsábították a Világ Legjobb Ötven Étterme díjátadóját, támogatták a Noma vendégszereplését, körbeutaztattak influencereket, újságírókat. Perut pedig már az átlag foodie is bevette a naptárjába. Szerepelnek a világ legjobb éttermei között, csináltak egy nagy fesztivált Mistura néven, amelyet nemzetközi szinten propagálnak, utaztatják konferenciákra a nagy séfjeiket. Az ő konyhájuk még hasonlít is a magyarhoz, bár talán erőteljesebb volt a gasztrokultúrájuk. Van nagyjából kétezerféle krumplijuk, ott nem az kérdés, hogy hasáb-e vagy püré.

Elsősorban a gasztronómiai világ szakértőinek az érdeklődését kell felkelteni, és rajtuk keresztül a világét?

Ha gyors sikert akarunk, akkor igen. Hosszú távon nehézkesebb az út. Ráadásul nálunk ez is fordítva indult: volt pár milliárdos, aki altruista hobbiként kitalálta, hogy Michelin-csillagos éttermet csinál, a pénz nem számít. A csúcséttermi világban feltűnést a kreatív, kortárs, mégis regionális gyökerekkel rendelkező magyar gasztronómiával kelthetünk.

Van ilyen étterem jelenleg a palettán?

Van, a Babel.

Meglepő, hogy nem Michelin-csillagos helyet említesz.

Nekik még nem volt rendes tesztelésük, de szerintem kapásból kapni fognak kettőt. David Zilbert (a Noma fermentációs séfje – a szerk.) idén hívtam el a VinCE-borfesztiválra előadást tartani, ő a Babelben rendelhető tojásos galuskától megőrült. Ugyanerre a vacsorára Fiona Beckett (a Decanter brit bormagazin újságírója – a szerk.) is becsatlakozott, aki meglehetősen lelkes cikket írt erről az élményéről.

Jókuti András valahol a Távol-Keleten (Fotó: Teveli Gábor)

Van olyan éttermi élményed, amelyet soha sehol nem írtál le?

Amelyet most elmesélek, és emiatt majd senki nem fogja megvenni a 2044-ben elkészülő könyvemet? (Nevet.) Nemrég voltam egy szupertitkos japán étteremben. A Mibu csak japánok és klubtagok számára elérhető, akik még vendéget sem vihetnek magukkal, és nem is foglalhatnak helyet. Összesen nyolc férőhely van, amelyet év elején feltöltenek úgy, hogy a séf felesége telefonon felhívja a kiválasztottakat. Én nem vagyok tag, de elfogadtak betolakodóként.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg.)

Marketing

2024-ben sem kell reklámadót fizetni

A reklám- és médiaipar képviseletében a Magyar Reklámszövetség még az ősz kezdetekor
tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a reklámadó felfüggesztésének meghosszabbítását kérve
további egy évvel, 2025. január 1-jéig. A sikeres egyeztetések eredményeképpen a reklámszakmát
sújtó adó felfüggesztési időszakának kiterjesztése bekerült a pénzügyminiszter által az
Országgyűlésnek októberben benyújtott adótörvények módosításáról szóló előterjesztésébe. A
törvényjavaslatot a Parlament múlt héten megszavazta, s a Köztársasági elnök aláírása után 2023.
november 30-án a Magyar Közlönyben való közzététellel jogerőre emelkedett: a reklámadó mértéke
2024. december 31-ig továbbra is az adóalap 0%-a.

Közzétéve:

Pixabay

Gulyás János, az MRSZ elnöke a szervezet közleménye szerint hangsúlyozta: “Az MRSZ örömmel fogadta a törvényhozók logikus döntését, és sikernek könyveli el, hogy 2025. január 1-jéig meghosszabbították a 0%-os reklámadókulcs érvényességi idejét. Mindez a nehezített pályán mozgó magyar médiapiacnak és a teljes kommunikációs szakmának – még ha csak újabb egy évre is -, kétségtelenül megkönnyebbülést jelent, amit az iparági véleményvezérek a különadó hatásait vitató friss felmérésünkben egyértelműen visszaigazoltak.”

A legutóbbi MRSZ Barométer felmérés reklámadóra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján a kommunikációs piaci döntéshozók több, mint 80%-a szerint 2023-ban a 0%-os reklámadó segítette az iparág alkalmazkodását a polikrízishez. Ugyanebből az aspektusból a cégek több mint 65% – ának működését erősen érzékelhetően megnehezítené, ha ez az iparági adónem a jövőben visszavezetésre kerülne – írták.

Gulyás János hozzátette: “A Reklámszövetség a reklámadó koncepciójának felmerülése óta
hangoztatja szakmai ellenérveit a különadóval szemben: a reklámadó visszavezetése és fennmaradása
kontraproduktív, a várt gazdasági növekedés ellen hat, gátolja a gazdasági stabilitásban jelentős szerepet játszó reklámipar eredményességét. Az MRSZ ezért továbbra is azon a véleményen van, hogy hosszútávon a reklámadót végérvényesen ki kell vezetni, ugyanis csak egy hatékonyan prosperáló hazai reklámipar tudja erősíteni a magyar gazdaságot.”

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Az EU betiltja a Meta személyes adatokon alapuló célzott hirdetéseit

A határozat válasz arra, hogy a techóriás fizetőssé tette a hirdetés nélküli Facebookot és Instagramot.

Közzétéve:

Borítókép: Mark Zuckerberg, a Facebook internetes közösségi portál társalapítója, a Meta vezérigazgatója, fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szerdán kötelező erejű határozatot fogadott el, amely megtiltja a Meta technológiai nagyvállalatnak, hogy a felhasználók személyes adatait vegye igénybe a célzott hirdetésekhez – adott hírt a szerdai döntésről az MTI.

A határozat “megtiltja a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozását” az Európai Gazdasági Térség (EGT) egész területén – áll a testület közleményében.

A határozatot azt követően hozták meg, hogy a Meta hétfőn közölte: a Facebook és az Instagram közösségi platform európai felhasználói novembertől kezdve előfizetést vásárolhatnak a hálózatok hirdetés nélküli használatára.

Az óriáscég képviselője szerint a Meta már bejelentette, hogy az EU-ban és az EGT-ben élő embereknek lehetőséget adnak arra, hogy választhassanak, és e hónaptól kezdve előfizetési modellt kínálnak, hogy megfeleljenek a szabályozási követelményeknek. A vállalat szerint az EDPB tagjai már hetek óta tudnak a cég tervéről, és teljes mértékben együttműködtek velük.

“Ez a fejlemény indokolatlanul figyelmen kívül hagyja a gondos és erőteljes szabályozási folyamatunkat” – tette hozzá.

Az EDPB a norvég adatvédelmi hatóság kérésére hozta meg ezt a döntést, utóbbi ugyanis júniusban megtiltotta, hogy a Facebook- és az Instagram-felhasználóknak célzott hirdetéseket küldjenek a személyes adataik alapján.

A határozat arra kötelezi a Meta európai működése felett hatáskörrel rendelkező írországi adatvédelmi szabályozó hatóságot, hogy két héten belül hozzon végleges intézkedéseket a kérdésben, hogy a tilalom egy héttel később hatályba léphessen.

A kötelező erejű határozat értelmében súlyos bírságok várnak a nagyvállalatra, amennyiben nem tesz eleget a kötelezettségének.

Tavaly májusban a Metára rekordösszegű, 1,2 milliárd eurós bírságot szabott ki az EU, miután a közösségi platform megsértette az Európai Unió adatvédelmi szabályait és egy korábbi uniós bírósági ítéletet követően folytatta az európai polgárok személyes adatainak továbbítását az Egyesült Államokba.

Tovább olvasom

Marketing

Csatlakozott a nemzeti marketingszövetségek hálózatához a Magyar Marketing Szövetség

A magyar szakmai szervezet, amely tizenegyedikként csatlakozott az európai marketinges közösséghez, több ezer hazai szakembert és szervezetet képvisel és támogat a munkájában.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) tizenegyedik tagként csatlakozott a nemzeti marketingszövetségek kohéziós európai hálózatához – jelentette be az Európai Marketing Szövetség (European Marketing Confederation, EMC).

Az MMSZ több ezer szakembert és szervezetet képvisel és támogat a munkájában. Ralf Strauss, az EMC elnöke így nyilatkozott a magyar csatlakozásról: „Az MMSZ nagy és professzionális nemzeti szövetség, és nagyon örülünk, hogy európai szinten dolgozhatunk együtt vele. Az EMC-hez hasonlóan az MMSZ is nagy hangsúlyt fektet az oktatásra és a társadalmi célokra, tökéletesen illeszkedik a képbe.”

Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke is kifejtette gondolatait az együttműködésről: „Az MMSZ Magyarország egyik legaktívabb szakmai közössége. Küldetésünk, hogy bemutassuk a marketing megváltozott szerepeit és erősítsük a reputációját. Fontos feladatunk rávilágítani arra, hogy a marketing üzleti eredményességet és társadalmi értéket létrehozó ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha a marketing a szervezeteken belül kiemelt stratégiai-, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkcióján. Ezen céljaink eléréséhez edukációra és személetformálásra van szükség. Már évek óta kerestünk olyan nemzetközi szervezetet, amely azonos értékeket képvisel, hasonlóan ambiciózus szervezet, mint mi és akik szintén elkötelezettek szakmánk magasabb szintre emelése mellett. Az EMC és tagszervezetei határozottan ilyen partnerek és már nagyon várjuk a közös munkát, valamint az állandó tudás-tapasztalat cserét. Ezzel az együttműködéssel magyar szakemberek számára biztosítunk nemzetközi szakmai közösséget és globális információáramlást.”

Mi is az az EMC?

Az EMC Európa legnagyobb marketingszervezete, amely több mint százezer marketinges szakembert képvisel tizenegy európai és egyesült királyságbéli nemzeti szövetségen keresztül, és közösen egymillió közösségimédia-követőhöz jut el. Brüsszeli székhelyű nonprofit szervezetként az EMC a tagszövetségeivel együtt dolgozik az oktatás, a társadalmi iránymutatás és az értékteremtés előmozdításán. Az EMC publikálja a Nemzetközi Marketing Kompetenciákat (International Marketing Competencies), hogy az Európai képesítési keretrendszerrel összhangban irányt mutasson a marketingoktatási normáknak az EU-ban. Ezenfelül az EMC adja ki az Európai Marketingmenetrendet (European Marketing Agenda) is, amely európai és nemzeti szinten részletezi az éves marketingtrendeket és előrejelzéseket, többezer marketingszakember körében végzett kutatás alapján. Az EMC hozzáférést biztosít tagszervezetei számára az Európai marketingtanúsítási és képesítési keretrendszerhez (EMCQ), amely Európa-szerte elismert, akkreditált marketinges, értékesítési és kommunikációs képesítéseket biztosít.

Tovább olvasom