Kövess minket!

Marketing

Ételvitelszerűen a világ körül

Évekkel ezelőtt mindent elhagyott az életéből, ami nem a gasztronómiával kapcsolatos. Mint mondja: azért, mert folyton éhes. A világot körbeevő Jókuti Andrásnak mindenről markáns véleménye van, ami a konyhaművészethez kapcsolódik, a hervasztó magyar helyzetből való kiút egyik sarokpontját például az okos marketingtevékenységben látja.

A gasztronómia megújítására tett kísérletek, erőfeszítések olyan új szakterületeket hoztak magukkal, mint gasztrokommunikáció, gasztro-PR. Mit gondolsz róluk?

Definiálják azok, akik ezt a munkát végzik. Én mindig privátban keresem meg a séfeket, eszembe sem jut ügynökségeket megkérdezni, mert tudom, hogy így sokkal lassabban kapnék választ, ráadásul szakmailag megalapozatlant. Világszinten már komoly gasztro-PR van, Magyarországon nem találkoztam ilyennel. Itthon ez a terület elég gyengécskén működik, pedig igény lenne rá. A gasztronómiai vállalkozások többsége nem készült fel arra, hogy esetenként olyan kérdések futnak be hozzájuk, amelyekre érdekes válaszokat adhatnak, és amit később ingyenreklámként használhatnak.

Jókuti András műsorvezetés közben, itt Veres Istvánnal, a Babel séfjével

Nevezhetünk gasztrokommunikátornak?

Szándékosan nem foglalkozom PR-rel, távol áll tőlem. Szeretem a blogger megnevezést, igaz, ha a bevételi forrásokat nézzük, akkor a gasztroeseményeken való műsorvezetés, a motivációs előadások, az élménybeszámolók tartása sokkal jelentősebb. De rendben, hívhatunk gasztrokommunikátornak!

Úgy tudom, nem főzöl, „csak” írsz arról, ahogy más főz.

Megvédem magam! Éppen ma készítettem egy fantasztikus massaman curryt a családnak, de nem főzök ételvitelszerűen. (Nevet.) Szórakozásból teszem, illetve néha rendezvényeken, tévéműsorokban. Nekem az evés a fő funkcióm.

A főzés mechanizmusa vagy inkább az élmény fog meg jobban?

Szeretem a maga teljességében tekinteni a dolgot, így ha egy étteremben van séf asztala, akkor azt választom. Az élményalapú megközelítés izgat. A hagyományos étteremkalauzok pont ezt az összélményt nem adják vissza, és jellemzően azt mondják, hogy csak az számít, ami a tányéron van. Én viszont azt vallom, az csak egy része az élménynek.

Ugyancsak felmerül ez a kérdés, ha a világ legjobb éttermeiről beszélünk. Technika vagy élmény?

Számomra a leginspirálóbb, a legkreatívabb, a legizgalmasabb és a legmodernebb konyha a koppenhágai Noma. Nagyon érdekes elegyét valósítják meg a gasztronómiának. Látszólag nem áttechnologizált étterem, valójában rengeteg előkészítő fázis van, ám alapvetően az élményről szól az egész. A szakácsok maguk hozzák ki az ételt, nem restek kiabálva köszönteni a vendégeket és felsorakozni előttük. Mindenki rendkívül jó arc. Olyanok, akikkel bármikor szívesen beszélgetnél.

Ez a hozzáállás mennyire áll távol a magyar vendéglátástól?

Amennyire csak lehet. (Nevet.) A hazai vendéglátásnak nagyon komoly problémája a szerviz. Meg kell találni a megfelelő hangnemet, az egyensúlyt, hogy a vendég akar-e egyáltalán beszélgetni, vevő-e a humorra. René Redzepi (a Noma séfje és társtulajdonosa – a szerk.) mesélte, hogy a japán konyhában szinte minden ételnek és alapanyagnak sok száz éves története van, mindenféle szimbólumok kapcsolódnak hozzájuk. Európa nagy részén ilyen nincs, még a franciáknak is csak 100-150 éves történeteik vannak.

Ebből kiindulva Magyarországon nem is feltétlenül alakulhatott ki egy rendszer, amelyet egy gasztroforradalom megváltoztathat.

A forradalom inkább vágyálom, mint valóság. Magyarországon – akár fine diningról, akár büféről beszélünk – garantáltan nincs gasztroforradalom. Egy maréknyi ember indult el a jó irányba, és bár nagyon remélem, hogy számuk nőni fog, jelenleg ez inkább palotaforradalom.

A tévécsatornák évadról évadra előállnak egy gasztroműsorral. Ez hogyan hat a magyar szakácsművészetre?

Óriási probléma, hogy Magyarországon a popkultúrának nem része a gasztronómia, így ezek a műsorok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy változás következzen be a gondolkodásunkban. Ily módon nevelődhet ki az az igényes közönség, amire óriási szükség lenne, hogy a palotaforradalom forradalommá válhasson. Nem gondolom azonban, hogy ezekből a műsorokból lehetne megtanulni a szakmát, ahogy az is nyilvánvaló, hogy nem a győztesek lesznek az ország legjobb séfjei.

Jókuti András a Világevő blogon számol be a világ legjobb gasztrovárosaiban átélt kalandjairól.

Feltételezem, okkal nem tűntél fel egyetlen tévés gasztroműsor zsűrijében sem. Mi a véleményed ezekről a műsorokról?

Eléggé hidegen hagynak, nem vagyok nagy médiafogyasztó. Az egyik nagy csatornával leültem beszélgetni, mert azt nem tagadom, hogy bohóckodásra hajlamos az egyéniségem, de szerintem túl erős bennük a valóságshow-vonulat. Ha én szerepet vállalnék valamelyikben, olyat csinálnék, amelyre szakmailag is büszke lehetek, és nem csak azzal jár, hogy sokan megismernek az utcán.

Nemzetközi kontextusban elhelyezhető a magyar gasztronómia és étteremkultúra?

Nem. Az egy felfújt gondolat, hogy a konyhánk világhírű. Hervasztó a helyzet, érdeklődéssel is ritkán találkozom. Önmagában az is iszonyatosan nehéz, hogy felkeltsük a figyelmet egy ország gasztrokultúrája iránt. Sokat beszélgetek, vitatkozom erről. A legtöbben azzal érvelnek, olyan helyre nem akarnak jönni, ahol az a legnagyobb specialitás, hogy órákig főzünk egy kockára vágott húst. Aki idelátogat, nyilván megkóstolja a lángost, a gulyást és a sütijeinket, de mint a gasztronómia felső része nem létezünk. Ahhoz, hogy vonzóak legyünk, nagyon sokat kellene tenni szakmai és marketingtéren egyaránt.

Melyek lehetnek a hatékony marketing módszerek?

Túl nagy marketingszakértelmet feltételeznék magamról, ha azt mondanám, tudom a megoldást. Abban biztos vagyok, nem mondanék olyanokat, hogy jobb vörös bort készítünk, mint a bordeaux-iak, és nem a lángost próbálnám propagálni, mert az semmi másra nem lenne jó, mint hogy még több brit turista érkezzen a fapadosokkal.

Jókuti András a Bocuse d’Or-on, háttérben Széll Tamással

Széll Tamás győzelme a Bocuse d’Or-on, egy Michelin-csillag vagy egyéb rangos elismerés hogyan hat az ország gasztronómiai kultúrájára?

Ha azt látják a világban, hogy vannak csillagos éttermeink, vannak pozitív szakmai hírek, idővel felmerülhet, hogy érdemes idejönni. A Gourmet Fesztivál például olyan esemény, amelyről még nem láttam külföldit elégedetlenül távozni. Ezeknek van hosszú távú hatásuk.

Tudsz-e olyan desztinációt mondani, amely mind léptékét, mind hagyományait tekintve hasonló a magyarhoz, mégis fel tudott kerülni a gasztronómiai világtérképre?

Ilyenek az ausztrálok, amin mi röhögünk, hiszen nem jut eszünkbe semmilyen ausztrál finomság, vagy hogy milyen jó a kengurupörkölt. Ennek ellenére elkezdték profin felépíteni a csúcséttermeiket, az ausztrál életérzést, a barbecue-zást. Odacsábították a Világ Legjobb Ötven Étterme díjátadóját, támogatták a Noma vendégszereplését, körbeutaztattak influencereket, újságírókat. Perut pedig már az átlag foodie is bevette a naptárjába. Szerepelnek a világ legjobb éttermei között, csináltak egy nagy fesztivált Mistura néven, amelyet nemzetközi szinten propagálnak, utaztatják konferenciákra a nagy séfjeiket. Az ő konyhájuk még hasonlít is a magyarhoz, bár talán erőteljesebb volt a gasztrokultúrájuk. Van nagyjából kétezerféle krumplijuk, ott nem az kérdés, hogy hasáb-e vagy püré.

Elsősorban a gasztronómiai világ szakértőinek az érdeklődését kell felkelteni, és rajtuk keresztül a világét?

Ha gyors sikert akarunk, akkor igen. Hosszú távon nehézkesebb az út. Ráadásul nálunk ez is fordítva indult: volt pár milliárdos, aki altruista hobbiként kitalálta, hogy Michelin-csillagos éttermet csinál, a pénz nem számít. A csúcséttermi világban feltűnést a kreatív, kortárs, mégis regionális gyökerekkel rendelkező magyar gasztronómiával kelthetünk.

Van ilyen étterem jelenleg a palettán?

Van, a Babel.

Meglepő, hogy nem Michelin-csillagos helyet említesz.

Nekik még nem volt rendes tesztelésük, de szerintem kapásból kapni fognak kettőt. David Zilbert (a Noma fermentációs séfje – a szerk.) idén hívtam el a VinCE-borfesztiválra előadást tartani, ő a Babelben rendelhető tojásos galuskától megőrült. Ugyanerre a vacsorára Fiona Beckett (a Decanter brit bormagazin újságírója – a szerk.) is becsatlakozott, aki meglehetősen lelkes cikket írt erről az élményéről.

Jókuti András valahol a Távol-Keleten (Fotó: Teveli Gábor)

Van olyan éttermi élményed, amelyet soha sehol nem írtál le?

Amelyet most elmesélek, és emiatt majd senki nem fogja megvenni a 2044-ben elkészülő könyvemet? (Nevet.) Nemrég voltam egy szupertitkos japán étteremben. A Mibu csak japánok és klubtagok számára elérhető, akik még vendéget sem vihetnek magukkal, és nem is foglalhatnak helyet. Összesen nyolc férőhely van, amelyet év elején feltöltenek úgy, hogy a séf felesége telefonon felhívja a kiválasztottakat. Én nem vagyok tag, de elfogadtak betolakodóként.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg.)

Marketing

Nyíregyháza lett a Marketing Fővárosa 2021-ben

Immár hetedik alkalommal hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatot, amelynek díjátadójára 2021. szeptember 16-án, a Marketing Summit Hungary konferencián – a marketing szakma csúcstalálkozóján – került sor.

Közzétéve:

Magyar Marketing Szövetség

Ebben az évben 149 nevezés érkezett 25 várostól, köztük elsőként határon túlról is, a szerbiai Magyarkanizsáról. A pályázó szervezetek 5 kategóriában nevezhettek. Idén is a rendezvény, esemény kategóriában érkezett a legtöbb nevezés, összesen 49.

Az ismert szakemberekből álló zsűri a pályamunkákat a megalapozott tervezés, a kreativitás, a szakszerű megvalósítás, a kitűzött célok elérését jelentő hatásosság és a források célszerű felhasználását jelentő hatékonyság szempontjai alapján értékelte. Minden olyan pályázat, amely megfelelt a zsűri előzetesen meghirdetett kritériumrendszerének, elnyerte a Városmarketing Gyémánt Díj gyémánt elismerését. Idén 101 „gyémánt-oklevelet” adtak át.

Az idei év fődíjasa Nyíregyháza városa lett, így viselheti a Marketing Fővárosa 2021 kitüntető címet. A város 20 elismerésben részesült, azaz a legtöbb Városmarketing Gyémánt díjat nyert el.

A díjakat Prof. Dr. Piskóti István, a program vezetője, a zsűri elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke adta át Zagyva Gyulának, a Város-Kép Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

Városmarketing nagykövete különdíjat Budapest II. kerülete kapta a nagyszámú pályázataiért, amellyel bizonyította, hogy komplex marketingtevékenységet folytattak az elmúlt esztendőben. A Marketingaktív Megye díj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét illeti. A megye 26 marketing gyémántdíjat nyerte el

– Nyíregyháza és Vásárosnamény városa által.

A Kisvárosi első elnevezésű díjat Vásárosnamény városa tudhatja magáénak, hiszen a díj legaktívabb nevezőjének bizonyult kisváros kategóriában, ezzel is mutatva elkötelezettségét a városok és a városmarketing irányába.

A díj megalapítása óta bevezetésre került a Gyémánt Ranglista, hiszen nem elegendő egy adott évben jó marketingtevékenységet folytatni. A gyémánt ranglista mutatja, hogy a települések összesen hány gyémántot szereztek 2015 és 2021 között. A ranglistán az 5. helyen áll Vásárosnamény 31 gyémánttal, őt követi 4. helyen Siófok 33 gyémánttal, a 3. helyen Győr áll 37 gyémánttal, a dobogó 2. fokán Nyíregyháza áll 44 gyémánttal. A ranglistát 2021-ben Miskolc városa vezeti 48 gyémánttal.

A városok mindennapjait is átíró COVID 19 járványra választ adó marketing aktivitásokat idén „covid-marketing különdíjjal” jutalmaztuk. Hat különdíj került kiosztásra a szakmai zsűri döntése alapján: Budapest II. kerület, Miskolc, Gödöllő, Siófok, Budapest VI. kerület valamint Pécs városok marketing megoldásai részesültek külön elismerésben.

Tovább olvasom

Marketing

Zöldebb felfogás, empatikusabb légkör: a pandémia lehetőségei

A környezettudatosság és dolgozói empátia felé tolódás legalább annyira befolyásolja a jövőnket, mint az elmúlt másfél évet – ez derült ki a Summit Play tudásmegosztó felületére feltöltött rövid interjúkból.

Közzétéve:

A Marketing Summit Hungary új, videós felületén, a Lounge Group közreműködésében létrejött Summit Play-en a gazdaság különböző szektorainak legfontosabb szakértői tekintik át az elmúlt időszak tanulságait és a jövő lehetőségeit.

A csak ezen a platformon szeptember 29-től látható, hét exkluzív, zártkörű kerekasztal-beszélgetéseken terítékre kerülnek az FMCG-, a kereskedelmi szektor, a gyógyszer- és egészségipar, a pénzügyi, a közlekedési szektor kihívásai és lehetőségei, de az innováció és a marketing szerepének felértékelődéséről is elsőkézből informálódhatnak az érdeklődők.

A gyorsan mozgó óriások

Szektortól függetlenül a legnagyobb vállalatokat hosszúra nyúló döntéshozási folyamataik miatt sokan egy lassan mozgó óriásnak képzelik el, azonban mostanra kijelenthetjük, hogy ez az analógia tévesnek bizonyult. A marketingszakemberek rámutattak, hogy a járványhelyzetből eredő kihívásokra rendkívül gyorsan és rugalmasan kellett reagálniuk. A lendületes döntéshozás eleinte a túlélést szolgálta, de később a szakemberek ezt a képességet bizonyos értelemben már versenyelőnnyé is tudták kovácsolni.
Környezettudatosabbak lettünk

Arra a kérdésre, miszerint a pandémia alakította-e az emberek energiafogyasztási szokásait Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója meglepő választ adott: szerinte a járványhelyzet az emberekben összekapcsolódott a bolygó és az emberiség jövőjével, ami egy komoly attitűdváltást eredményezett. A kommunikációs igazgató szerint ennek köszönhetően erősödött a környezettudatosság és a fenntarthatóság az emberek fejében, ami kiemelten pozitív hozadéka a COVID-válságnak. Nem csak az energia, de a bankszektor képviselője számára is a klímavédelem növekvő szerepe volt az egyik fő tanulság, amely az iparágban az eddig még kevésbé láttatott zöld bankolás jelenségében képeződött le, sőt időközben a logisztikai üzletág alappillére és fő mozgatórugója is a fenntarthatóság lett.

A személyes kapcsolatok felértékelődtek

A kerekasztal- beszélgetés szereplői az előzetes interjúk során kiemelten fontosra értékelték azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek kritikusnak bizonyultak az elmúlt időszakban: nagyfokú bizalomra, empátiára és odafigyelésre volt szükség a dolgozói közösség minden szintjén. A munkatársak az otthoni munkavégzés ellenére is magas szintű szakmaiságot képviseltek a munkájuk során, azonban emberileg a legtöbb kolléga kifejezetten nehezen élte meg, hogy szinte egyik napról a másikra drasztikusan csökkentek a személyes interakciók és mindez nagyban kihatott a csapatkohézióra.

A tematikus kerekasztalok egy-egy megszólalójával az interjúk már megtekinthetőek a Marketing Summit Play Magazin rovatában és mind a hét beszélgetés teljes terjedelmében elérhető lesz a felületen szeptember második felében.

Tovább olvasom

Marketing

A Positive Adamsky lett a Főtaxi és a Budapesti Taxi social media ügynöksége

Meghívásos tenderen választotta ki a Főtaxi és a Budapest Taxi a Positive Adamsky digital&social tagügynökségét a társaság social csatornáinak kezelésére.

Közzétéve:

A Stelius Befektető Zrt. mindkét taxis tagvállalata, a Főtaxi és a Budapest Taxi is a Positive Adamsky social tagügynökségének ügyfele lett a fiatalok felé nyitó kommunikációs stratégia részeként. A Budapest Airport, a Budapest Park és a MONYO Land hivatalos taxitársasága az új célcsoportok elérése mellett a sofőrök márka iránti lojalitását szeretné növelni.

“Cégünk 1913-as alapításával a legrégebbi budapesti taxitársaság; 108 éve szolgáljuk az utasok kényelmét, ebbe az élménybe a fiatalokat is szeretnénk bevonni. A fiatalokkal rezonáló hangnem és stílus kialakítása a social mediában alapfeltétel, ennek megvalósítására a Positive Adamsky kreativitásában láttuk a megoldást” mondta el Reich Ádám, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Tovább olvasom