Kövess minket!

Marketing

Értékteremtő fóliák és hírek a kenyéren

Varsó és Prága után Budapestre is megérkezett a Konica Minolta regionális innovációs konferenciája és kiállítása, amelyen a 450 résztvevő – a nyomdai szakemberek mellett több mint 100 marketinges – megismerkedhettek a digitális nyomtatási piac legújabb fejlesztéseivel, illetve ötleteket kaphattak a gyakorlati alkalmazásra is.

A digitális nyomtatás 1970-ben indult el, 2020-ra pedig már ugyanakkora súlyt fog képviselni, mint az ofszet eljárások. Ugyanakkor – legyen szó hagyományos vagy digitális megoldásról – a sajtótermékek szerepe egyre csökken, míg a marketinganyagoké és csomagolásoké növekszik a piacon. A nyomdák előtt álló kihívás, hogy alacsonyabb átlagos volumenek mellett több, és magasabb hozzáadott értékű munkát kell szerezniük – és kiszolgálniuk -, hogy nyereségességüket megőrizzék. Emellett a folyamatos innovációról sem feledkezhetnek meg.

Még ha digitálisnak is tartod magad, a változás folyamatos

– figyelmeztetett Hans Huijsing, a Konica Minolta Business Solutions Europe programmenedzsere.

Charles Lissenburg, a nyomdai üzletág ügyvezető igazgatója ehhez hozzátette, hogy a piacon egyelőre kevés a megfelelően automatizált vállalat, az end-to-end és a web-to-print megoldások többsége sem működik még megfelelően.

Ami a nyomtatást illeti, ott a költség és az érték viszonya a fő kérdés. Ma hozzáadott értéket az új érzékszervek – tapintás, szaglás stb. – bevonását lehetővé tevő megoldásokkal lehet teremteni, miközben a működés is optimalizálható. Automata berendezések ma már garantálni tudják a teljes munkafolyamat során állandó minőséget, a gyorsan száradó UV-tinták felhordására képes nyomdagépek pedig azonnali duplex nyomatok létrehozását teszik lehetővé. A digitális megoldások ráadásul nem csak a rövidebb lead time-ok előnyét kínálják, de a nyomasztó munkaerőhiány közepette szakembereket is könnyebb hozzájuk találni – vázolta az ügyvezető. A jövőbe tekintve pedig az IoT-integrációt, illetve az RFID/NFC megoldások alkalmazását lehetővé tevő elektronikák nyomtatását, illetve az OLED-ekkel világító nyomatokat említette. Ezeknek a megrendelők által érzékelt hozzáadott értéke ráadásul jóval magasabb, mint a tényleges többletköltség, így egyelőre komoly mozgásteret hagynak az árképzésben is.

Marketing 3D-ben és a virtuális térben

Alexandre Tavernier, a Konica Minolta résztulajdonában álló MGI Digital Technology innovatív nyomdatechnikai cég regionális értékesítési és marketingmenedzserének kiindulási pontja, hogy a gyártók az üzletekben az idővel versenyeznek. Kutatási példákkal bizonyította, hogy a formalakkokkal, fémes fóliákkal, 3D hatású nyomatokkal készült csomagolások gyorsabban megragadják és hosszabb időre lekötik a vásárlók figyelmét, mint a hagyományos termékek. Egyes kategóriákban – pl. szépségápolás – pedig még a fizetési hajlandóságot is növelik ezek a megoldások. A jövő itt is a nyomtatott RFID-megoldásoké lehet, de továbbra is népszerűek a személyre szabott címkék is. Az előadó emellett bemutatott egy eredeti megoldást is: a Hovis’ Daily Bread kenyereinek csomagolására minden hajnalban az adott napi híreket, információkat nyomtatják.

Ha pedig a látványos csomagolás nem lenne elegendő, Christian Kiesewetter, a Business Innovation Center csoportvezetője a papírt kiegészítő digitális tartalmakban rejlő lehetőségeket is bemutatta.

Ezek persze olyanok, mint a fidget spinner: jópofák, de kérdés, hogy ki és mire tudja használni.

Az előadó a játékok, az ipari karbantartás, valamint a marketing területét emelte ki a VR és AR megoldások fókuszterületeként, hangsúlyozva, hogy a kezdetektől az üzleti alkalmazásokra koncentráltak, nem magára a technológiára. Az Augmented Print megoldások által biztosított digitális réteg lehetőséget teremt arra, hogy digitális tartalmakat, videókat, recepteket, közösségi médiás kapcsolatokat adjunk hozzá egy nyomtatott felülethez, de akár vásárlásra vagy interaktív marketingmegoldásokra is alkalmasak lehetnek. Ehhez továbbra is QR-kódokat, vagy letölthető kiterjesztettvalóság-alkalmazásokat használnak. Utóbbira a Konica Minolta drag&drop rendszerben használható megoldásokat is ajánl az ügyfelei részére.

Joanna Kruszewski, az ER DirectSmile regionális marketingvezetője is mutatott néhány példát az online és offline kampányok összekapcsolására. Az ő automatizált rendszerükkel például a svéd Royal Canin 520.000 postai DM-et küldött ki kisállat-tulajdonosoknak. Ezek mindegyikén szerepelt egy egyéni oldalra (PURL – Personal URL) vezető QR-kód és néhány kupon, valamint a címzett háziállatának megfelelő fajta fotója. A kampány hatására a márka klubtagjainak száma 4.000-ről 50.000-re nőtt, miközben a megkédezett fogyazstók 80 százalékának bizalma még erősödött is a márkával szemben.

A konferencia helyszínén természetesen a Konica Minolta új digitális nyomdagépeit is megtekinthették az érdeklődők működés közben.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom