Kövess minket!

Marketing

Erre figyelnek a közeljövőben az autóipari marketingesek

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autóipar szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat. A beszélgetés záró része következik tanulásról és a közeljövő irányairól.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Negyedik, záró rész. (A harmadik, a digitális márkaépítéssel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

Folyamatos tanulás

Miközben a digitális költések növelésének megvannak a maga szektorspecifikus gátjai, a médiadivatokat az autóipari marketingesek is szoros figyelemmel követik. Vérten Sándor szerint részlegesen igaz csupán, hogy el vagyunk maradva az amerikai piactól. A magyarok például arányaiban jóval többet hajlandóak áldozni a high-tech mobil eszközökre, mint nyugati társaik. „A német átlagfizetés a magyar háromszorosa, és a magyar keresőképes lakosság ezen belül háromszor-négyszer annyit költ mobil eszközökre, mint a németek” – világította meg egy példával. De a szakember szerint nem csupán a fogyasztók médiahasználata nyugatias, hanem a hazai márkakereskedések is nyugati színvonalat tükröznek. „Értékelnünk kell, hogy sok esetben a német vagy osztrák színvonalat is meghaladó kereskedésekben lehet vásárolni. Ennek kialakítására a kereskedők százmilliókat, milliárdokat költöttek, ezért is okozott pénzügyi értelemben ekkora gondot a válság” – emelte ki.

„Ahhoz, hogy egy vevő betérjen egy márkakereskedésbe, bizalomra van szükség, ahhoz, hogy vissza is térjen oda, még több bizalom kell. Éppen ezért úgy kell az eszközöket mixelni, legyen szó hagyományos vagy újszerű, digitális felületekről, hogy ezt el tudjuk érni. Aztán ott eldől, hogy elég jó-e az ajánlat, milyen a fogadtatása, mire elég a kereskedő szakmai kompetenciája. De ha nem megy be a vevő a kereskedésbe, baj van, mert online nem fog autót vásárolni, ez már bebizonyosodott. Jópofa videókra lehet pénzt költeni, de ettől még nem fogunk autót eladni, márpedig a cél ez volna” – figyelmeztetett a Porsche Hungaria kommunikációs vezetője arra, hogy a hype-ok önmagukban még nem viszik előre az üzletet.

Bálint Zsófia szerint fontos két alapvető csoport megkülönböztetése. Az egyik a hagyományos eszközökre fogékony, és azt kell látni, hogy ma ők vesznek autót, azaz jelenleg belőlük származik a márkák és a kereskedők profitja. „Őket tehát digitális vonalon is a hagyományosabb eszközökkel kell megszólítanunk.” Ezzel párhuzamosan jelen van egy olyan réteg is, amely „a trendi, high-tech dolgokra vágyik. Őket nem feltétlenül ma tudjuk vásárlóvá tenni, de néhány év múlva beérhet a kommunikáció. Itt jön képbe a YouTube, az okostelefonok, a táblagépek” – tett különbséget a Peugeot marketingigazgatója, aki szerint a cél az, hogy megfelelő egyensúlyt találjanak a két csoport megszólítása között. A szakember a legfájóbb digitális hiányként a targetálási kérdéseket jelölte meg, mondván, fontos lenne pontosabban meghatározhatóvá tenni, hogy a fogyasztók honnan, mely kommunikációs eszközökön keresztül érkeznek a márka felületeire.

A piac egésze, így maguk a marketinges döntéshozók is tanulási folyamaton mennek keresztül, hívta fel a figyelmet Somodi Viktória. A digitális tér jóval bonyolultabb, mint a televízió, ennek következtében már ahhoz nagyobb felkészültség kell, hogy az ügynökségi, illetve a médiapartnereknek a megfelelő kérdéseket tudják feltenni. „A legtöbb digitális eszközről és technikáról, amelyet most használnunk kell, az egyetemen még csak nem is hallottunk, így óriási fokú nyitottságra van szükség. Lehet, hogy az ezeken keresztül elérhető fogyasztók csak öt év múlva válnak vásárlóinkká, de már most el kell köteleznünk őket. Ez pedig csak az új eszközök révén lehetséges” – foglalta össze.

„Éppen az adja a digitális erejét, hogy mindig változik, és rengeteg újdonság elérhető. Ezen új lehetőségek kiaknázásában pedig sokat segítenek a médiatulajdonosok, a sales house-ok, illetve az ügynökségek is” – tette hozzá Vízkeleti Ildikó, aki szerint a digitális kommunikáció egyre fontosabb szerepet tölt be a kommunikációs mixben. A Nissan számára egyébként is fontos az innovatív eszközök kipróbálása, az, hogy „digitálisan elkötelezett” márkatulajdonosként mutatkozzon meg – mondta a szakember.

Tanulniuk persze nemcsak a marketingeseknek, hanem a digitális térben szolgáltatóknak, a digitális médiatulajdonosoknak is kell. Burovinc Eszter például arra hívta fel a figyelmet, hogy a partnereknek meg kell tanulniuk az ő KPI-aikhoz igazodni, és azokra rímelő ajánlatokkal előállni. Ha eltér a két fél gondolkodási kerete és célmeghatározása, nehezen tudják a marketingesek elfogadtatni a menedzsmenttel vagy a nemzetközi központtal a még oly jónak és hatékonynak tűnő ötleteket is. „Mivel a helyzet összetettebb, mint korábban, szorosabban kell együttműködnünk az ügynökségekkel. Mi tréningeljük őket a mi piacunkra, ők pedig minket az új eszközökre. Figyelembe kell vennünk a divatokat, de abban a partnereinknek is szerepük van, hogy ne azokra a hype-okra kapaszkodjunk fel, amelyeknek öt perc múlva már nyoma sincs” – magyarázta a Mazda marketingvezetője.

Fülöp Tamás a nemzetközi hálózatok – például Google, Facebook – innovációkatalizátor-szerepére hívta fel a figyelmet. Ezeknél megvan a kísérletezéshez a kritikus tömeg, és fokozott hangsúlyt fektetnek a mérhetőségre, illetve a jó célozhatóságra, amelyek előkelő helyen szerepelnek a hirdetők elváráslistáján. A szakember hozzátette: látható a törekvés a hazai médiatulajdonosok részéről is, ám esetükben egyelőre csekély az innovatív (például táblagépes) felületeken keresztüli elérés, így eszközeik inkább a márka „megmutatására” alkalmasak, a kisebb piacméret miatt pedig számos olyan megoldás nem érkezett még ide, amely nemzetközileg már a mainstream része, ilyen például a valós idejű licit (RTB).

 

A közeljövő fókuszai

A beszélgetés lezárásaként arra is kíváncsiak voltunk, mi foglalkoztatja szakmailag az autóipari marketingeseket az elkövetkező 12 hónapban. Kulcsár Dénes, a Duna Autó marketingvezetője a keresőmarketing-kampányok és a kommunikációs eszközök hatékonyságmérésének további szofisztikálását jelölte meg fontos feladatként, illetve az autóalkatrészek és -tartozékok online értékesítésében lát kitörési pontot.

Vízkeleti Ildikó elmondta: a Nissannál számos újdonság várható még az idén, és szeretnék ezeket innovatív módon kommunikálni. Burovinc Eszter szintén az innovatív modellek látványos bevezetését, a márkaismertség és a saleskonverzió egyidejű növelését jelölte meg célul, ami nem kis kihívást jelent majd a Mazda számára.

Somodi Viktóriát, a Ford kommunikációs vezetőjét a márkakereskedői oldalak egységesítése köti le az elkövetkező hónapokban, amelynek nyomán tisztább elvárásokat lehet majd marketingtéren is megfogalmazni a partnerek felé. Ezenkívül a Ford saját weboldalát is frissítik. Bálint Zsófiát szintén a márkaarculat egységesítése foglalkoztatja: ettől a márkával szembeni bizalom növekedését várják. Emellett a Peugeot mind nagyobb hangsúlyt fektet a digitális térben a célcsoportoknak megfelelő digitális megoldások alkalmazására, valamint új CRM-eszközök feltárására. A szakember ezenfelül személyes kihívásnak tekinti a digitális világ jobb megismerését.

Vérten Sándor leginkább arra kíváncsi, milyen kreatív és hatékony, az autós hirdetők igényeire szabott eszközökkel állnak elő a médiatulajdonosok. Emellett a Porsche Hungaria szakembere a márkakereskedők helyzetének konszolidálását nevezte kiemelt célnak a „négyévnyi túlélést követően”.

A Fiat esetében a régiós központtá válás határozza meg a 2013-as, de a jövő évet is. Mint Fülöp Tamás elmondta: különösen nagy kihívás, hogy több piacon, több márkát kell kommunikálni, amelyeknek szerteágazóak a céljaik is. Digitális területen pedig a CRM újragondolása, illetve a közösségi média stratégiába illesztése jelent egyebek mellett feladatot.

 

A következő, a pénzügyi szektor marketingkihívásaira fókuszáló beszélgetés elsőként a Médiapiac októberi számában jelenik meg. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Marketing

A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra

A 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt – hívja fel a figyelmet a VG.

Közzétéve:

Pixabay

Jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát 2019 óta – derült ki a Dentsu médiaügynökség elemzéséből. Mint írják, a költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett.

Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is – írja a Világgazdaság.

A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt

– derül ki a cikkből.

Megjegyzik: a tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Tizenhét év televíziós reklámozási gyakorlatát vizsgálta az NMHH

A reklámozási hajlandóság a nézettségcsökkenés ellenére is meredeken emelkedett.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elmúlt 17 év televíziós klasszikus reklámozási gyakorlatát tekintette át annak érdekében, hogy a hirdetési piac ezen nem elhanyagolható súlyú szegmensének legfőbb trendjeit meghatározza.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte az MTI-vel, hogy

elsősorban a reklámterhelés nagyságára, a reklámbefogadás szokásaira és a hirdetési szektorok erősorrendjének alakulására fókuszált a kutatás.

Kifejtették, hogy 15 televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006-2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezte fel a hatóság.

Az NMHH a mintát úgy állította össze, hogy az a közszolgálati és az általános műsorrendű kereskedelmi televíziók mellett tematikus csatornákat is tartalmazzon – közölték.

Emlékeztettek, hogy a médiatörvény előírása alapján a kereskedelmi médiumokon 6-24 óra között az adásidő maximum húsz százalékát lehet reklámozásra fordítani, azonban az éjfél és reggel 6 óra közötti periódusra már nem vonatkozik semmilyen időbeli korlátozás, mi több, a televíziós vásárlás típusú hirdetések közzétételére sem alkottak időkorlátot.

A reklámfilmek elsődleges célcsoportját hagyományosan a 18-59 évesek alkotják, azaz az aktív keresők, így a kutatás is erre a korcsoportra koncentrált.

A televíziós reklámterhelés korántsem elhanyagolható mértékű: 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékáért feleltek.

A legtöbb hirdetést a tematikus csatornák (18 százalék) sugározták, de nem sokkal maradtak el mögöttük az országos kereskedelmi televíziók (16 százalék) sem, igaz, az állami fenntartású adók “reklámadagja” – az eltérő szabályozás miatt a közszolgálatra más törvények vonatkoznak – ehhez képest elenyészőnek tűnik (5 százalék) – írták.

A legszembetűnőbb trend, hogy a reklámozási hajlandóság a televízióknál megfigyelhető nézettségcsökkenés ellenére is – a GRP-alapú értékesítés “logikájának” megfelelően – meredeken emelkedett.

A kutatás szerint a magyar tévénézők többsége reklámkerülő, az elmúlt öt év átlagai alapján, az első hirdetés képernyőre kerülése azonnal egy komolyabb elkapcsolási hullámot eredményez.

A hirdetési szektorok tekintetében évről évre ugyanazok a szereplők állnak a toplista élén: a gyógyhatású készítmény, a kereskedelem és az élelmiszerszektor termékei és szolgáltatásai – állapították meg.
Úgy folyatták, hogy a 2000-es évek közepét még kiegyensúlyozott reklámkibocsátás jellemezte, hiszen 2013-ig évente nem egészen 1,3 millió hirdetést tettek közzé a televíziók.

Kivételként a nemzetközi pénzügyi válság Magyarországra érkezésének évét, 2009-et lehet kiemelni, amikor a szpotok száma 13 százalékkal visszaesett.

Ezzel szemben 2014 és 2019 között valóságos “reklámözönvíz” árasztotta el a televíziókat. Akkoriban évente átlagosan több mint tíz százalékkal bővült a vizsgált csatornák hirdetéseinek száma – tették hozzá.

Az elmúlt öt év adatai alapján úgy tűnik, hogy a vásárlóerő és a reklámkerülés között nincs statisztikailag igazolható összefüggés, azaz a legmódosabb nézők nagyjából ugyanolyan arányban morzsolódnak le, mint a legalacsonyabb vásárlóerejűek.

A kutatás szerint 2016 óta a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem, az élelmiszer, továbbá a szépségápolási termékek, a telekommunikáció és a pénzintézetek hirdetései voltak a leggyakoribbak.

Mellettük a szabadidőszektort, a háztartási cikkeket és a közlekedést kell még megemlíteni, azonban ez utóbbiak reklámmegjelenései statikusak voltak, alig változtak az évek során.

Az elmúlt közel két évtized adatai alapján megállapítható, hogy a hirdetési szokások változatlansága mellett a nézőszám és a reklámok gyakoriságának az ollója egyre inkább szétnyílt: egyre több hirdetés került képernyőre, amelyek előtt egyre kevesebben ültek – áll az NMHH kutatásában.

Tovább olvasom

Marketing

Büszkeségeink, a hungarikumok – ezzel a címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyad várában

Október közepéig lehet megtekinteni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Közzétéve:

A Büszkeségeink a hungarikumok című időszaki kiállítás ünnepélyes megnyitója a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 2023. augusztus 17-én, fotó: MTI/Lakatos Péter

Nagy István agrárminiszter a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban berendezett kiállítás csütörtöki megnyitóján az MTI beszámolója szerint kiemelte: a tárlat megrendezésével a múzeum fontos küldetést vállalt magára. A tárlatot megtekintve a magyarok rácsodálkozhatnak arra, hogy mennyi értékünk van, és a külföldről érkezők is láthatják eredményeinket.

“Nekünk, magyaroknak van hitünk, van hagyományunk és van kultúránk”

– mondta, hangsúlyozva: erre a hármas egységre lehet építeni egy olyan jövőt, amely a 21. században is tartós marad. Hozzátette: ezen a hármas egységen az ékkövek a hungarikumok, amelyek nemzetünk legjavát tudják bemutatni.

Nagy István agrárminiszter a kiállítás ünnepélyes megnyitóján 2023. augusztus 17-én
Fotó: MTI/Lakatos Péter

 Kiemelte: a hungarikum mozgalom legnagyobb eredménye, hogy az emberek figyelmét ráirányítja arra, hogy mi az érték, hogy vegyék észre a körülöttük lévő értékeket.

“Legyünk hát büszkék Szent István ünnepéhez közeledve arra, hogy ily csodákra vagyunk képesek, ily értéket tudunk teremteni”

– mondta.

Estók János, a múzeum főigazgatója kiemelte: augusztus 20-án az államalapításra, Szent Istvánra emlékezünk, a kiállítás pedig azt mutatja be, hogy hogyan formálódtunk magyarrá. Ezalatt a bő ezer év alatt hogyan formálódott lelkiségünk, gondolatiságunk, életvitelünk és az a szellemi és anyagi kultúra körülöttünk, amlynek mentén magyaroknak nevezzük magunkat. A hungarikumok azok, amelyek ezt az érzületet megtestesítik – emelte ki.

Estók János, a múzeum főigazgatója köszöntőt mond a kiállítás ünnepélyes megnyitóján
Fotó: MTI/Lakatos Péter

Elmondta: a csaknem 90 hungarikum közül az agrárszférához – a mezőgazdasági termelés mellett az életmódhoz, életvitelhez és az élelmiszeriparhoz – kapcsolódó több mint 50 hungarikumot emelték ki. A tárlat igazi összegzés, az a gondolatiság ismerhető meg, amely ezekben a tárgyakban, hagyományokban, viseletekben, a lelkiség különböző megnyilvánulásaiban, beleértve a népmeséket is, jelen van.

Kiemelte: a tárlaton megjelenő témákat ki is bontják, hiszen az elmúlt időszakban a Herendi Porcelánmanufaktúrával két időszakos kiállítást valósítottak meg közösen, tavasszal zárták a halasi csipkét bemutató tárlatot, őszi tárlatuk középpontjában pedig a Hortobágy áll, a hungarikumokat is megjelentetve.

A Büszkeségeink, a hungarikumok című tárlat összegyűjtve mutatja meg a magyarság kincseit: nyelvünk, irodalmunk, tudományunk eredményeit, az egykori és mai lángelmék teljesítményeit. A kiállításon együtt vannak jelen a történelmi múlt a tudomány, és a kultúra teljesítményei, a gasztronómia kiválóságai és a kreatív magyar elme találékonyságai – áll az ismertetőben.

Az október közepéig látható tárlat kurátora Orosz Diána gyűjteményi főosztályvezető, a látvány Sárik Zsanett grafikus munkája.

Tovább olvasom