Kövess minket!

Marketing

Erre figyelnek a közeljövőben az autóipari marketingesek

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autóipar szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat. A beszélgetés záró része következik tanulásról és a közeljövő irányairól.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Negyedik, záró rész. (A harmadik, a digitális márkaépítéssel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

Folyamatos tanulás

Miközben a digitális költések növelésének megvannak a maga szektorspecifikus gátjai, a médiadivatokat az autóipari marketingesek is szoros figyelemmel követik. Vérten Sándor szerint részlegesen igaz csupán, hogy el vagyunk maradva az amerikai piactól. A magyarok például arányaiban jóval többet hajlandóak áldozni a high-tech mobil eszközökre, mint nyugati társaik. „A német átlagfizetés a magyar háromszorosa, és a magyar keresőképes lakosság ezen belül háromszor-négyszer annyit költ mobil eszközökre, mint a németek” – világította meg egy példával. De a szakember szerint nem csupán a fogyasztók médiahasználata nyugatias, hanem a hazai márkakereskedések is nyugati színvonalat tükröznek. „Értékelnünk kell, hogy sok esetben a német vagy osztrák színvonalat is meghaladó kereskedésekben lehet vásárolni. Ennek kialakítására a kereskedők százmilliókat, milliárdokat költöttek, ezért is okozott pénzügyi értelemben ekkora gondot a válság” – emelte ki.

„Ahhoz, hogy egy vevő betérjen egy márkakereskedésbe, bizalomra van szükség, ahhoz, hogy vissza is térjen oda, még több bizalom kell. Éppen ezért úgy kell az eszközöket mixelni, legyen szó hagyományos vagy újszerű, digitális felületekről, hogy ezt el tudjuk érni. Aztán ott eldől, hogy elég jó-e az ajánlat, milyen a fogadtatása, mire elég a kereskedő szakmai kompetenciája. De ha nem megy be a vevő a kereskedésbe, baj van, mert online nem fog autót vásárolni, ez már bebizonyosodott. Jópofa videókra lehet pénzt költeni, de ettől még nem fogunk autót eladni, márpedig a cél ez volna” – figyelmeztetett a Porsche Hungaria kommunikációs vezetője arra, hogy a hype-ok önmagukban még nem viszik előre az üzletet.

Bálint Zsófia szerint fontos két alapvető csoport megkülönböztetése. Az egyik a hagyományos eszközökre fogékony, és azt kell látni, hogy ma ők vesznek autót, azaz jelenleg belőlük származik a márkák és a kereskedők profitja. „Őket tehát digitális vonalon is a hagyományosabb eszközökkel kell megszólítanunk.” Ezzel párhuzamosan jelen van egy olyan réteg is, amely „a trendi, high-tech dolgokra vágyik. Őket nem feltétlenül ma tudjuk vásárlóvá tenni, de néhány év múlva beérhet a kommunikáció. Itt jön képbe a YouTube, az okostelefonok, a táblagépek” – tett különbséget a Peugeot marketingigazgatója, aki szerint a cél az, hogy megfelelő egyensúlyt találjanak a két csoport megszólítása között. A szakember a legfájóbb digitális hiányként a targetálási kérdéseket jelölte meg, mondván, fontos lenne pontosabban meghatározhatóvá tenni, hogy a fogyasztók honnan, mely kommunikációs eszközökön keresztül érkeznek a márka felületeire.

A piac egésze, így maguk a marketinges döntéshozók is tanulási folyamaton mennek keresztül, hívta fel a figyelmet Somodi Viktória. A digitális tér jóval bonyolultabb, mint a televízió, ennek következtében már ahhoz nagyobb felkészültség kell, hogy az ügynökségi, illetve a médiapartnereknek a megfelelő kérdéseket tudják feltenni. „A legtöbb digitális eszközről és technikáról, amelyet most használnunk kell, az egyetemen még csak nem is hallottunk, így óriási fokú nyitottságra van szükség. Lehet, hogy az ezeken keresztül elérhető fogyasztók csak öt év múlva válnak vásárlóinkká, de már most el kell köteleznünk őket. Ez pedig csak az új eszközök révén lehetséges” – foglalta össze.

„Éppen az adja a digitális erejét, hogy mindig változik, és rengeteg újdonság elérhető. Ezen új lehetőségek kiaknázásában pedig sokat segítenek a médiatulajdonosok, a sales house-ok, illetve az ügynökségek is” – tette hozzá Vízkeleti Ildikó, aki szerint a digitális kommunikáció egyre fontosabb szerepet tölt be a kommunikációs mixben. A Nissan számára egyébként is fontos az innovatív eszközök kipróbálása, az, hogy „digitálisan elkötelezett” márkatulajdonosként mutatkozzon meg – mondta a szakember.

Tanulniuk persze nemcsak a marketingeseknek, hanem a digitális térben szolgáltatóknak, a digitális médiatulajdonosoknak is kell. Burovinc Eszter például arra hívta fel a figyelmet, hogy a partnereknek meg kell tanulniuk az ő KPI-aikhoz igazodni, és azokra rímelő ajánlatokkal előállni. Ha eltér a két fél gondolkodási kerete és célmeghatározása, nehezen tudják a marketingesek elfogadtatni a menedzsmenttel vagy a nemzetközi központtal a még oly jónak és hatékonynak tűnő ötleteket is. „Mivel a helyzet összetettebb, mint korábban, szorosabban kell együttműködnünk az ügynökségekkel. Mi tréningeljük őket a mi piacunkra, ők pedig minket az új eszközökre. Figyelembe kell vennünk a divatokat, de abban a partnereinknek is szerepük van, hogy ne azokra a hype-okra kapaszkodjunk fel, amelyeknek öt perc múlva már nyoma sincs” – magyarázta a Mazda marketingvezetője.

Fülöp Tamás a nemzetközi hálózatok – például Google, Facebook – innovációkatalizátor-szerepére hívta fel a figyelmet. Ezeknél megvan a kísérletezéshez a kritikus tömeg, és fokozott hangsúlyt fektetnek a mérhetőségre, illetve a jó célozhatóságra, amelyek előkelő helyen szerepelnek a hirdetők elváráslistáján. A szakember hozzátette: látható a törekvés a hazai médiatulajdonosok részéről is, ám esetükben egyelőre csekély az innovatív (például táblagépes) felületeken keresztüli elérés, így eszközeik inkább a márka „megmutatására” alkalmasak, a kisebb piacméret miatt pedig számos olyan megoldás nem érkezett még ide, amely nemzetközileg már a mainstream része, ilyen például a valós idejű licit (RTB).

 

A közeljövő fókuszai

A beszélgetés lezárásaként arra is kíváncsiak voltunk, mi foglalkoztatja szakmailag az autóipari marketingeseket az elkövetkező 12 hónapban. Kulcsár Dénes, a Duna Autó marketingvezetője a keresőmarketing-kampányok és a kommunikációs eszközök hatékonyságmérésének további szofisztikálását jelölte meg fontos feladatként, illetve az autóalkatrészek és -tartozékok online értékesítésében lát kitörési pontot.

Vízkeleti Ildikó elmondta: a Nissannál számos újdonság várható még az idén, és szeretnék ezeket innovatív módon kommunikálni. Burovinc Eszter szintén az innovatív modellek látványos bevezetését, a márkaismertség és a saleskonverzió egyidejű növelését jelölte meg célul, ami nem kis kihívást jelent majd a Mazda számára.

Somodi Viktóriát, a Ford kommunikációs vezetőjét a márkakereskedői oldalak egységesítése köti le az elkövetkező hónapokban, amelynek nyomán tisztább elvárásokat lehet majd marketingtéren is megfogalmazni a partnerek felé. Ezenkívül a Ford saját weboldalát is frissítik. Bálint Zsófiát szintén a márkaarculat egységesítése foglalkoztatja: ettől a márkával szembeni bizalom növekedését várják. Emellett a Peugeot mind nagyobb hangsúlyt fektet a digitális térben a célcsoportoknak megfelelő digitális megoldások alkalmazására, valamint új CRM-eszközök feltárására. A szakember ezenfelül személyes kihívásnak tekinti a digitális világ jobb megismerését.

Vérten Sándor leginkább arra kíváncsi, milyen kreatív és hatékony, az autós hirdetők igényeire szabott eszközökkel állnak elő a médiatulajdonosok. Emellett a Porsche Hungaria szakembere a márkakereskedők helyzetének konszolidálását nevezte kiemelt célnak a „négyévnyi túlélést követően”.

A Fiat esetében a régiós központtá válás határozza meg a 2013-as, de a jövő évet is. Mint Fülöp Tamás elmondta: különösen nagy kihívás, hogy több piacon, több márkát kell kommunikálni, amelyeknek szerteágazóak a céljaik is. Digitális területen pedig a CRM újragondolása, illetve a közösségi média stratégiába illesztése jelent egyebek mellett feladatot.

 

A következő, a pénzügyi szektor marketingkihívásaira fókuszáló beszélgetés elsőként a Médiapiac októberi számában jelenik meg. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom