Kövess minket!

Marketing

Erre figyelnek 2013-ban az FMCG-márkatulajdonosok

Gondolkozz digitálisan! címmel indított kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Első alkalommal az FMCG-szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés negyedik, záró része következik.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap március-áprilisi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Negyedik, egyben záró rész.  (A harmadik, e-kereskedelemmel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Akár direktértékesítés-ösztönzésről, akár márkaépítésről van azonban szó, az biztos, hogy az elkövetkező időszakban nőni fog a digitális felületek szerepe az FMCG-cégek marketingkommunikációs mixében. Az mindazonáltal nem mindegy, hogy e felfutásból elsősorban mely szereplők profitálnak, s az látható, hogy a verseny erősödik. E szempontból is izgalmas volt, melyek 2013 digitális kommunikációs prioritásai a kerekasztal-beszélgetés résztvevői számára.

Tóth Gergely szerint elsősorban a nemzetközi szereplőkre jut figyelem: a Facebookra, a YouTube-ra és a Google-re. A YouTube-ot új típusú televíziós csatornaként értelmezik, a kereső a leadgenerálás terepe, míg a bannereket legfőképpen imázsépítésre használják. A legérdekesebb kérdés talán a Facebook, melynek esetében nem határoztak meg egy kiemelt célt: a közösségi oldal “mindenre” jó. A téren ugyanakkor mind tudatosabbá válik a Heineken, hogy mit vár a Facebook-rajongóktól: a tavalyi év a lájkgyűjtésről, azaz a minél több követőről szólt a Soproni márka számára, idén viszont az a cél, hogy a hatalmas felhasználói bázis kezdjen el “dolgozni”, azaz értéket tudjanak kivenni belőle. A közösségépítés máris jól halad: sikeresen veszik igénybe a közösségi hálót márkanagykövetek identifikálására, akik így már hatékonyabban szólíthatóak meg.

Hasonlóan gondolkodik az egyes eszközökről a Nestlé is, mindössze az arányok különbözőek. Ahogyan Offenbecker Judit elmondta: jellemzőek náluk a display megjelenések, és a bannereken túl a tartalmi együttműködések is jól működnek a márkáik esetében. A YouTube most erősödik az eszközök között, a Facebook pedig már eleve jelentős szerepet játszik, utóbbihoz számos cél – és alaphangon tizenegy Nestlé-érintettségű fan page – kapcsolódik. A szakember hozzátette: mára tényleg nem igaz a Nestlé esetében a “sok tévé és egy kevés banner” kliséje, jellemzően széles online mixet használnak, benne innovatív eszközöket is – amennyiben ez utóbbi megokolható, és a piac megfelelően érett rá.

Szűkebb, de bővülő eszköztárral dolgozik a Gyermelyi: display hirdetéseket promócióik, több hónapos nyereményjátékaik támogatására vesznek igénybe, ezzel párhuzamosan tematikus site-okon (főleg receptoldalakon) kapcsolódnak releváns tartalmakhoz. Az Indexen működtetett támogatott blogjuk arra jó példa, hogy még a tésztához is társíthatóak izgalmas tartalmak, például kulturális ajánlók. A Facebooknak a közösségépítésben, a célcsoport megfiatalításában szán szerepet Bokros Gábor és csapata. Hasonló módon inkább “beszélgetésre”, vélemények gyűjtésére használja a közösségi médiát a Tchibo, amely “konzervatív cég” létére azért fektet növekvő energiát a közösségi médiára, mert a felhasználók véleményei, a review-k “jelentős és különleges erővel bírnak”.

Kifejezetten a közösségi médiával kapcsolatban is felmerült az, az e-kereskedelem esetében már előkerült kérdés: kiszervezni, partnerrel megoldani, avagy házon belül tartani? A jelenlévők többsége ügynökségekkel dolgozik, aminek megvannak a maga előnyei, ugyanakkor – mint Szabó Ákos kiemelte – a gyorsaság, a rugalmasság olyan kulcstényezők a történetmesélő, párbeszédre épülő márkakommunikációban, hogy sok esetben a közösségimédia-feladatok házon belülre hozatala mellett szólhatnak.

Ahogyan a fentiekből és a beszélgetés korábban közölt részeiből látható, a magyarországi FMCG-márkatulajdonosok teljes mértékig nyitottak a digitális eszköztár alkalmazására, ugyanakkor egyszerűbb “megoldókulcsokra”, kevesebb, de jobban használható, üzletileg is értelmezhető mérőszámra, transzparenciára és a jobb targetálhatóság ígéretére vágynak. Az érvversenyben egyelőre a nemzetközi szereplők állnak jobban, de amennyiben a fentiek terén előre tudnak lépni a hazai médiatulajdonosok is, az számukra is jó esélyeket kínál.

A Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashattok bővebben. Június közepén megjelenő következő lapszámunkban az Invitel, a Magyar Telekom, a Microsoft, a Samsung, a Telenor, a T-Systems és a Vodafone vezető marketingszakemberei osztják meg gondolataikat egymással és a piaccal.

Marketing

Kilencszeres Lounge Design-siker született a világversenyen

A magyar marketinges cég munkájának köszönhetően magyar cégek világmárkákkal szerepelhettek egy platformon.

Közzétéve:

Kilenc díjjal ismerték el a budapesti Lounge Design ügynökség munkáját a kreatív szakma egyik neves világversenyén, a Muse Creative Awardson – közölte csütörtökön a Lounge Group. A nemzetközi megméretésen közel négyezer, a világ minden pontjáról érkező nevezésből választották ki a legjobbakat.

Oreo, Burberry, BBC, DreamWorks Animation, Ferrari, Warner Bros – a nekik készült nyertes kreatív munkák mellett most a Lounge Group ügynökségének ügyfelei is felkerültek a Muse Creative Awards győzteseinek listájára.

„Van az a mondás, miszerint nem terem új a nap alatt” – kezdi Knjo Ong, a versenyt rendező International Awards Associate (IAA) vezérigazgatója. „Ez nem is állhatna messzebb az igazságtól. Minden évben akad valami új és izgalmas a versenyművek között” – teszi hozzá.

A neves verseny 44 fős zsűrije 23 országból képviseltette magát. A bírák a digitális és kreatív szakma nagyágyúi közül kerültek ki, így például Alessandro Sciortino a McCann Worldgroup kreatívigazgatója, Daniel Lobaton a Saatchi & Saatchi NY Executive kreatívigazgatója, Renato Barreto a MullenLowe társ-kreatívigazgatója, Sebastiano Boni, a Huawei Head of User Experience szakértője mellett Min Lu, a Facebook marketingvezetője, valamint Frederick Rickmann, a DNgroup Aps igazgatója is az ítészek között szerepelt.

A Lounge Group megtisztelőnek érzi az elismerést, erről a cégcsoport kreatívigazgatója, Radovics Péter beszélt:

„Elsősorban annak örülök, hogy a győztes munkáink most eljutnak olyanokhoz is, akik eddig nem ismerték őket, esetleg nem figyeltek még fel az ügynökségre. Azt gondolom, mindegyik olyan színvonalat képvisel, amellyel szívesen mutatnám be magunkat, a gondolkodásunkat, illetve a szakmai elképzeléseinket. Remélem, hogy ezekre a kampányokra más fesztiválokon is felfigyelnek majd.”

A Lounge Design a Muse Creative Awards díjait a következő munkákkal nyerte meg: MVM Csoport „Future Talks” (platinum és arany – print és online hirdetés kategória), Szerencsejáték Zrt. „Ötöslottó” imázsfilm (két platinum – film és kraft kategóriákban), MVM Csoport „MVM Edison 2020” film (két arany – film és kraft kategóriákban), Szerencsejáték Zrt. „Karácsonyi sorsjegy képeslap” kampány (arany – stratégiai program kategóriában), Magyar Telekom „Telekom x Ivan and the Parazol” (arany és ezüst – social media influencer kampány és márkázott tartalom kategóriákban).

A nemzetközi siker azért is nevezhető jelentősnek, mert a nevezett munkák már mind a pandémia idején születtek, így a kreatív szakembereknek újféle kihívásokkal és nehézségekkel kellett szembenézniük.

„Bár nehéz időszakban születtek ezek a kampányok, a kreativitásra, ilyen jellegű közös munkára nem feltétlenül hat mindez hátrányosan. Amit elveszítünk bizonyos területeken, azt visszakapjuk máshol, azaz szerintem, ha jól menedzseljük az új helyzeteket, akár előnyünkre is fordíthatjuk őket szakmailag”

– mondja Radovics Péter.

A Lounge Group kreatívigazgatója arra is válaszolt, mely nevezés állt szívéhez legközelebb. „Nekem az MVM Future Talks kampánya a személyes kedvencem. Az ötlet, a megvalósítás és a különböző kulturális utalások, vonatkozások rétegei egyszerre vannak jelen, és a célcsoport számára egyetlen pillanat alatt, egyszerre érthetők meg. Pont annyi idő alatt, amennyi egy ilyen hirdetés megnézésére jut az életünkből. Szórakoztató és képes elgondolkodtatni, azaz akár képes arra is, hogy elérje a célját, és az érdeklődést akcióra váltsa.”

Az IAA vezérigazgatója, Knjo Ong kiemelte, hogy a jövőben is elismerik majd azok munkáját, akik a nehézségek közepette is kiváló helytállásról tesznek tanúbizonyságot: „Az éppen zajló világjárványt tekintve az IAA szakmai csapataként csodálattal tekintünk arra az akaraterőre, amellyel az emberek saját iparáguk akadályain felülkerekedtek.”

Tovább olvasom

Marketing

Így alakult a reklámpiac 2020-ban

A koronavírus-járvány teljesen felborította a reklámpiacot.

Közzétéve:

Pixabay

Miután 2020 elején világszerte kitört a koronavírus-járvány, a kormányok igyekeztek mindent megtenni polgáraik védelméért.

Ahogy sok más országban, az Egyesült Királyságban is kulcsfontosságú stratégiai céllá vált, hogy az ország lakosságát a lehető legszélesebb körben tájékoztassák a helyzetről: a vírus veszélyességéről, az ellene való védekezési lehetőségekről, az egyes rendszabályok meghozataláról, annak szükségességéről. E cél elérése érdekében a brit kormányzat hatalmas kampányokba kezdett, és élt a kereskedelemben jól bevált hirdetési formák alkalmazásával. Üzeneteit a nyilvánosság számára fizetett reklámokkal is igyekezett minél hatásosabban eljuttatni. A szakemberek számára így nem okozott meglepetést, hogy a brit kormány tavaly országa első számú hirdetőjévé vált, nem kevesebb, mint 164 millió font (kb. 69 milliárd forint) költéssel. A TradingPlatforms.com szakportál adatai szerint

ezzel olyan magántulajdonban lévő cég- és egyben hirdetőóriásokat is megelőzött, mint a több mint négyszáz fajta élelmiszer, illetve egyéb fogyasztási terméket gyártó Unilever multinacionális vállalatot, vagy a Sky médiaóriást.

A kormány mellett a Public Health England (PHE) közegészségügyi szervezet is felkerült a brit vezető hirdetőinek Top 10-es rangsorába: 2020-ban a hetedik helyen végzett. Megjelenése további bizonyíték a Downing Street 10.-ben tett erőfeszítésekre, amelyet a 66 millió polgár tájékoztatására, a nyilvánosság legnagyobb fokú elérésére tettek.

A PHE tavalyi 80,5 millió fontos (kb. 34 milliárd forintos) hirdetési kiadása csaknem 800 százaléka volt az előző éviének, s ez a brit szervezetek között minden idők legnagyobb reklámköltség-növekedésének számít egyik esztendőről a másikra.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyébként a briteknél, tavaly márciusról áprilisra több mint 90 százalékkal csökkent a reklámozás a metró- és vasútállomásokon, 76 százalékkal az utak mentén és 56 százalékkal az élelmiszeráruházak előterében. A nagy állami szerepvállalás ellenére Nagy-Britanniában a hirdetési piacon a járványhelyzet – és az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés – következményeként a Top 10-ben lévő hirdetőcégek reklámköltései együttesen ötödével estek 2019-hez képest. Becslések szerint a briteknél összességében 2020-ban 4,4 százalékkal csökkentek a nettó hirdetési kiadások, melyek 21 milliárd fontot (kb. 8800 milliárd forintot) tettek ki.

Magyarországon tavaly 240 milliárd forintra, 2,8 százalékkal csökkent a médiumok reklámbevétele, azaz a “médiatorta” egy év alatt ennyivel lett kisebb – derül ki a Magyar Reklámszövetség 2021. áprilisi jelentéséből.

A torta csaknem minden szelete vékonyodott, egyedül a digitális reklámpiacé növekedett, 5,5 százalékkal (44,7 százalékra). Ez elsősorban a globális platformok töretlen népszerűségének köszönhető, mivel a hazai szereplők hirdetési bevételei 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző évihez képest. A második legvastagabb tortaszeletet a televízió hasította ki (26,7 százalékot), igaz, a tévétársaságok bevételei 64 milliárd forintra estek vissza (3,8 százalékkal). Azonban míg itt a versenypiac reklámra fordított kiadásai tavaly csaknem 6 százalékkal mérséklődtek, addig az állami hirdetések részaránya növekedett: az állami költések 11,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az állami megrendelések részaránya a társadalmi célú reklámok növekedésével tavaly 14 százalékra, csaknem 9 milliárd forintra emelkedett a magyar televíziós reklámpiacon.

A szakemberek úgy értékelik, hogy a médiahirdetési piac csak kisebb mértékű zsugorodása főként a jelentősen megemelkedett állami reklámköltésnek volt köszönhető.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom