Kövess minket!

Marketing

Erre figyelnek 2013-ban az FMCG-márkatulajdonosok

Gondolkozz digitálisan! címmel indított kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Első alkalommal az FMCG-szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés negyedik, záró része következik.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap március-áprilisi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Negyedik, egyben záró rész.  (A harmadik, e-kereskedelemmel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Akár direktértékesítés-ösztönzésről, akár márkaépítésről van azonban szó, az biztos, hogy az elkövetkező időszakban nőni fog a digitális felületek szerepe az FMCG-cégek marketingkommunikációs mixében. Az mindazonáltal nem mindegy, hogy e felfutásból elsősorban mely szereplők profitálnak, s az látható, hogy a verseny erősödik. E szempontból is izgalmas volt, melyek 2013 digitális kommunikációs prioritásai a kerekasztal-beszélgetés résztvevői számára.

Tóth Gergely szerint elsősorban a nemzetközi szereplőkre jut figyelem: a Facebookra, a YouTube-ra és a Google-re. A YouTube-ot új típusú televíziós csatornaként értelmezik, a kereső a leadgenerálás terepe, míg a bannereket legfőképpen imázsépítésre használják. A legérdekesebb kérdés talán a Facebook, melynek esetében nem határoztak meg egy kiemelt célt: a közösségi oldal “mindenre” jó. A téren ugyanakkor mind tudatosabbá válik a Heineken, hogy mit vár a Facebook-rajongóktól: a tavalyi év a lájkgyűjtésről, azaz a minél több követőről szólt a Soproni márka számára, idén viszont az a cél, hogy a hatalmas felhasználói bázis kezdjen el “dolgozni”, azaz értéket tudjanak kivenni belőle. A közösségépítés máris jól halad: sikeresen veszik igénybe a közösségi hálót márkanagykövetek identifikálására, akik így már hatékonyabban szólíthatóak meg.

Hasonlóan gondolkodik az egyes eszközökről a Nestlé is, mindössze az arányok különbözőek. Ahogyan Offenbecker Judit elmondta: jellemzőek náluk a display megjelenések, és a bannereken túl a tartalmi együttműködések is jól működnek a márkáik esetében. A YouTube most erősödik az eszközök között, a Facebook pedig már eleve jelentős szerepet játszik, utóbbihoz számos cél – és alaphangon tizenegy Nestlé-érintettségű fan page – kapcsolódik. A szakember hozzátette: mára tényleg nem igaz a Nestlé esetében a “sok tévé és egy kevés banner” kliséje, jellemzően széles online mixet használnak, benne innovatív eszközöket is – amennyiben ez utóbbi megokolható, és a piac megfelelően érett rá.

Szűkebb, de bővülő eszköztárral dolgozik a Gyermelyi: display hirdetéseket promócióik, több hónapos nyereményjátékaik támogatására vesznek igénybe, ezzel párhuzamosan tematikus site-okon (főleg receptoldalakon) kapcsolódnak releváns tartalmakhoz. Az Indexen működtetett támogatott blogjuk arra jó példa, hogy még a tésztához is társíthatóak izgalmas tartalmak, például kulturális ajánlók. A Facebooknak a közösségépítésben, a célcsoport megfiatalításában szán szerepet Bokros Gábor és csapata. Hasonló módon inkább “beszélgetésre”, vélemények gyűjtésére használja a közösségi médiát a Tchibo, amely “konzervatív cég” létére azért fektet növekvő energiát a közösségi médiára, mert a felhasználók véleményei, a review-k “jelentős és különleges erővel bírnak”.

Kifejezetten a közösségi médiával kapcsolatban is felmerült az, az e-kereskedelem esetében már előkerült kérdés: kiszervezni, partnerrel megoldani, avagy házon belül tartani? A jelenlévők többsége ügynökségekkel dolgozik, aminek megvannak a maga előnyei, ugyanakkor – mint Szabó Ákos kiemelte – a gyorsaság, a rugalmasság olyan kulcstényezők a történetmesélő, párbeszédre épülő márkakommunikációban, hogy sok esetben a közösségimédia-feladatok házon belülre hozatala mellett szólhatnak.

Ahogyan a fentiekből és a beszélgetés korábban közölt részeiből látható, a magyarországi FMCG-márkatulajdonosok teljes mértékig nyitottak a digitális eszköztár alkalmazására, ugyanakkor egyszerűbb “megoldókulcsokra”, kevesebb, de jobban használható, üzletileg is értelmezhető mérőszámra, transzparenciára és a jobb targetálhatóság ígéretére vágynak. Az érvversenyben egyelőre a nemzetközi szereplők állnak jobban, de amennyiben a fentiek terén előre tudnak lépni a hazai médiatulajdonosok is, az számukra is jó esélyeket kínál.

A Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashattok bővebben. Június közepén megjelenő következő lapszámunkban az Invitel, a Magyar Telekom, a Microsoft, a Samsung, a Telenor, a T-Systems és a Vodafone vezető marketingszakemberei osztják meg gondolataikat egymással és a piaccal.

Marketing

A járvány és hatása volt a témája a Lounge Group szakmai podcastjének

Különleges helyszínen, a Marketing Summit Hungary-n rögzítették az L20 jubileumi adását.

Közzétéve:

Lounge Group

Covid-generációnak hívják – saját maguk is – azokat a fiatalokat, akik testközelből élték át a kényszerű otthonlétet, a munkahelyvesztést, a szülőkhöz hazaköltözést, a kisszobából elvégzett egyetemi szemesztereket. A szépnek induló életkezdés után a hirtelen bekövetkező visszalépés sokaknál okozott depressziót.

„A bezártság során az alkoholizmus, családi erőszak, öngyilkosság egyaránt megnövekedett, a hosszú távú hatásokat pedig nem is tudjuk. Egy szülőnek egy reménye maradt, hogy talán az ő gyerekét ez nem érinti”

– mondta Rusvai Miklós a podcastban. A munkakörülményeikre is jelentős, hosszú távú hatást gyakorolt az elmúlt másfél év. A biztos munkahelyek megbecsülésével kevesebb lett a jobhopperek aránya, viszont nagyobb lett a korosztály elvárása a home office és a rekreációs juttatások iránt. A szakemberek véleményét a Lounge Group jelenleg folyó, a járvány munkaerőpiaci hatásait vizsgáló Munkadinamika kutatás is alátámasztja.

„Nehezített terepre, de más igényekkel érkezik a Covid-generáció a piacra”

– foglalta össze a Századvég Alapítvány kutatója a tapasztalatokat.

A Lounge Group podcastjának különkiadása, már elérhető a Summit Play felületén. A különleges 20. részben Bereczki Enikő, generációs szakértő, Torzsa Gabriella, a Századvég Alapítvány kutatója, Rusvai Miklós virológus és Lobenwein Norbert, a Sziget és a Volt Produkció fesztiváligazgatója elemezte a járványhelyzet hatását az élet legkülönbözőbb területeire.

Még a szórakozás is új formát kapott: virtuális valóság bulival, otthonról adott koncertekkel és zárt bulizással egyaránt próbálkoztak a szervezők, de a személyes élményt nem sikerült pótolni.

„A másfél évig munka nélkül maradó alvállalkozók közül sokan nem tudnak megmaradni a piacon” – osztotta meg tapasztalatait a fesztiválszervezés kulisszái mögül Lobenwein Norbert.

Az eggyel idősebb, Y-generáció szintén megsínylette a járványt: szendvicsgenerációként a gyerekeikről és szüleikről is egyszerre kellett gondoskodniuk. Ugyanakkor a pandémia pozitív hozadékaként itthon is többmillióan végeztek el egy autodidakta, ingyenes számítógépes tanfolyamot, ami a böngészés, információszerzés, online meeting, bevásárlás, szórakoztató tartalmak (lásd: podcast!) elérését egyaránt magában foglalta. „Megjelent a fordított szocializáció: a fiatal családtagok hatására és tanítására az idősebbek is elkezdtek online szolgáltatásokat használni” – mondta Bereczki Enikő generációs szakértő.

Emellett pedig egy világ tanult meg végre kezet mosni – mondta a válság előtt talán nem is ismert, de mostanában napi legalább két interjút adó virológus –, ami a legnagyobb hozadéka lehet a járványnak. Emellett olyan műveltségre is szert tett az emberiség, aminek egy hasonló helyzetben még nagy hasznát veheti. Ki tudta például két éve, mi az a mRNS, a PCR teszt, vagy a tüskefehérje? Ezek és hasonló érdekességek derülnek ki a Lounge Group jubileumi podcastjából, az L20-ból.

Tovább olvasom

Marketing

Újból reklámokkal kísérletezik a Firefox

A címsorba gépelve jelenhetnek meg az ajánlott weblapok.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hosszú évek óta küzd a saját talpára állással a Mozilla, hiszen anyagilag jelen pillanatban teljesen ki van szolgáltatva a Google kényének-kedvének, a Firefox alapértelmezett keresőmotoros üzletén keresztül a rivális Chrome fejlesztője pénzeli a működését. Emiatt az évek során többféle módon is felmerült a Firefox reklámokkal való ellátása, plusz újabban fizetős szolgáltatások indításával kísérletezik a Mozilla.

Most megjött a legújabb variáció a reklámtémára, a napokban kiadott Firefox 93 egyes országokban már képes fizetett hirdetéseket megjeleníteni a címmezőben, a felhasználók által beírt információk alapján reklámlinkek jelenhetnek meg az ajánlatok között. A fejlesztés Magyarországon jelenleg nem aktív, a támogatott piacokon pedig kikapcsolható a Beállítások → Adatvédelem és biztonság → Címsáv → Kontextuális ajánlatok → Szponzorált ajánlatok megjelenítése menüpont elöli pipa kiszedésével.

A Mozilla szerint a funkció teljes mértékben tiszteli a felhasználók magánszféráját, csak a szigorú adatbiztonsági feltételeinek megfelelő, megbízható hirdetők számára engedélyezi az efféle hirdetések megjelenítését a Firefoxban – írja az Origo.

Tovább olvasom

Marketing

A földrajzi árujelzők megbecsültséget biztosítanak

Kormányzati szándék a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

Közzétéve:

Az Agrárminisztérium fontos és hasznos eszköznek tekinti a földrajzi árujelzőket, amelyekkel fokozható a minőségi agrártermékek versenyképessége, amelyek a hazai piacok mellett a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Földrajzi Árujelzők Díjátadó Gála megnyitóján a tárca pénteki közleménye szerint.

Az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében megtartott eseményen az államtitkár hangsúlyozta:

a földrajzi árujelzők biztosítják a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok elnevezéseinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában, illetve világszerte a nemzetközi megállapodások révén.

Földrajzi árujelzőink kulturális örökségünk részét képezik. Motivációnk, hogy általuk olyan egyedi, mások által nem reprodukálható eszközt biztosítsunk a termelők számára, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen meg tudják különböztetni termékeiket.

Szándékunk a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

– írja az Agrárminisztérium.

Farkas Sándor sikeresnek nevezte az Agrárminisztérium programját, mára összesen 77 termék viselheti ezt az elismerést, és további 8 oltalma iránt már benyújtották a kérelmet az Európai Unióhoz. Mint fogalmazott, a földrajzi árujelzők mellett a hagyományos és tájjellegű termékek is kulturális örökségünk részét képezik. Annak érdekében, hogy ez az értékes örökség és az ahhoz kapcsolódó tudás ne vesszen el, a termelői közösségek kitartó és lelkes munkájára van szükség. Kimagasló tevékenységük elismerése és példaképül állítása céljából ezért 2016-ban az agrártárca megalapította a “Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjat, amelynek elnyerésére évenként lehet pályázni – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A szaktárca közölte, Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is előtérbe került a földrajzi árujelzők oltalma.

A földrajzi árujelzőknek olyan hozzáadott értéket növelő hatásuk van, amelyek lehetővé teszik a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára versenyképességük növelését.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormányzat által teremtett kedvező jogi és támogatási környezet gazdasági lehetőséget nyújt a földrajzi árujelzős termékek előállítói számára, ezek kiaknázása azonban a termelői csoportosulások kezében van.

A tájékoztatás szerint Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmi lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege az eredetmegjelöléseken túl a földrajzi jelzésekre is kiterjeszti a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségét. Az ehhez való csatlakozással pedig lehetővé válik az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkre a nemzetközi oltalom megszerzése.

Az eseményen Farkas Sándor és Tarpataki Tamás a földrajzi árujelzők bejegyzését igazoló oklevelet adott át 21 termelőnek – közölte az AM.

Tovább olvasom