Kövess minket!

Marketing

Előbb az üzenetekkel foglalkozzunk, csak azután a platformokkal

Az ICEEfesten jártunk Bukarestben, ahol sok szó esett mobilról, átalakuló videovilágról, és maguk a platformtulajdonosok tanácsolták a címben írtakat. A Thinkdigital-csoport által jegyzett konferenciára a régió kilenc országából érkezett a közönség. A témák nagyrészt ugyanazok, mint ″nyugaton″.

Júniusban Bukarestben került sor az ICEEfestre a Thinkdigital-csoport szervezésében. Az eseményen kilenc országból 1800 szakember és mintegy 150 újságíró vett részt. A konferencián szó esett minden fontosabb trendről, amely jelenleg a régiós (és a fejlett) piacokat (is) foglalkoztatja. Így külön szekciót kaptak a nagy platformtulajdonosok (Google, Facebook, Microsoft), több előadásban és workshopon visszatérő téma volt a videó, kerekasztal-beszélgetést tartottak a performance marketingről, több előadást a közösségi média vizualizációjáról, és – hasonlóan az Interacthoz – nem volt olyan prezentáció, amely ne érintette volna a mobilt. E témák közül szemezgetünk.

Fotó: Adrian Holerga/ICEEfest

Túl sokat foglalkozunk a platformokkal

A konferencia egyik legtanulságosabb blokkja volt az internetes óriáscégek szekciója, ahol a Facebook, a YouTube, a Yahoo!, az Orange és a Microsoft képviselői beszéltek márkák és platformok kapcsolatáról. Az egyik legfontosabb, márkatulajdonosoknak szóló üzenet az volt, hogy ne foglalkozzanak annyit a technológiával, a platformokkal, ilyenformán ugyanis elveszítik a valódi fókuszt. A brandeknek első körben hallgatniuk, figyelniük kell a fogyasztóikat, hogy miről beszélnek, gondolkodnak e platformokon, majd ki kell találniuk, hogy milyen történettel, milyen szolgáltatással tudnak hitelesek, hasznosak, szórakoztatóak és relevánsak lenni. A lényeg tehát a történet, a márka és a kommunikáció tartalma, s nem a platform. Sőt, egy lépéssel hátrébb kell lépni, hiszen sok márka még mindig nem jelöl ki magának marketingszempontból értelmes célt, amikor például “felmegy a Facebookra”, így aztán borítékolható az elégedetlenség, mivel a platformok – legyenek bármilyen trendik és látogatottak – önmagukban nem oldják meg a márkatulajdonosok kérdéseit.

 

Le ne késsük a mobil-vonatot!

Ugyanebben a szekcióban hívta fel a figyelmet a Yahoo! képviselője arra is: egyáltalán nem biztos, hogy jó a “minél nagyobb egy reklámfelület, annál jobb” irány. Utalt például a displayfelületek mind nagyobbá válására, amely trend – ha hinni lehet az Interacton korábban, pár ezer kilométerrel arrébb elhangzott prognózisnak – továbbra is velünk marad. Csakhogy, szólt a figyelmeztetés: ez a logika mobilon nem feltétlenül releváns. Márpedig az okostelefonok hihetetlen gyorsasággal törnek előre. Az ICEEfesten említett adat szerint az európai penetráció 63, míg a romániai 17 százalék.

A yahoo!-s prezentációból azt is megtudhattuk, hogy Romániában a fogyasztók körülbelül kétharmada használja a mobilját tévénézés közben, ami egyébként az előadó szerint jelentősen meghaladja az európai átlagot. Bár az okostelefonok terjednek, és egyre több élethelyzetbe integrálódnak, még éppen nincs késő ahhoz, hogy a márkák felüljenek a “mobil-vonatra” – holnap viszont már az lehet – szólt a prezentáció és egyben a konferencia egyik végkövetkeztetése. Ami a mobilt illeti, az előadások sorából kiderült: egyre több az olyan megoldás, amely a csilivilin túlmutatóan igyekszik valóban releváns és/vagy szórakoztató szolgáltatást nyújtani a fogyasztók számára, ám mintha a legtöbb esetben a kampányok készítői még mindig nem tennék fel maguknak azt az egyébként evidens kérdést: de hogyan támogatja ez az egész mobilos ügy az üzleti céljaimat?

Fotó: Adrian Holerga/ICEEfest

What the hell is TV?

A konferencia egyik leginformatívabb előadását Tej Rekhi, a DG MediaMind innovációért felelős nemzetközi vezetője tartotta, aki a televízió és az online világ közötti határ elmosódását és annak következményeit elemezte. Mint elmondta: a fogyasztók egyre kevésbé a tévétől, a PC-től vagy bármilyen más eszköztől várják, hogy videotartalmakhoz jussanak. Főleg a fiatalabb felhasználók immár bárhol és mindenhol számítanak és vágynak ilyen tartalmakra. Így aztán – sok máshoz hasonlóan – a videotartalmak is a “felhőbe” tartanak. A szükséges hálózatok fejlődnek, 2017-re például az összes mobilkapcsolat 20 százaléka 4G-s lehet globális szinten – hangzott el.

A videotartalmak súlyát számos adattal érzékeltette az előadás (sajnos az információk hihetetlen gyorsasággal záporoztak, így a pontos forrásokat egyelőre nem tudtuk kideríteni – a szerk.): 2013-ban világszerte több mint egymilliárd olyan mobil eszköz van használatban, amelyen videót lehet fogyasztani. Mire egy átlagos fogyasztó 65 éves lesz, 14 évnyi videotartalmat néz meg. 2014-re a teljes online forgalom 91 százalékát fogja kitenni a videó, szemben a 2012-es 40 százalékkal. Stb.

A videoforradalom tehát már nem vész a távoli jövőbe, felmerül ugyanakkor a kérdés: mi mindennek a kereskedelmi következménye? Rekhi szerint míg a rich media hirdetések globálisan stagnálnak, az online videoreklámokra jutó költés dinamikusan bővül, elsősorban azért, mert véleménye szerint a “két világ” hatékonyan működik együtt. A televíziótól ez az integrált videovilág az érett piacok stabilitását és a fogyasztókat bevonni képes minőségi tartalmat örökli, a digitális térből pedig a dinamizmus és rengeteg adat érkezik. “What the hell is TV?” – tette fel a kérdést egy ponton az előadó. Hát igen, ez jó kérdés. És ami a legizgalmasabb, az az, hogy ezt a kérdést immár jóval gyakrabban halljuk a digitális piac szereplőitől, mint a “született” tévésektől.

 

A napokon belül megjelenő friss Médiapiac szaklapban további részleteket és a konferencia kapcsán készült interjúkat is olvashat digitális témájú mellékletünkben.

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom