Kövess minket!

Marketing

Előbb az üzenetekkel foglalkozzunk, csak azután a platformokkal

Az ICEEfesten jártunk Bukarestben, ahol sok szó esett mobilról, átalakuló videovilágról, és maguk a platformtulajdonosok tanácsolták a címben írtakat. A Thinkdigital-csoport által jegyzett konferenciára a régió kilenc országából érkezett a közönség. A témák nagyrészt ugyanazok, mint ″nyugaton″.

Júniusban Bukarestben került sor az ICEEfestre a Thinkdigital-csoport szervezésében. Az eseményen kilenc országból 1800 szakember és mintegy 150 újságíró vett részt. A konferencián szó esett minden fontosabb trendről, amely jelenleg a régiós (és a fejlett) piacokat (is) foglalkoztatja. Így külön szekciót kaptak a nagy platformtulajdonosok (Google, Facebook, Microsoft), több előadásban és workshopon visszatérő téma volt a videó, kerekasztal-beszélgetést tartottak a performance marketingről, több előadást a közösségi média vizualizációjáról, és – hasonlóan az Interacthoz – nem volt olyan prezentáció, amely ne érintette volna a mobilt. E témák közül szemezgetünk.

Fotó: Adrian Holerga/ICEEfest

Túl sokat foglalkozunk a platformokkal

A konferencia egyik legtanulságosabb blokkja volt az internetes óriáscégek szekciója, ahol a Facebook, a YouTube, a Yahoo!, az Orange és a Microsoft képviselői beszéltek márkák és platformok kapcsolatáról. Az egyik legfontosabb, márkatulajdonosoknak szóló üzenet az volt, hogy ne foglalkozzanak annyit a technológiával, a platformokkal, ilyenformán ugyanis elveszítik a valódi fókuszt. A brandeknek első körben hallgatniuk, figyelniük kell a fogyasztóikat, hogy miről beszélnek, gondolkodnak e platformokon, majd ki kell találniuk, hogy milyen történettel, milyen szolgáltatással tudnak hitelesek, hasznosak, szórakoztatóak és relevánsak lenni. A lényeg tehát a történet, a márka és a kommunikáció tartalma, s nem a platform. Sőt, egy lépéssel hátrébb kell lépni, hiszen sok márka még mindig nem jelöl ki magának marketingszempontból értelmes célt, amikor például “felmegy a Facebookra”, így aztán borítékolható az elégedetlenség, mivel a platformok – legyenek bármilyen trendik és látogatottak – önmagukban nem oldják meg a márkatulajdonosok kérdéseit.

 

Le ne késsük a mobil-vonatot!

Ugyanebben a szekcióban hívta fel a figyelmet a Yahoo! képviselője arra is: egyáltalán nem biztos, hogy jó a “minél nagyobb egy reklámfelület, annál jobb” irány. Utalt például a displayfelületek mind nagyobbá válására, amely trend – ha hinni lehet az Interacton korábban, pár ezer kilométerrel arrébb elhangzott prognózisnak – továbbra is velünk marad. Csakhogy, szólt a figyelmeztetés: ez a logika mobilon nem feltétlenül releváns. Márpedig az okostelefonok hihetetlen gyorsasággal törnek előre. Az ICEEfesten említett adat szerint az európai penetráció 63, míg a romániai 17 százalék.

A yahoo!-s prezentációból azt is megtudhattuk, hogy Romániában a fogyasztók körülbelül kétharmada használja a mobilját tévénézés közben, ami egyébként az előadó szerint jelentősen meghaladja az európai átlagot. Bár az okostelefonok terjednek, és egyre több élethelyzetbe integrálódnak, még éppen nincs késő ahhoz, hogy a márkák felüljenek a “mobil-vonatra” – holnap viszont már az lehet – szólt a prezentáció és egyben a konferencia egyik végkövetkeztetése. Ami a mobilt illeti, az előadások sorából kiderült: egyre több az olyan megoldás, amely a csilivilin túlmutatóan igyekszik valóban releváns és/vagy szórakoztató szolgáltatást nyújtani a fogyasztók számára, ám mintha a legtöbb esetben a kampányok készítői még mindig nem tennék fel maguknak azt az egyébként evidens kérdést: de hogyan támogatja ez az egész mobilos ügy az üzleti céljaimat?

Fotó: Adrian Holerga/ICEEfest

What the hell is TV?

A konferencia egyik leginformatívabb előadását Tej Rekhi, a DG MediaMind innovációért felelős nemzetközi vezetője tartotta, aki a televízió és az online világ közötti határ elmosódását és annak következményeit elemezte. Mint elmondta: a fogyasztók egyre kevésbé a tévétől, a PC-től vagy bármilyen más eszköztől várják, hogy videotartalmakhoz jussanak. Főleg a fiatalabb felhasználók immár bárhol és mindenhol számítanak és vágynak ilyen tartalmakra. Így aztán – sok máshoz hasonlóan – a videotartalmak is a “felhőbe” tartanak. A szükséges hálózatok fejlődnek, 2017-re például az összes mobilkapcsolat 20 százaléka 4G-s lehet globális szinten – hangzott el.

A videotartalmak súlyát számos adattal érzékeltette az előadás (sajnos az információk hihetetlen gyorsasággal záporoztak, így a pontos forrásokat egyelőre nem tudtuk kideríteni – a szerk.): 2013-ban világszerte több mint egymilliárd olyan mobil eszköz van használatban, amelyen videót lehet fogyasztani. Mire egy átlagos fogyasztó 65 éves lesz, 14 évnyi videotartalmat néz meg. 2014-re a teljes online forgalom 91 százalékát fogja kitenni a videó, szemben a 2012-es 40 százalékkal. Stb.

A videoforradalom tehát már nem vész a távoli jövőbe, felmerül ugyanakkor a kérdés: mi mindennek a kereskedelmi következménye? Rekhi szerint míg a rich media hirdetések globálisan stagnálnak, az online videoreklámokra jutó költés dinamikusan bővül, elsősorban azért, mert véleménye szerint a “két világ” hatékonyan működik együtt. A televíziótól ez az integrált videovilág az érett piacok stabilitását és a fogyasztókat bevonni képes minőségi tartalmat örökli, a digitális térből pedig a dinamizmus és rengeteg adat érkezik. “What the hell is TV?” – tette fel a kérdést egy ponton az előadó. Hát igen, ez jó kérdés. És ami a legizgalmasabb, az az, hogy ezt a kérdést immár jóval gyakrabban halljuk a digitális piac szereplőitől, mint a “született” tévésektől.

 

A napokon belül megjelenő friss Médiapiac szaklapban további részleteket és a konferencia kapcsán készült interjúkat is olvashat digitális témájú mellékletünkben.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom