Marketing
Elkészült Magyarország új turisztikai országmárkája
Bemutatta Magyarország új turisztikai márkáját a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
A Magyar Turisztikai Ügynökség tavaly hagyományteremtő szándékkal indította el a Turizmus Summit rendezvényt annak érdekében, hogy a turisztikai szakma képviselőinek minden évben lehetőségük legyen értékelni az eredményeket és megvitatni azt, hogy milyen lépéseket tegyenek az előttünk álló időszakban. „Értékelni és feladatot tűzni jöttünk ide” – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a nyitóbeszédében, majd azzal folytatta: „A turizmus mutatószámai 2010 óta folyamatosan, évről évre növekednek. Az ágazat teljesítményének növekedése meghaladja az európai uniós és a világátlagot is. De minden szám, minden adat mögött izgalmas, csodálatos és nagyszerű események vannak. Na és rengeteg munka is. Olyan munka, amire büszkék lehetünk.”
A rendezvényen a Magyar Turisztikai Ügynökség bemutatta az új országmárkát, amely a következő időszakban minden nemzetközi marketing tevékenység alapját képezi majd. Az országmárka meghatározó versenyelőnnyé válhat a befektetők, turisták, a média, a magasan kvalifikált külföldi munkaerő vagy más országok kormányainak figyelméért folytatott globális versenyben – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.
A márka kialakítása már nyár elején elkezdődött, amikor a Turisztikai Ügynökség nyílt pályázatot hirdetett Magyarország logójának és szlogenjének megalkotására. A cél az volt, hogy megtaláljuk az országhoz legméltóbb, hazánk értékeit leginkább kifejező arculatot és szlogent. A pályázat első körében a szakmai zsűri kiválasztotta az öt legjobb pályamunkát, amelynek alkotói mellé szakmai szervezetek ajánlásai alapján további kreatív műhelyeket és szakembereket kért fel az MTÜ a pályázat második szakaszában.
A győztes pályázatot, amelyre építkezve mostanra elkészült Magyarország turisztikai országmárkája, a Graphasel Design Stúdió adta be. A szlogen, a WOW Hungary egyszerre figyelemfelkeltő, és mégis egyszerű, a WOW szó pedig amellett, hogy mindenki ismeri a világon, és a rácsodálkozó meglepetésre utal, Magyarország országmárkájában egy mozaikszó is: a Wellspring Of Wonders szlogenből alakul ki, amely az országra, mint a csodák soha ki nem merülő forrására utal. Az új arculatban elkészült logó fő motívuma a hármas halom szimbolikájából ered, és megjelenik benne az út, mint motívum is, amely Magyarország bejárhatóságát és a felfedezést, utazást szimbolizálja. Az új országmárka megalkotásának folyamatáról készült összefoglaló filmet a következő linken lehet megnézni.
Az új turisztikai országmárkához imázsfilm is készült Magyarországról, melyhez az egész országot bejárták a forgatócsoportok, és összesen 6420 kilométert utazva, és 35 napnyi előkészítés után 22 napon át forgattak majdnem 90 városban. Az imázsfilm az alábbi linken érhető el.
Az elkészült országmárkára és az imázsfilmre építve a következő napokban elindul egy nagyszabású nemzetközi kampány is, amelynek a célja az, hogy bemutassa a vidéki Magyarországot a külföldi utazóknak. „Azt szeretnénk elérni, hogy ha egy lengyel család utazáson gondolkodik, akkor ne az legyen a kérdés, hogy Magyarországra vagy Csehországba utazzanak, hanem az, hogy Magyarországon belül Tokaj környékére vagy a Hortobágyra vagy a Mátra és a Bükk térségébe. Hiszen tudjuk: nem elég csak Budapestet látni, be kell járni a vidéki Magyarországot is” – mondta Farkas Dávid, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese. Az októberben induló, januárig tartó integrált kommunikációs kampány során bruttó 4 milliárd forintért összesen 13 országban (Németország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Hollandia, Egyesült Királyság, Kína, USA, Franciaország, Kanada) hirdet majd a Magyar Turisztikai Ügynökség. A legnagyobb hangsúly azokon a küldőpiacokon lesz, ahonnan már jelenleg is jelentős vendégforgalom áramlik a vidéki desztinációkba, és 10 különböző nyelven lesznek láthatóak a hirdetések.
Országspecifikus médiafelületek mellett globális médiapartnerekkel is együtt dolgozunk, olyanokkal, mint például a National Geographic, csak az ő felületeiken több mint 3000 alkalommal sugározzák majd a kampányfilmünket, de globális médiapartnerként például az Expedia-val is együttműködünk. A médiabüdzsé jelentős részét online felületekre költjük el, mert a digitális világban, ahol az utazási döntések meghozatalának első pillanatától az interneté a főszerep, ez a leghatékonyabb módja egy ország bemutatásának. Az online hirdetésekkel összesen több mint 320 millió megjelenést fogunk elérni.
Szintén a Turizmus Summiton jelentette be az MTÜ, hogy a vidéki Magyarországot népszerűsítő WOW Hungary kampány mellett a közeljövőben újra elindul a Budapestre fókuszáló Spice of Europe kampány is, amelyhez szintén új kampányfilm készült, és amely most a főváros építészetére, különleges kulturális és művészeti életére koncentrál, és négy mozgásművész kalauzolásával mutatja meg a magyar fővárost a nemzetközi utazóknak. Az új kampányfilmet itt lehet megnézni, a kampányfilm elkészítéséről szóló werkfilmet pedig itt.
A Turizmus Summit rendezvényen osztották ki az idei, sorrendben már 30. Pro Turismo díjakat is, amely a turisztikai szakmában végzett tevékenység legrangosabb elismerése. A díjat minden évben azok a szakemberek kapják, akik sokat tettek hozzá, hogy a magyarok hírnevét itthon és külföldön egyaránt öregbítsék, akik elkötelezettek a minőség iránt, legyen szó akár turizmusról, akár kultúráról, akár a magyarság bármely más értékéről, és akik példát mutatnak a szakmának. Az idei hat díjazott Sándor Szandra, divattervező, a Nanushka márka megalkotója, Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője és társalapítója, Ruprecht László kreatív séf, a Stílusos Vidéki Éttermiség egyik alapítója, Fülöp Zoltán, akinek a nevéhez a VOLT Fesztivál megalapítása kötődik, Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, valamint Laposa Bence borász voltak.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.