Marketing
Elkészült Magyarország első Gasztro Körképe
A Dining Guide, hazánk legrégebbi gasztronómiai platformja érdekes vállalkozásba fogott néhány hazai csúcsétteremmel (Arany Kaviár, Babel, Costes, Costes Downtown, Fausto’s, Kistücsök, Olimpia, Tama, Stand, St. Andrea) karöltve. A lakosság étterembejárási szokásait kutatták az Ipsos Kutatóintézet segítségével, ennek köszönhetően készült el Magyarország első Gasztro Körképe. Mennyit költünk havi átlagban éttermekben? Van-e hatása a gasztroforradalomnak a fogyasztásunkra? Ki a legismertebb séf az országban? Tudjuk-e, hogy hány Michelin csillagos éttermünk van? Tervezzük-e meglátogatni ezeket? Kiderül a 2018. őszén végzett kutatásból!
A szeptemberben végzett országos mérés eredményei alapján elmondható, a körülbelül 8 millió fős felnőtt lakosság 41 százaléka legalább félévente, 13 százaléka pedig havi szinten jár étterembe. Ők elsősorban a 40 év alatti, legalább érettségivel rendelkező városi lakosságot képviselik. A 25-60 éves budapestiek körében ezek az arányok magasabbak, 56 százalék és 16 százalék – áll közleményben.
Legmagasabb arányban cukrászdába, kávézóba, fagyizóba járnak a magyarok (70%). Saját bevallásuk szerint éttermekben a magyarok 65 százaléka, gyorséttermekben 54 százaléka fordul meg valamilyen rendszerességgel. A gyorséttermi fogyasztás illetve az étteremlátogatás erősen korrelál egymással: a legalább havi szinten étterembe járók 84 százaléka a gyorséttermeket sem veti meg, 59 százalékuk havi szinten fogyaszt ilyen étkezdékben is.
A magyar étteremlátogatókra elsősorban a pragmatikusság jellemző, 58 százalékuk a jó ár-érték arányú helyeket keresi. Kiemelten igaz ez Kelet-Magyarországra, ahol az ár szerepét az étteremlátogatók 70 százaléka említette az étteremválasztás szempontjai között. Ehhez képest Közép-Magyarországon a jó ár-érték arány, illetve a fontossági sorrendben második helyen álló ízvilág, minőség hasonló súllyal esik latba a döntési folyamat során (46%-45%).
Az étterembejárók 41 százaléka a jól ismert helyeket keresi. Újdonság esetén az étterembejáró közönség 47 százaléka családtagjai, barátai és ismerősei ajánlására hagyatkozik. A gasztronómiával foglalkozó online platformok a fővárosi diplomások, illetve a potenciális Michelin csillagos étteremlátogatók szűk rétege számára bír kiemelt jelentőséggel.
A legalább éves szinten étterembejárók csoportjának elsődleges motivációja a családi és baráti összejövetelekben rejlik (58%). A nők, valamint alapfokú végzettséggel rendelkezők körében átlagosnál nagyobb prioritást élvez ez az indíttatás. Ugyanakkor minél gyakrabban jár valaki étterembe, annál kevésbé van szüksége különleges alkalomra, mivel a program önmagában is elég motivációként szolgál.
A gasztronómia iránt érdeklődő réteg inkább lelkes laikus, mint tudatos fogyasztó és étterembejáró
A gasztronómia iránt a felnőtt magyar lakosság közel fele, 45 százaléka mutat valamilyen szintű érdeklődést. Különösen igaz ez a nőkre, akik körében 63 százalék fejezte ki vonzalmát a téma iránt, míg a férfiak csupán negyedének köti le figyelmét ez a terület. A gasztronómia iránti érdeklődés elsősorban a főzőműsorok nézésében manifesztálódik. A magyar lakosság 30 százaléka követ szívesen a tévében ilyen tematikájú műsorokat, a 30-59 éves fővárosi célközönség különösen nyitott a műfajra (43%). A gasztronómia iránti érdeklődés bár mindenképpen nagyobb nyitottsággal jár együtt, ami az éttermi, gyorséttermi, cukrászdában való fogyasztást illeti, ugyanakkor egyáltalán nem jelent átlagosnál gyakoribb, vagy rendszeresebb látogatást.
Szintén érdekes, hogy a gasztrotémák iránti érdeklődés az éttermek világában való jártassággal sem függ erősen össze. Összességében elmondható, hogy még egy gasztrotémák iránt nyitottabb személy sem biztos, hogy pontosabb képpel rendelkezik a hazai Michelin csillagos éttermek számáról, vagy séfek személyéről, mint az átlagos válaszadó. A kutatás rákérdezett ismert séfekre, és kitalált séfekre is.
Bár a gasztrotémákra nyitott közegben minden séf átlagon felüli ismertséggel bír, ezzel párhuzamosan a „beugratós”, „hamis” nevek is ismerősen csengtek számukra. A Michelin csillagos éttermek számát a gasztronómia iránt érdektelenekhez képest nagyobb arányban becsülték meg helyesen, ugyanakkor az is jellemzőbb, hogy felülbecsülik az ilyen helyek számát. Tehát inkább írható le ez a csoport lelkes, laikus érdeklődőként, mint valóban tájékozott, a hazai gasztro életben jártas fogyasztóként.
Aki kacsamájpástétomot eszik fővárosi fine dining étteremben, egy igényes hamburgerre is igent mond
A fővárosi étterembejárást jelentős keresztfogyasztás jellemzi: azok, akik vendégei a magasabb kategóriájú éttermeknek, szinte kivétel nélkül fogyasztói az alternatív vendéglátóhelyeknek is, mely esetén a manapság divatos street food fogásokat kínáló helyekre kell gondolni. Azok a fővárosiak, akik járnak étterembe, mindenféle helyet kipróbálnak.
A fővárosi étteremlátogatók relatíve homogén csoportnak tekinthetők nem, életkor, vagy akár anyagi helyzet tekintetében. Azt, aki étterembe jár egy kozmopolita szemlélet jellemzi, ami adódhat akár külföldi, akár multinacionális tapasztalatból. Ez a csoport általában gyakrabban megy el nyaralni is. Ez utóbbi nyilvánvalóan összefügg az anyagi helyzettel is, ugyanakkor a biztos financiális háttérnek egy nyitott, a világ iránt kíváncsi és kísérletező attitűddel szükséges párosulnia.
Inkább kevesebbet költünk, hogy többször mehessünk étterembe
Habár kevesen vonják kétségbe a fine dining éttermek magas minőségét és exkluzív jellegét, még mindig erősen él az az asszociáció, hogy kis adagokat kínálnak magas áron, amivel nem feltétlenül lehet jól lakni. Az ár a legmeghatározóbb döntőtényező nem csupán a magyar lakosság, de még a szűkebb, fővárosi étteremlátogató közegben is.
A többség inkább költ kevesebbet egy alkalommal, de ezáltal gyakoribb fogyasztást megengedve magának, mint egyszer nagyobb összeget kiadva egy nem mindennapi élményért. A magyarok személyenként átlag maximum 8.800 Ft-ot költenének saját fogyasztásukra. Az is problémát jelent, hogy sokan sznobnak és formálisnak képzelik a fine dining helyeket és azok közönségét.
Odáig már a fővárosi étteremjáró réteg is eljutott, hogy a fine dining minőségét nem kérdőjelezi meg. A kutatás azonban rámutatott, nincs a fogyasztóknak elég információja arról, mit is jelent a fine dining illetve arról sem, hogy mire való.
A fővárosi étterembejárók körében egyszerre van jelen a nemzetközi és hazai ízek, a kortárs és a hagyományos konyha iránti igény. Amellett, hogy láthatóan a különböző nemzetiségi gyorséttermeknek, éttermeknek magas a népszerűsége, a magyar ízvilág továbbra is vonzó hívószó.
A hazai fogyasztóknak is számít már a Michelin csillag
A válaszadók 42 százaléka helyesen becsülte meg a hazai Michelin csillagos éttermek számát. Ugyanakkor a lakosság közel ötöde (18%) hiszi úgy, hogy Magyarországnak egyáltalán nincs ilyen címet magáénak tudó étterme. Ezzel a meggyőződéssel elsősorban a 60 éven felüliek, alapfokú végzettséggel rendelkezők, inaktívak, alacsony státuszúak és ezzel párhuzamosan a gasztronómia és éttermek iránt indifferens válaszadók élnek. Elmondható tehát, hogy a gasztronómia területén és az éttermi világban kevésbé jártas magyarok inkább pesszimista prekoncepciókkal rendelkeznek és alulbecsülik a hazai éttermek teljesítményét.
Ennek ellenkezője tapasztalható a gasztronómia iránt érdeklődök esetében, akik átlagosnál nagyobb arányban becsülték felül a csillagos éttermek számát. Micheling csillagos étterembe a magyarok 5%-a tervez a közeljövőben ellátogatni, ami hozzávetőleg 400.000 ember. Nem kis szám. A gasztronómia irányi fogékonyságnak jól látható jelei vannak a fővárosban is: az étteremlátogató réteg 26 százaléka, közel 140.000 fő tervez a következő néhány hónapban Michelin csillagos étterembe látogatni.
Széll Tamás a legszélesebb körben ismert séf
Széll Tamásról a magyarok közel negyede hallott már. A legalább havi szinten étterembejárók körében ez az arány 33 százalék, a 30-59 éves fővárosiak csoportján belül 36 százalék. A második legismertebb séf Sárközi Ákos 13 százalékos említéssel. A séfek ismertsége egyébként általában véve alacsony és tudatosan viszonylag kevesen veszik számításba a séf személyét, amikor éttermet választanak. Még Széll Tamással kapcsolatban is igaz, hogy az ő ismertsége sem elsősorban az étteremnek köszönhető (52% nem tudta étteremhez kötni).
Esete ugyanakkor jól példázza, tudatos brandépítéssel ez változtatható és ezzel együtt a séfhez köthető éttermek ismertsége is növelhető. Ennek egy másik formája, amikor a tulajdonos, vagy éppen a Michelin minősítés miatt kap nagyobb visszhangot egy hely. Ezt tapasztalható például a Nobu, vagy a Borkonyha esetében. Ma még az éttermek ismertebbek, mint a séfek, viszont ha egy séf hírnevét jól felépítik, az hozzá tud járulni az étterem sikeréhez.
A fogyasztók még nem feltétlenül tartanak ott, hogy nyitottak legyenek a nemzetközi és modern konyha iránt. Első lépésben azzal lehetne megfogni őket, hogy mi mindent lehet a hazai, ismert ételekből kihozni” – értékeli az eredményeket Herczeg Zoltán, a Dinig Guide felelős kiadója.
„Az is biztos, hogy ahhoz, hogy valakinek igénye legyen fine dining étterembe járni, önmagában nem elég, hogy valakinek van pénze, diplomás és fővárosi. Ennek társulnia kell egy nyitott, kísérletező attitűddel. Ez a nyitott réteg még nincs ott nagy arányban a fine dining éttermekben, ők inkább trendkövetők, akik a divatos helyeket látogatják. Érdemes az ő informálásukba energiát fektetni, illetve a gourmet helyeket felértékelni, „divatossá” tenni, mert akkor ők is megjelenhetnek, és akkor van rá esély, hogy topéttermeink nem lesznek ennyire az ide érkező turisták kiszolgáltatottjai, a hazai közönség is el tudja őket tartani” – tette hozzá.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.