Marketing
Elektronikai termékek kiskereskedelme: a tv reklám a leghatásosabb
Az Atmedia GfK-val közös elemzéséből kiderül,hogy a televízió nagyobb mértékben növeli az értékesítést, mint bármely más médiatípus.
Az Atmedia idén is felvállalta, hogy újabb átfogó kutatással elemzi a különböző médiatípusokon futó kampányok termékforgalomra gyakorolt hatását. 2019-ben egy tartós fogyasztási cikk piacot kerestek, és választásuk az elektronikai termékek kiskereskedelmi piacára esett, amely magában foglalja a kis- és nagy háztartási gépeket, a szórakoztató elektronikát, valamint a szépségápolási, fotó, IT és telekom termékeket. A televíziós reklámköltések aránya ebben a kategóriában is bőven 90% fölött van a Kantar által vizsgált listaáras média-mixben.
 |
A kutatásokról Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója beszélt: Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen mértékben járul hozzá a médiaköltés a szektor vállalatainak üzleti eredményeihez, milyen megtérülést jelentenek ezek a média invesztíciók, illetve nem utolsó sorban, mely médiatípusnál várható a legnagyobb hatás a kampánypénzek elköltése esetében. Ahogy eddig, most is a GfK volt a partnerünk, ezúttal a Point of Sales Tracking adatokat használtuk, hiszen a kereskedők folyamatosan szolgáltatnak értékesítési adatokat a GfK számára, így az adatok forrása maga a kereskedelem volt. A Kantar listaáras költésekből az MRSZ adatok segítségével becsültünk net/net-et, és a Nielsen 18-59 EQ GRP adatait is használtuk. Ezúttal a 8 legnagyobb szereplő, 3 évnyi adatát vizsgáltuk havi bontásban. A módszertan ugyanaz volt, mint a korábbi években: együttmozgásokat vizsgáltunk és statisztikai modellt készítettünk. A kapott eredményekből azt is láttuk, hogy van olyan hirdető, akinél a tv költés és az árbevétel korrelációja ötszöröse a non-tv és az eladás korrelációnak. A korrelációs együttható 0,4 fölött – heti szintű elemzésnél már erősnek mondható. Tehát az értékesítés a televíziós hirdetési költéssel szorosan korrelál.
 |
Megnéztük azt is, hogy miként hat a reklámköltés a forgalomra. Az eredményeket médiatípusonként elemeztük. 100%-nak vettük azon időszakok bevételeinek havi átlagát, amikor nem volt hirdetési költés, és megvizsgáltuk, hogy adott összeg különböző médiatípusokon való elköltése, mennyire emeli el az értékesítést ettől az átlagtól. Az találtuk, hogy az adott havi költés az adott havi bevételekre van leginkább hatással, az FMCG-nél és az OTC-nél tapasztalt gördülő hatás ez esetben nem szignifikáns. Az online-t két okból nem vizsgáltuk. Az egyik, hogy költésadatunk csak a Kantar által rögzített display költésekre van a nemzetközi PPC-re nincs. A másik, hogy a szereplők egy része hosszú online kampányokkal operál, aminek a hatása folyamatosan érvényesül fenntartó jelleggel, így az ad-hoc hatás kevésbé kimutatható. Megtévesztő lenne tehát, ha az online-t ebben az elemzésben bemutatnánk. Egyértelműen látszik, hogy a televíziós hirdetések a leghatékonyabbak, ráadásul a vizsgált tartományban folyamatosan erősödik a hatás.
 |
A piaci részesedés növekedés látványosan kimutatható kisebb és nagyobb hirdetők esetében is. Példaként vettünk négy különböző piaci részesedéssel rendelkező szereplőt, és azt találtuk, hogy a vásárolt havi GRP függvényében mind a négynél emelkedik a piaci részesedés, vagyis a televízió mindannyiuknál hat. Mind a kisebb, mind a nagyobb szereplők számottevő piaci részesedés növekedést érhetnek el televízióval
 |
Összehasonlítottunk három különböző költési stratégiát is: az egyenletes költést (az éves ratingmennyiséget 12 hónapra egyenlően elosztva), a pulzálóköltést (az éves ratingmennyiséget 6 hónapra egyenlően elosztva, így minden második hónapban hirdetünk csak) és a koncentrált költést (ami ez esetben 2-szer egy hónapos jelenlétet feltételez), azonos éves total ratingmennyiséggel számolva egyértelműen, az egyenletes költési stratégia bizonyult a leghatékonyabbnak.
 |
A szakemberek szerint a kutatás végső megállapítása az, hogy az előző évek három nagy kutatásával egyetemben az idei eredménye is egyértelműen alátámasztja azt, hogy a vizsgált médiatípusok közül a televíziós reklámköltés hat leginkább az értékesítés, a piaci részesedés növekedésére.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.