Kövess minket!

Marketing

Együttműködés a munkavállalók digitális kompetenciájának fejlesztéséért

A Neumann Társaság együttműködési megállapodást kötött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ), valamint a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével (VDSZ).

Napjainkban már nemcsak a külföldi, de a hazai állásközvetítő portálok hirdetéseiben is gyakran szerepel, hogy a számítógép-kezelési ismeretek előnyt jelentenek, vagy nélkülözhetetlenek egy pozíció betöltéséhez. Hasonló tapasztalatokról számolt be hazánk két jelentős szakmai szervezete, a VOSZ és a VDSZ is: mind a vegyiparban és annak rokonszakmáiban, mind a vállalkozók esetében fontos, hogy a munkavállalók az irodai programokat és alkalmazásokat is gyakorlottan tudják kezelni. A munkaerő-felvételnél pedig már nem mindig elég, ha a jelentkező magabiztos számítógép-használónak tartja magát: óriási előnyt jelent, ha digitális kompetenciáit az ECDL-lel igazolja is.

A tagok számára az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) megszerzésére irányuló képzések és vizsgák árából jelentős kedvezményeket biztosító együttműködési megállapodást a Neumann Társaság részéről dr. Beck György elnök, a VDSZ részéről Székely Tamás elnök, a VOSZ részéről pedig Tolnay Tibor elnök írta alá. A kedvezményeket mintegy kétszáz hazai ECDL vizsgaközpontban vehetik igénybe a VDSZ és a VOSZ tagjai.

A digitális kompetenciák fejlesztésének szükségességét az is jól érzékelteti, hogy a hazai ECDL-képzést felügyelő Neumann Társaság adatai szerint a programhoz csatlakozók mintegy 80 százaléka diák, és a fennmaradó 20 százalék munkavállaló. Az utóbbiak közül a legnagyobb számban a 40 évesnél idősebbek vesznek részt az ECDL-képzésben, hiszen az ő korosztályuk az, amely még nem feltétlenül sajátíthatta el a számítógép használatát az iskolai vagy egyetemi évei alatt. A Neumann Társaság várakozásai szerint a munkaképes korú vizsgázók száma a következő években megközelíti majd az 50 százalékot, hiszen lassan nem lesz olyan munkakör, ahol nincsen szükség a számítógép használatára.

“A VDSZ számára különösen fontos ez a megállapodás, hiszen a digitalizáció kihívásai a VDSZ által képviselt dolgozókat kiemelten érintik. AZ ECDL vizsga megszerzésével olyan informatikai tudást szerezhetnek meg a szakszervezeti tagok, amely a kiélezett munkaerőpiaci helyzetben tovább javítja a pozícióikat. A VDSZ és a Neumann Társaság közötti megállapodás példaértékű és Magyarországon egyedülálló, és az a célja, hogy minél több ember számára elérhetővé tegye a mai kor követelményeihez szükséges tudást” – mondta el Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

“A negyedik ipari forradalom elkezdődött, ennek központi eleme a tudásalapú gazdaság kialakulása és erősödése, amelyet áthat a digitális kompetenciák viharos terjedése. Magyarország akkor tud hosszabb távon a nyertes országok közé kerülni, ha megfelelő szakértelemmel be tud kapcsolódni a nemzetközi értékláncokba és saját fejlesztései révén megerősíti szerepét. Elengedhetetlen a fejlődőképes kkv-szektor bevonása is a folyamatokba, amelynek alapvető eleme a digitális képzettség elterjesztése” – mondta el Tolnay Tibor, a VOSZ elnöke.

„Napjainkban már nem csak egy szűkebb kör használ munkája során számítógépet, így a hazai ECDL-képzés felfutására számítok különösképp a 40 év feletti korcsoportban, ennek tagjai ugyanis a mai fiataloktól eltérően még nem digitális bennszülöttek, és legtöbbjük az iskolai képzésében még nem sajátíthatott el digitális kompetenciákat. Ugyanakkor a mai munkahelyeken már mindenkitől, így a középkorúaktól is elvárják, hogy ne okozzon gondot a számítógép kezelése, és már nem elegendő a szövegszerkesztő, táblázatkezelő kezelésének ismerete, átfogóbb ismeretekre van szükség” – mondta dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.

Az ECDL manapság már nem csak az Office-programok használatáról szól: például a különösen népszerű közösségi média modulon keresztül a vizsgázók alaposan kiismerhetik az összes fontos közösségi oldal kezelését a Facebooktól a TikTokig. A vizsgázók visszajelzései alapján hamarosan egy mesterséges intelligencia modul is elérhető lesz az ECDL kurzusok között.

A tavalyi vizsgaeredmények alapján a magyar vizsgázók a legnagyobb arányban az ECDL online alapismeretek (98%), illetve az ingyenesen letölthető tananyaggal bíró IT biztonság modulját (96,4%) teljesítik sikerrel. Ugyanakkor a felelősségteljesebb munkahelyi pozíciók betöltéséhez elvárt, haladó szintű, azaz ECDL ADVANCED prezentációkészítési modult sokkal kevesebben (59,5%) tudták teljesíteni, de a szövegszerkesztés (61,4%), az adatbáziskezelés (66,7%) és a táblázatkezelés (66,7%) terén is rosszabbak a vizsgaeredmények.

Magyarország régiói közül a legtöbb vizsgázó Budapestről (közel 30%), Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (több mint 8%), Pest megyéből (7%), Győr-Moson-Sopron megyéből (közel 7%), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (több mint 5%) kapcsolódik az ECDL képzési programhoz.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom