Marketing
Egységesíti márkastruktúráját a Magyar Telekom
Ez azt jelenti, hogy eltűnik a T-Mobile és a T-Home márkanév, megmarad viszont önállóan a T-Systems. Ezzel párhuzamosan rágyúrnak a 4G-re.
Újabb lépést jelentett be a Magyar Telekom azon átalakítás mentén, melytől az ügyfelek korszerűbb kiszolgálását várják, s amely miatt korábban már a szervezet átalakítását is bejelentették. Mint Christopher Mattheisen, a cég vezérigazgatója elmondta: alaptevékenységüket az új online képességek és a digitális otthon irányában bővítik, és erősítik jelenlétüket a nem hagyományos üzleti területeken is.
Mivel mostanra a technológiák nem különülnek el élesen, és egyszerűbb, átláthatóbb működést tartanak kívánatosnak, így ezt a márkastratégiában is megjelenítenék. 2013 folyamán egységesítik a márkastruktúrát: a jövőben minden lakossági és kkv-knak kínált szolgáltatás a Telekom márkanév alatt fut, amelyet eddig a nem hagyományos (non-core) és üzleti szolgáltatásokhoz kapcsoltak.
Ez tehát azt jelenti, hogy eltűnik majd a T-Mobile és a T-Home márkanév. Másképp lesz ez a T-Systems esetében, amely továbbra is az eddig használt márkanév alatt nyújt a nagyvállalati ügyfelek számára távközlési és IT infrastruktúra-, alkalmazásfejlesztési, illetve rendszerintegrációs szolgáltatásokat.
A márkafrissítést új arculat bevezetése kíséri, amelytől azt várják, hogy frissebbnek, dinamikusabbnak, könnyebben azonosíthatónak mutassa a Telekomot. “A megújított arculat lehetővé teszi, hogy a Telekom márka az eddig megszokottnál is markánsabban jelenjen meg az erős versenyben működő telekommunikációs piacon, az új üzleti területeken és a partneri együttműködések során” – közölték.
“Törekvésünk, hogy az ügyféligények változására rugalmasan reagálva képesek legyünk kiaknázni az új, innovatív szolgáltatási lehetőségeket, valódi ügyfélélményt kínálva mind lakossági, mind kis- és középvállalati, mind pedig nagyvállalati előfizetőink számára. Ennek jegyében terveink szerint 2013 folyamán a lakosság közel 40 százaléka számára tesszük elérhetővé a mobilinternetezés új dimenzióját megnyitó 4G/LTE alapú szolgáltatást. Mindez a vállalati ügyfelek számára is egy magasabb szintű kiszolgálást jelent, hiszen hatékonyabb, mobilabb működésükhöz így a legmodernebb hálózatot biztosítjuk” – mondta el Christopher Mattheisen.
A Telekom 2011 őszén kezdte el tesztelni ügyfeleivel a 4G/LTE hálózatot, és 2012 januárjában indította el 4G/LTE alapú mobilinternet kereskedelmi szolgáltatását. A közlés szerint a múlt év végére Budapesten – a lakosságra vetítve – 99 százalékos kültéri és 83 százalékos beltéri lefedettséggel bírt a szolgáltatás.
A szolgáltatás jelenleg az ország lakosságának közel 27 százaléka számára érhető el kültéren. A tervek szerint 2013 végéig további vidéki településekeken biztosítják a lefedettséget, és ezzel a hazai lakosság közel 40 százaléka számára teszik elérhetővé a 4G/LTE szolgáltatást.
A Népszabadság kérdésére a Magyar Telekom vezére elmondta: a 4G/LTE alapú szolgáltatást jelenleg ténylegesen használók száma egyelőre csak ezrekben mérhető, ami elsősorban annak tudható be, hogy a legtöbb gyártó eszközeiben nem volt alapértelmezett az LTE-képesség, ez azonban nagyon hamar változni fog. Hozzátette: az ügyfeleknél lévő iPhone-ok már önmagukban több tízezres potenciált jelentenek, hamarosan pedig a Samsung is átáll eszközeinél a 4G-alapértelmezettségre.
Mivel a cég egyre inkább a 4G/LTE-re kíván fókuszálni, így folyamatosan bővítik, hogy mely díjcsomagok esetében lehet használni. 2013. április 1-jétől további két, a Mozaik S és M díjcsomaggal is használhatják az ügyfelek. Emellett a hónap elejétől két új, korlátlan telefonálást és SMS-ezést biztosító tarifacsomagba, a Next L és XL-be is beépítik a 4G-használat lehetőségét. Szintén kinyitják a 4G-s csomagokat a kkv-k számára.
A fentiek mellett a Moziarénát érintő bejelentést is tett a Magyar Telekom: már nem kizárólag a T-Home interaktív tévéelőfizetői vehetik igénybe a szolgáltatást, hanem bármely Telekom-ügyfél, sőt, a többi szolgáltató előfizetői is. A szolgáltatást érintő egyik megkötés egyelőre az, hogy iOS-es mobileszközön egyelőre nem lehet használni a digitális filmtékát, a másik pedig az, hogy még néhány hétig nem lehet Visa kártyával fizetni. Mindkettő mögött a tárgyalások lassabb alakulása áll.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.