Kövess minket!

Marketing

Egyre rafináltabb módon tálalják silányságaikat a csodát ígérő honlapok

Erőfeszítés nélküli, szupergyors gyógyulással, fogyással vagy nyelvtanulással kecsegtetnek a csodát ígérő termékeket árusító, tisztességtelen weboldalak. Égbekiáltó lódításaikat körmönfontnak szánt, de szintén könnyen leleplezhető fals állításokkal igyekeznek hitelesíteni. A fogyasztóvédelem a többszörösen szabálysértő tartalmak kiszűrése mellett rendszeres tájékoztatással is éberségre inti a vásárlókat – fogalmazott hétfői közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Netes böngészés során vagy az e-mail-fiókunkba érkezett levélből tovább lapozva gyakran köthetünk ki olyan termékajánlatoknál, amelyek tényleg túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek.

Az azonnali állapotjavulással, fiatalodással ámító honlapokat már magáért az alapállításért is érdemes erős fenntartásokkal kezelni. Az indokolt gyanúra további okot ad, ha rossz magyarsággal írt, nyelvtani hibáktól hemzsegő szövegeket találunk az oldalon.

Sok magyarnak tűnő webáruház mögött külföldi vállalkozás áll, amelyik az eredeti változatból fordítóprogrammal eszkábálja össze a hazai vevők megrövidítésére szolgáló felületet. Pedig önmagában az is szabálytalan, ha a kereskedő a cégadatok közlésének hiányában nem azonosítható be, vagy panasz esetén utólag sem lelhető fel, érhető el, mert kapcsolatként mindössze egy e-mail cím, kizárólag egyoldalú kommunikációra alkalmas űrlap szerepel a honlapon – figyelmeztet az ITM.

Az eladások felpörgetése érdekében a hitvány, hasztalan portékát akciós vételnek állítják be, rendelés esetén nagy értékű ajándékkal kábítanak. A fogyasztókat gyakran csak az adott napon, órában, a visszaszámlálóval jelzett módon rohamosan apadó készlet erejéig érvényes kedvezménnyel ugratják bele az impulzusvásárlásba.

Méregtelenítés 8 perc alatt?

Az ITM Internet Laboratóriuma által legutóbb ellenőrzött oldal egy kitalált magyar professzor szellemi termékeként az összes keringési problémára “is” gyógyírt jelentő tapaszt tukmált. A szinte minden létező szabályt megszegő felület az érelmeszesedés megszüntetésével, az erek 28 nap alatti megtisztításával szédített. A tapasz használatával a toxinok még ennél is sokkal gyorsabban, mindössze 8 percen belül kiürülnek a szervezetből – állította az oldal. Az üzemeltető több sztenderd eszközzel élt a meggyőzés érdekében, a fiktív tudós szaktekintélyén túl nem létező egészségügyi szervezetek támogatását vetette latba. Aki rendelt, újabb több ezer forintért “meglepetés terméket” is kérhetett. Megtévesztésnek minősül, hogy a luxusóra, ékszer, modern kezelés, egészségügyi vagy márkás háztartási készülék reményében elcsábulók a próbavásárlás tapasztalatai szerint csak még egy adag tapaszt kaptak.

Az ügyeskedők cinizmusukra jellemzően egyebek mellett azzal érvelnek az árujuk mellett, hogy “a reklámozott pasztillák nem működnek”.

Arcátlanságukat azzal a bátorítással tetézik, hogy az általuk kínált csodaszer használata mellett testmozgásra vagy diétára semmi szükség. A feltaláló nevében megfogalmazott ajánlást szappanoperaszerű betét színesíti arról, hogy a saját felesége megmentése vezette a forradalmi módszer kiötléséhez.

Új szintre emeli a fiktív kommentelők unásig ismert gyakorlatát, hogy a – csak keresztnévvel rendelkező – hozzászólók időnként egymással is szóba elegyednek. A tipikus minta szerint egyikük óvatos kétségeit jelzi, amelyeket a tapasz mellett hitet téve oszlat el a másik.

A közlemény idézi Keszthelyi Nikolettát, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárát, aki kijelentette: “Az internetet vásárlásra is használók aránya az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt Magyarországon 2016 óta. A járványhelyzetben megélénkült e-kereskedelem tavaly novemberben és decemberben is minden korábbit felülmúló havi csúcsot produkált. A tisztességes vállalkozások mellett így megúszhatatlanul feltűnnek a trükközők is.” Az államtitkár hangsúlyozta:

“A gyors gyógyulással, örök egészséggel házalók gyakorlatakülönösen visszatetsző, mert az emberek félelmeire, olykor reményvesztettségére bazíroz. Ráadásul veszélyes lehet, mert ha a termék maga ártalmatlan is, aki állítólagos hasznai miatt a rendes orvosi vizsgálat és ellátás helyett választja azt, a további egészségromlást, akár súlyos szövődményekhez vezető betegség késői felismerését kockáztatja.”

Hozzátette: “A hatóság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt járt el a tapaszos vállalkozással szemben. A honlap másik huszonnyolc webáruház társaságában már megtalálható a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon, a csodát ígérő termékek menüpont alatt. Csak tavaly közel másfélmillió forint értékben szabtunk ki bírságot efféle szabályszegések, visszaélések miatt. Idén májustól tovább erősödnek az online fogyasztói jogok, tavasszal a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos szigorúbb uniós rendelkezések lépnek életbe, amelyek többek között tiltják a fiktív kommenteket.”

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom