Kövess minket!

Marketing

Effekt 2030: shortlisten a P&G

A Procter&Gamble esélyessé vált az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díjára

Az EffektTeam idén júniusban hirdette meg az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díját, amely elismeri a vállalatok környezeti és társadalmi innovatív programjait. A Procter&Gamble GoGreen nevű programjával nyújtott be pályázatot, amely a vállalat belső munkatársi érzékenyítő programja a környezetvédelem iránt. A szakmai zsűri döntése alapján a cég pályázatával a shortlistesek közé került, a végső nyerteseket október 3-án hirdetik ki. Az ünnepélyes díjátadó az EffektTeam Közösség. Hatás. Jövő. című konferenciáján lesz.

Az EffektTeam 2006-ban Magyar Adományozói Fórum néven alapult, mely a vállalati felelősségvállalás iránt elkötelezett szakembereket hozza össze, célja, hogy a gazdasági szereplők társadalmi és környezeti hatást gyakorló kezdeményezéseken keresztül, fenntartható módon teremtsenek értéket a közösségek számára.

Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja bemutatja és értékeli a vállalatok és innovatív kezdeményezéseik példaértékű, hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjait, amelyek elismerésével és a lehető legszélesebb körű publikálásával hozzájárul az üzleti és startup szektor társadalmi szerepvállalásának, fenntarthatósági kezdeményezéseinek erősítéséhez, továbbá a vállalati döntéshozók ilyen irányú szakmai munkájának inspirálásához, személyes szerepvállalásuk növeléséhez.

A pályázatokat négy, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (Sustainable Development Goals – SDG) alapján meghatározott kategóriákban díjazzák október elején: esélyteremtő üzlet, jövő gazdasága, zöld egyensúly és mindenki társadalma. A shortlistre került pályázatokra a Közönségdíj keretében a széles publikum is leadhatja szavazatát. Szavazni az alábbi linken lehet: https://effekteam.hu/effekt-2030-kozonsegszavazas/, ahol a szavazás alakulását is nyomon lehet követni.

A P&G GoGreen programjának legfőbb célja munkatársainak tájékoztatása, érzékenyítése a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem iránt. Kezdeményezésük célja továbbá a teljes irodai környezet környezetbarátabbá tétele, az energia-, víz- és szemét csökkentése, illetve eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy ember hozzájárulása kevés.

A kezdeményezés része a vállalat körkörös gazdaság megteremtésére tett célkitűzéseinek, ide tartozik az alapanyagbeszerzés, gyártás, termékek és azok felhasználása, valamint az ezen folyamatoktól távoli, irodákban dolgozó kollégák bevonása a környezeti erőforrások megóvásába, azaz irodai szinten is hozzáadni a cég fenntarthatóság terén tett erőfeszítéseihez. A program részletes ismeretbővítést nyújt a munkatársaknak a hulladék-, víz-, energia- és papírfelhasználás csökkentéséhez, irodai és otthoni környezetben alkalmazva, irodára és helyi igényekre szabható, változatos elemeket tartalmaz, továbbá igyekszik minden kollégát bevonni a saját érdeklődési köre alapján (pl. kerékpáros közlekedés és lift mellőzésének serkentése, használt farmerekből táskák készítése, energia-, és víztakarékossági megoldások bemutatása).

A program eredményeképpen 50%-kal több szelektíven gyűjtött, azaz újrafelhasználható hulladék, egyben jelentősen kevesebb általános hulladék gyűlt össze az elviteles italok és ételek kiváltására vásárolt újrafelhasználható ételhordóknak köszönhetően. A cég irodáiban 100%-ban száműzte a műanyag poharak, PET palackok és szívószálak használatát, elviteles ételdobozokat és termoszokat is rendelkezésre bocsát a dolgozók számára, valamint 25%-kal csökkentette áramfelhasználását a mozgásérzékelős és fénymérős irodai lámpákkal.

A P&G célja, hogy a kollégák 100%-a részt vegyen a kezdeményezésben, illetve, hogy a gyári irodáiba is mielőbb bevezessék a GoGreent.

„Vállalatunk a körkörös gazdaság modellje szerint működik, így minden egyes működési folyamat elindulásánál nagyon jelentős tényező a fenntarthatóság. Munkatársaink a digitalizáció mellett is legértékesebb erőforrásaink, így fontos számunkra, hogy minél többet megtudjanak azokról a lehetőségekről, melyek a környezet megóvását segítik” – mondta Krubl Yvette, a P&G közép-európai régiójának kommunikációs vezetője. – Hosszabb távú terveink kiterjednek az irodai világítás korszerűsítésére, a vizes helységek még víztakarékosabbá tételére, a hulladékok további csökkentésére, illetve infrastrukturális változtatásokra. Online ötletgyűjtő oldalunk van, illetve az események kapcsán is gyűjtünk ötleteket és vizsgáljuk azok megvalósítását.”

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom