Kövess minket!

Marketing

Eddig bevált digitális marketing trendek a COVID19 világában

A koronavírus járvány világszerte drasztikusan megváltoztatta a vállalatok működését. Ma már nincs kétség afelől, hogy nem is fogunk visszatérni a pandémia előtti világrendhez. Az eltelt idő alatt azonban kiderült, mik azok a marketingfogások, amik valóban segítenek átlendülni a nehézségeken.

A pandémia hatására felgyorsult a digitalizáció és még azon vállalatok esetében is igaz ez, amik korábban bizalmatlan hozzáállást mutattak ezzel a trenddel kapcsolatban. A figyelemért folytatott verseny fokozódik, ahogyan a fogyasztókra nehezedő nyomás is a második hullám kezdetével.

Egy jó digitális marketing stratégia segít, hogy ebben az időszakban is hatékonyan működhessenek a vállalatok. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan tendenciát, amely a koronavírus idején eddig hatásosnak bizonyult.

Referral marketing az új ügyfelek megszerzéséhez

A mai fogyasztót nem a mutatós Facebook hirdetések vagy kedvezményes vásárlási lehetőségek vezérelnek, hiszen ezekből egyre több van, az elmúlt hónapokban pedig egészen fullasztóvá vált az a hirdetési közeg, ami a közösségi média felhasználóit körülveszi. Sokkal inkább hajlamosak döntéseket hozni a tapasztalatok, az övék vagy a körülöttük élők által vezérelve. A referral marketing ebben a hangulatban sokat segíthet a potenciális fogyasztók megszólításához, különösen az olyan szegmensekben, mint az online élelmiszerboltok, az ed-tech, az FMCG és a divat / kiskereskedelem.

Fontos azonban, hogy soha ne kérjük nyíltan az ajánlást. A ThinkAdvisor referral marketinget körüljáró cikke rávilágít arra, hogy ezzel a módszerrel nem ajánlásokat, csak neveket lehet szerezni egy listára. A fogyasztók kínosan érzik magukat, ha ajánlaniuk kell egy terméket, vagy esetleg továbbküldeniük a közösségi médiában valaki számára. Ezért sokkal jobb megoldás az, ha a márkák „jutalmazzák” valahogyan az ajánlásokat. Ez nem kell hogy feltétlenül pénzjutalmat jelentsen, az is megfelelhet egyes esetekben, ha csak többször emlékeztetjük a fogyasztót, hogy nagyra becsüljük a segítségét.

Mikroinfluencerek által vezetett kampányok

A mikroinfluenszerek már korábban is nagy segítséget jelentettek a kisebb vállalkozások számára azáltal, hogy jóval olcsóbban lehetett rajtuk keresztül eljuttatni az üzenetet az egyes fogyasztói csoportok felé. Az influenszermarketing drága dolog, különösen ha jól ismert, sok követővel rendelkező profilokra fáj a hirdetők foga. Sokszor azonban kevésbé hatékony egy jól bejáratott profil, hiszen minél több követője van valakinek, annál nehezebben tudja megteremteni azt a személyes légkört, ami bizalmat szül a fogyasztókban. Éppen ezért a közösségi médián belül egyfajta elmozdulásnak lehetünk tanúi, amely a mikroinfluenszerek bevonásával, a kisebb csoportokra fókuszáló hirdetéstípusok irányába történik.

Például, ha az e-élelmiszerboltosok szeretnék megszólítani közönségüket a város egy meghatározott területén, akkor az egyik legnagyobb kisebb közösség, pl. lakásközvetítő anyuka, egy közkedvelt újságárus, egy lakóközösség elnöke lehetővé teszi számukra, hogy jobb kapcsolatot teremtsenek a potenciális környékbeli ügyfelek. Az influencerekkel való kapcsolattartás során a vállalatoknak inkább az érdekképviselet létrehozására kell összpontosítaniuk, nem pedig termékeik reklámozására. Ez a tartalom intelligens felhasználásával érhető el kampányaik során.

A mikroinfluenszerek hatásáról rengeteg cikk jelenik meg nap mint nap, de ezek közül talán a legérdekesebb friss példa annak a szingapúri kozmetikummárkának az esete, amelynek megjelenése éppen a koronavírussal kapcsolatos lezárások idejére esett. A vállalat ahelyett, hogy késleltette volna a márka bevezetését, változtatott a terven és a helyi véleményvezérek nyújtotta lehetőségeket kezdte el kiaknázni. Mivel ezeknek az influenszereknek a követői sokkal elkötelezettebbek a niche iránt, amit a márka képvisel, hiába vannak kevesebben, az eladási számok magasabbak.

A közösségi média használata

A különböző platformok népszerűsége most is dinamikusan változik. Bár az emailmarketinggel manapság már nehéz csodát tenni, időről időre felbukkan, miközben új szereplők is megjelennek, mint például a TikTok. Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy idővel a Facebook hanyatlik, a videós tartalmakat támogató médiumok pedig egyre népszerűbbek lesznek – de ez a valóságban nem ilyen egyszerű.

A VisualCapitalist adatai alapján a Facebook, a Youtube vagy a Messenger még mindig jóval több felhasználót számlál, mint az újonnan beszivárgó közösségi platformok. Egyre elterjedtebbé válnak azonban a kínai származású csatornák is (nem csak a TikTok), így ezekre is érdemes lehet odafigyelni – különösen, ha kínai személyek is részét képezik a célcsoportunknak. Fontos megfigyelni, hogy melyik csatornát melyik közönség használja és mikor. Ráadásul ezen platformok mindegyikén kísérletezni kell az eszközökkel és a taktikákkal is. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a márkák nem kreatívak és rugalmasak a közösségi média használatával kapcsolatban, üzenetük lényege elveszik, még akkor is, ha a megnövekedett figyelem kiaknázására hajtva megsokszorozzák a digitális marketingre fordított kiadásaikat.

A vállalatok már jóideje használják a fejlett big data elemzőeszközöket a fogyasztói tájékoztatás testreszabásához. A megnövekedett forgalom miatt egyre nagyobb szükség mutatkozik arra, hogy ezt minél nagyobb részben mesterséges intelligencián alapuló technológiák segítségével végezzék. Az e-kereskedelem szegmens vállalatai ezeket az eszközöket használják, hogy betekintést nyerjenek a fogyasztói magatartásba, és szintén MI alapú eszközöket a tartalom és a marketing testreszabására az egyes ügyfelek számára. Amikor a leendő ügyfél meglátogatja az alkalmazást vagy a weboldalt, azokat a tartalmakat látja meg, amik relevánsak számára, és ez megalapozza a társasággal folytatott korábbi kapcsolatait.

Továbbra is a tartalom a király – de ki a királyok királya?

Annak ellenére, hogy a marketingesek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tartalommarketingre mint modern marketing eszközre, valós, elfogultságtól mentes kutatás ritkán zajlik az üzleti szférában azzal kapcsolatban, hogy mégis milyen tartalmat érdemes előállítani. Egy 2019-ben megjelent tanulmány szerint teljesen hiányzik a tartalommarketing összehasonlítása más tartalomformákkal, nevezetesen a szponzorált és a felhasználók által létrehozott tartalommal, annak ellenére, hogy ezek a tartalomtípusok is nagyon fontosak a vállalat marketingstratégiája szempontjából.

Bármit is teszünk a cél elérése érdekében, jó alapok nélkül nehéz erős stratégiát építeni. A kutatások rossz minőségének hátterében gyakran az erőforrások hiánya áll. Ez valamennyire érthető is, hiszen a kutatómunka mindig sok energiát és időt igényel, ráadásul ha valóban objektíven zajlik, akkor nagyon nehéz előre megmondani, hogy eredményes lesz-e. Ezenfelül a legtöbb vállalatnak nem éri meg saját elemzői csapatot fenntartania, hiszen sokkal olcsóbb és egyszerűbb kiszervezni ezt a feladatot akkor, amikor szükséges.

Nem mindegy azonban, hogy a megrendelő mennyi időt és pénzt áldoz erre, hiszen egy profi kutatócsoport sem fog tudni releváns eredményekkel szolgálni, ha szűkös az időkeret vagy kevés az anyagi forrás erre. Mivel a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a minél nagyobb, jobb minőségű adatbázisok létrehozására, elengedhetetlenné válik, hogy megfelelő módon fejlesszük ezt a területet.

A koronavírus idején ráadásul nem csak a hiteles és jó minőségű adatra, de megfelelő érzékenységre is szükség van, erre hívja fel a figyelmet a Content Marketing Institute. Kicsit olyan ez, mint aknamezőn sétálni, hiszen sosem lehet tudni, hogy melyik fogyasztót hogyan érintette a vírus. Nem mindenkinek van biztonságos menedéke, kényelmes lakása és nem mindenki él közel a családjához, így akár egy ártalmatlannak tűnő, ezekre a szimbólumokra fókuszáló hirdetés is visszafelé sülhet el. Legkönnyebben úgy ellenőrizhetjük a tartalom COVID-állóságát, hogy kérdéseket teszünk fel: Hogyan változott a márka üzenetének kontextusa? Mennyire frissek az információk, amiket használni szeretnénk? Ezeken kívül az olyan szempontokra is érdemes figyelni, mint például az, hogy a jelenlegi helyzetben nincs helye a provokatív állításoknak vagy hogy az olyan kifejezések, mint például „a gazdaság újbóli megnyitása” azt az érzetet kelthetik a fogyasztókban, hogy a vállalat túl opportunista és csak arra az alkalomra vár, amikor kihasználhatja a helyzetet.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom