Kövess minket!

Marketing

Dolgozhatunk-e az oroszoknak?

Hol húzódnak a PR-szakma etikai határai? Elkerülhető-e a hazugság a kríziskommunikációban? Kik a veszedelmes ügyfelek, és mire számíthat az, aki a zűrös ügyek ellenére is elszegődik egy ügynökséghez? Többek között ezek a témák is felmerültek a 20. Kríziskommunikáció Meetupon.

Már maga a válsághelyzet kihirdetése is etikai kérdéseket vet fel, hiszen a munkavállalók életét befolyásoló, a személyiségi jogokat és akár a közbiztonságot is érintő kihatásai lehetnek – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Gábor válságkezelési és válságkommunikációs szakember. Fontos, hogy elsőként a saját munkatársaink, majd az üzleti partnereink értesüljenek a krízisről, hiszen titokban tartani úgysem sokáig lehet. És míg a hazugság tankönyvi tilalma az esetek többségében megáll, a teljes igazságot nem feltétlenül kell kifejteni. Mindenképpen kerülendő az egyes személyeket érintő vélekedések közzététele, és ellenjavallt az erős érzelmek kimutatása is. A potenciális válsághelyzetekre érdemes előre felkészülni: a szimulációk mellett a szövetségesek megnyerése is fontos feladat. Amiről pedig sosem szabad elfeledkezni: a válság kezelése nem csak, sőt, nem elsősorban kommunikációs feladat.

Ha ég a gyár, elsőként a tüzet oltjuk el, utána írunk sajtóközleményt.

A szövetségek felelőssége

Ha kommunikációs cég vagyunk, az ügyfeleink is jelenthetnek végzetes veszélyforrást. Erre hozott példát Sztaniszláv András stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PersonaR vezetője, aki a Bell Pottinger-ügy tanulságait osztotta meg a hallgatósággal. Mint azt mi is megírtuk, az ügynökség egy erősen politikai töltetű dél-afrikai kampányba bukott bele, melyet a közvélemény és a szakmai szervezetek is rasszistának és súlyosan etikátlannak minősítettek. Kérdés, hogy a központi iroda szétesése után mi lesz azon munkavállalók sorsa, akik egyáltalán nem dolgoztak a problémás megbízásokon. De vajon naivnak tekinthető-e az a szakember, aki az elmúlt évtizedek ellentmondásos megbízásainak ismeretében mégis az adott ügynökséget választja?

Egyáltalán: milyen ügyfeleket szabad elvállalnunk? Dolgozhatunk-e például az orosz idegenforgalmi hivatalnak az Egyesült Királyságban, és csak akkor mondjunk nemet, ha éppen a Londonban elkövetett politikai gyilkosságokat szeretnék a segítségünkkel eltussolni? – hoz egy elméleti kérdést a szakember. Semmi sem fekete-fehér: egy megvalósult kampány során például a kemény diktatúrának tekinthető Sri Lankába szerveztek sajtóutat, azonban a résztvevők írásait semmilyen etikátlan módon nem befolyásolták, így betekintést engedve a világ számára egy kevéssé ismert és meglehetősen zárt ország életébe. Ez vajon elítélendő lenne?

De nem úszták meg a szakmai szervezetek sem. A PRCA ugyan kizárta tagjai közül a Bell Pottingert, amikor nyilvánvalóvá vált az etikai vétség, de a gyanúsítás idején még gond nélkül szerveztek rendezvényt az ügynökségnél. Az egyéni szakembereket tömörítő CIPR pedig senkit sem marasztalt el – a nem elmarasztalással végződő vizsgálatokról pedig információt sem adnak. És eleve szerepel a szakmai szövetségek etikai kódexében, hogy egymás hírnevét nem rontják. Így viszont hogyan döntik el, hogy mikor, mi alapján indítanak valaki ellen eljárást?

Vagyis a transzparencia fájóan hiányzik a szövetségek működéséből.

Az előadó elrettentő példaként megosztotta a Bell Pottinger alapítója, Lord Bell BBC Newsnight-ban sugárzott interjúját is, amelyben szinte minden kerülendő kommunikációs elem megtalálható:

 

 

 

Nem kellenek az ügynökségek?

Szintén tabukat döntögetett Szólás T. Miklós, aki az employer branding kapcsán kifejtette: egyelőre a 3T – Titkok, Trollok, Tiltások – uralják a vállalatok HR-stratégiáját, és nem maga a hazugság, hanem a hazugságtól való félelem okozza a legnagyobb problémát. Holott a cégnek nem is kellene kommunikációra költenie, hiszen minden munkatársa információhordozó.

Ők menőznek és ők panaszkodnak.

Be kell látni, hogy ma már nem a cég választ a „jelöltek” közül, hanem egyre inkább meg kell becsülni a vállalat iránt érdeklődő embereket, számukra kínálni vonzó és rugalmas alternatívákat. Ennek az első lépcsője lehetne akár a több évtizedes, elavult struktúrájú álláshirdetések és munkaköri leírások újragondolása is – állítja a szakember.

Új idők új válságai

Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő (vele készült interjúnk itt olvasható) PhD-dolgozatából osztott meg fontos tanulságokat. Úgy véli, hogy a hazugság mindannyiunk életének szerves része, és élethelyzettől és tárgytól függően foglalunk helyet az etikus-pragmatista tengelyen. Az új médiumok pedig újfajta kihívások elé állítják a szakembereket: az emberek véleménye egyre polarizáltabb, állásfoglalásuk gyakran érzelmileg telített, viszont könnyebben meg is változtatható. Ehhez több csatornán egyszerre kell profin kommunikálni, miközben figyelembe kell venni, hogy ma már a hagyományos csatornák akár egy élő Facebook-videóval is megkerülhetőek és legyorsulhatóak. A nem hivatalos forrásból származó felhasználói tartalmak lassan egyenértékűek a hivatalos médiában megjelenő hírekkel (sőt, utóbbiak is gyakran a felhasználói tartalmakat közlik már újra), a hivatalos kommunikáció késlekedése esetén pedig különösen hajlamosak betölteni az információs vákuumot, akár konteókkal is.

Mindenki a saját erkölcsi mércéje alapján értékel, és nincsenek többé kapuőrök.

Már nem bagatellizálható egyetlen felület sem, hiszen kis blogok, egyedi Facebook-posztok is kirobbanthatnak válságokat, amelyek ráadásul – a korábbi modellekkel ellentétben – már nem csengenek le végérvényesen, hanem kiszámíthatatlan módon bármikor újra feléledhetnek. Az új körülmények közepette pedig az analóg világtól elszakadt, speciális felkészültségű szakemberekre van szükség.

Az ügyfélnek tényleg mindig igaza van?

Új elvárásokat támaszt a korábban mostohagyerekként kezelt ügyfélkapcsolat is – hívja fel a figyelmet Vas Dóra kommunikációs tanácsadó. Ugyan a legtöbb vezető nem szívesen beszél erről a területről – vagy azért, mert nem büszke a teljesítményére, vagy éppen azért, hogy ne bátorítsa fel a fogyasztókat -, abban kivétel nélkül egyetértenek, hogy az ügyfelek márpedig hazudnak, egyre többet és egyre gátlástalanabbul. Az alaptalan vádak és a rosszindulatú értékelések, bejegyzések hajlamosak megbénítani a szervezetet, miközben az egyre hisztérikusabban követelőző ügyfelek vélt vagy valós problémáikra azonnali és tökéletes megoldást várnak, a nekik tetsző csatornán. Nincs idő az alapos vizsgálatra, a tankönyvi, többlépcsős kommunikációs protokollok követésére – miközben a törvényi előírásokon, adatvédelmi és személyiségi jogi rendelkezéseken könnyű zátonyra futni. A panaszhisztéria ellen is találni azonban módszereket. A szakember három fontos tényezőt említ:

  1. Az ügyfélpanaszok kezelése kerüljön stratégiai szintre a cég életében; ne az ügyfélszolgálat értesüljön mindenről utolsóként, miközben magára van hagyva azzal, hogy „oldja meg” a problémákat.
  2. Megfelelő folyamatokkal előzzük meg a panaszkodást. Ilyen lehet például a megrendelés könnyű lemondása, de akár az apró meglepetések is.
  3. Biztosítsunk egyszerű lehetőséget a visszajelzésre. Ezzel nem frusztráljuk tovább a panaszost, miközben több pozitív értékelést is bevonzunk, ami erkölcsi tőkét jelenthet a szervezetnek a viharok idején.

Marketing

Hónapról hónapra ötszázféle új tévéreklámot sugároztak az első félévben

Hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálták, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Havonta ötszáz, még nem látott tévéhirdetés kerül a nézők szeme elé, a teljes reklámmennyiségnek pedig több mint a felét továbbra is az újak teszik ki – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa e heti ülésén elfogadott, az idei első félévet vizsgáló tanulmányából, amelynek részleteiről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága közölte:

a hatóság hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálta, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Az újonnan közzétett reklámok a teljes reklámmennyiség több mint felét (55,6 százalék) tették ki, ami kevéssel meghaladta a tavalyi időszak eredményét (51,9 százalék).

A legtöbb (43 százalék) új reklámot az általános szórakoztató csatornákon (ilyen többek között a Viasat3, a Cool TV, a Comedy Central vagy az AXN) láthatták a nézők – írták.

A korábbi év azonos időszakával összevetve az új reklámokat továbbra is a kereskedelmi szektor dominálja (39,3 százalék kontra 41,6 százalék). A gyógyhatású készítmények (12,7 százalék), az élelmiszer (7,7 százalék), a szolgáltatás (4,4 százalék) és a szépségápolás (5,1 százalék) részesedése egyaránt felülmúlta a szabadidőszektorét (4,2 százalék), amely évek óta visszaszorulóban van – sorolták a közleményben.

A hangsúlyozottan hazai terméket, szolgáltatást népszerűsítő reklámszpotok aránya a tavalyi azonos időszakhoz képest számottevően (4,9 százalékról 6,4 százalékra) emelkedett – tették hozzá.

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették a Highlights of Hungary új nagyköveteit

Az ország legszeretnivalóbb, legizgalmasabb kezdeményezéseit és vállalkozásait díjazzák.

Közzétéve:

Borítókép: a Highlight of Hungary nagykövetei és csapata

A Highlights of Hungary-ra a nagykövetek kategóriák nélkül jelölik azokat a kiemelkedő magyar teljesítményeket, amelyek közül egy a közönség-, egy pedig a nagyköveti díjat kaphatja meg februárban – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

“Tavaly az előzetes várakozásainkat messze felülmúlta az egész évad iránti érdeklődés. A nagykövetek a maguk területén rendkívül eredményes szereplők, önazonosnak érzik a Highlights of Hungary célját, hogy népszerűsítsék az elismerés kultúráját”

– idézte a közlemény Oláh Zsanettet, a Highlights of Hungary ügyvezető igazgatóját.

Az idei nagykövetek között van Bagossy Norbert Fonogram-díjas zenész, énekes, a Bagossy Brothers Company alapítója; Trunk Tomi YouTuber, Z generáció szakértő; Nagy Viktor olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok magyar válogatott vízilabdázó kapus; Mádai Vivi televíziós műsorkészítő, a Mokka műsorvezetője; Trellay Levente, a 100sparks alapítója, a Telep és a Telep Galéria, valamint a Budapest Bägel alapítója; Gém Péter, a Dorko márka és a Dorko Vakvezető Kutyakiképző Központ alapítója; Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője; Margaret Ann Dowling, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Brand Irodájának vezetője; Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és felesége, Máthé Zsuzsa újságíró, a Szent István Intézet kommunikációs vezetője; valamint a Highlight of Hungary csapata.

A jelöltek listája januárban válik nyilvánossá, ezt követően februárban szavazhat a közönség. Ekkor dől el, hogy idén mely személyek, vállalkozások vagy társadalmi kezdeményezések kapják a Highlights of Hungary elismerést.

Októberben és novemberben a közönség is beleszólhat a jelöltállításba: a Highlights of Hungary Facebook-oldalán kommentben, valamint Instagram-oldalán is bárki felhívhatja a nagykövetek figyelmét a számukra fontos személyekre és vállalkozásokra.

A 2013-ban alapított, független Highlights of Hungary célja, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén évente elismerje és széles körben megismertesse a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket, valamint közösséget szervezzen azok alkotói és alakítói köré.

Tovább olvasom

Marketing

Hosszabbít Az Év Honlapja

Meghosszabbított nevezési határidővel 2021. november 8. éjfélig várják a jelentkezéseket az online szakma legrangosabb díjára.

Közzétéve:

A legjobb honlapokat, applikációkat, rendezvény oldalakat, blockchain, digitális marketing- és technológiai megoldásokat 28 kategóriában várja a szakmai zsűri.

“Az elmúlt év óriási léptékű digitalizációja és fejlesztési volumene kiterjesztette a digitális marketinget, ezért a kategóriák is tovább bővültek a Hungarikum és az Ipari weboldalak lehetőségeivel – közölték a szervezők. A Hungarikum kategóriát idén az Agrárminisztérium közreműködésével hirdetjük meg, melyben a díjak nyerteseit a szakmai elismerés mellett pénzjutalom is megilleti. A jubileumi évben a honlapokon kívül a digitális, fintech és technológiai fejlesztések kerülnek a középpontba. A Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen hívtuk életre ‘Az Év Technológiai megoldása’ kategóriát, ahol a nyertesek a díj megszerzésével pénzbeli nyereményre is számíthatnak” – mondta Varga István László, a pályázat alapítója.

Az Év Honlapja az elmúlt 19 évben 5.000 versenyzője közül, több, mint 750 díjat adhatott át a magyar marketingeseknek, programozóknak és a vállalkozások vezetőinek. Az idei jubileum alkalmával arra biztatják a pályázókat, hogy legyenek merészek és nevezzék be friss munkáik gyümölcsét a 28 kategória valamelyikébe.

A bírálati szempontok között fontos szerepet játszik a dizájn, a kreativitás, a felhasználói élmény és a reszponzivitás, valamint nagy figyelmet fordítanak a kategóriának megfelelő tartalomra is. Érdemes minél hamarabb nevezni, hiszen ez előnyt jelent a közönségszavazatok gyűjtésében.

Az ünnepélyes díjátadóra és a jubileumi koccintásra terveink szerint december elején kerül sor.

Pályázni november 8-án éjfélig az www.azevhonlapja.hu oldalon lehet weboldallal, applikációval, blockchain, marketing vagy technológiai megoldással, közösségi vagy kreatív kampánnyal.

Tovább olvasom