Marketing
Dolgozhatunk-e az oroszoknak?
Hol húzódnak a PR-szakma etikai határai? Elkerülhető-e a hazugság a kríziskommunikációban? Kik a veszedelmes ügyfelek, és mire számíthat az, aki a zűrös ügyek ellenére is elszegődik egy ügynökséghez? Többek között ezek a témák is felmerültek a 20. Kríziskommunikáció Meetupon.
Már maga a válsághelyzet kihirdetése is etikai kérdéseket vet fel, hiszen a munkavállalók életét befolyásoló, a személyiségi jogokat és akár a közbiztonságot is érintő kihatásai lehetnek – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Gábor válságkezelési és válságkommunikációs szakember. Fontos, hogy elsőként a saját munkatársaink, majd az üzleti partnereink értesüljenek a krízisről, hiszen titokban tartani úgysem sokáig lehet. És míg a hazugság tankönyvi tilalma az esetek többségében megáll, a teljes igazságot nem feltétlenül kell kifejteni. Mindenképpen kerülendő az egyes személyeket érintő vélekedések közzététele, és ellenjavallt az erős érzelmek kimutatása is. A potenciális válsághelyzetekre érdemes előre felkészülni: a szimulációk mellett a szövetségesek megnyerése is fontos feladat. Amiről pedig sosem szabad elfeledkezni: a válság kezelése nem csak, sőt, nem elsősorban kommunikációs feladat.
Ha ég a gyár, elsőként a tüzet oltjuk el, utána írunk sajtóközleményt. |
A szövetségek felelőssége
Ha kommunikációs cég vagyunk, az ügyfeleink is jelenthetnek végzetes veszélyforrást. Erre hozott példát Sztaniszláv András stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PersonaR vezetője, aki a Bell Pottinger-ügy tanulságait osztotta meg a hallgatósággal. Mint azt mi is megírtuk, az ügynökség egy erősen politikai töltetű dél-afrikai kampányba bukott bele, melyet a közvélemény és a szakmai szervezetek is rasszistának és súlyosan etikátlannak minősítettek. Kérdés, hogy a központi iroda szétesése után mi lesz azon munkavállalók sorsa, akik egyáltalán nem dolgoztak a problémás megbízásokon. De vajon naivnak tekinthető-e az a szakember, aki az elmúlt évtizedek ellentmondásos megbízásainak ismeretében mégis az adott ügynökséget választja?
Egyáltalán: milyen ügyfeleket szabad elvállalnunk? Dolgozhatunk-e például az orosz idegenforgalmi hivatalnak az Egyesült Királyságban, és csak akkor mondjunk nemet, ha éppen a Londonban elkövetett politikai gyilkosságokat szeretnék a segítségünkkel eltussolni? – hoz egy elméleti kérdést a szakember. Semmi sem fekete-fehér: egy megvalósult kampány során például a kemény diktatúrának tekinthető Sri Lankába szerveztek sajtóutat, azonban a résztvevők írásait semmilyen etikátlan módon nem befolyásolták, így betekintést engedve a világ számára egy kevéssé ismert és meglehetősen zárt ország életébe. Ez vajon elítélendő lenne?
De nem úszták meg a szakmai szervezetek sem. A PRCA ugyan kizárta tagjai közül a Bell Pottingert, amikor nyilvánvalóvá vált az etikai vétség, de a gyanúsítás idején még gond nélkül szerveztek rendezvényt az ügynökségnél. Az egyéni szakembereket tömörítő CIPR pedig senkit sem marasztalt el – a nem elmarasztalással végződő vizsgálatokról pedig információt sem adnak. És eleve szerepel a szakmai szövetségek etikai kódexében, hogy egymás hírnevét nem rontják. Így viszont hogyan döntik el, hogy mikor, mi alapján indítanak valaki ellen eljárást?
Az előadó elrettentő példaként megosztotta a Bell Pottinger alapítója, Lord Bell BBC Newsnight-ban sugárzott interjúját is, amelyben szinte minden kerülendő kommunikációs elem megtalálható:
Nem kellenek az ügynökségek?
Szintén tabukat döntögetett Szólás T. Miklós, aki az employer branding kapcsán kifejtette: egyelőre a 3T – Titkok, Trollok, Tiltások – uralják a vállalatok HR-stratégiáját, és nem maga a hazugság, hanem a hazugságtól való félelem okozza a legnagyobb problémát. Holott a cégnek nem is kellene kommunikációra költenie, hiszen minden munkatársa információhordozó.
Be kell látni, hogy ma már nem a cég választ a „jelöltek” közül, hanem egyre inkább meg kell becsülni a vállalat iránt érdeklődő embereket, számukra kínálni vonzó és rugalmas alternatívákat. Ennek az első lépcsője lehetne akár a több évtizedes, elavult struktúrájú álláshirdetések és munkaköri leírások újragondolása is – állítja a szakember.
Új idők új válságai
Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő (vele készült interjúnk itt olvasható) PhD-dolgozatából osztott meg fontos tanulságokat. Úgy véli, hogy a hazugság mindannyiunk életének szerves része, és élethelyzettől és tárgytól függően foglalunk helyet az etikus-pragmatista tengelyen. Az új médiumok pedig újfajta kihívások elé állítják a szakembereket: az emberek véleménye egyre polarizáltabb, állásfoglalásuk gyakran érzelmileg telített, viszont könnyebben meg is változtatható. Ehhez több csatornán egyszerre kell profin kommunikálni, miközben figyelembe kell venni, hogy ma már a hagyományos csatornák akár egy élő Facebook-videóval is megkerülhetőek és legyorsulhatóak. A nem hivatalos forrásból származó felhasználói tartalmak lassan egyenértékűek a hivatalos médiában megjelenő hírekkel (sőt, utóbbiak is gyakran a felhasználói tartalmakat közlik már újra), a hivatalos kommunikáció késlekedése esetén pedig különösen hajlamosak betölteni az információs vákuumot, akár konteókkal is.
Mindenki a saját erkölcsi mércéje alapján értékel, és nincsenek többé kapuőrök. |
Már nem bagatellizálható egyetlen felület sem, hiszen kis blogok, egyedi Facebook-posztok is kirobbanthatnak válságokat, amelyek ráadásul – a korábbi modellekkel ellentétben – már nem csengenek le végérvényesen, hanem kiszámíthatatlan módon bármikor újra feléledhetnek. Az új körülmények közepette pedig az analóg világtól elszakadt, speciális felkészültségű szakemberekre van szükség.
Az ügyfélnek tényleg mindig igaza van?
Új elvárásokat támaszt a korábban mostohagyerekként kezelt ügyfélkapcsolat is – hívja fel a figyelmet Vas Dóra kommunikációs tanácsadó. Ugyan a legtöbb vezető nem szívesen beszél erről a területről – vagy azért, mert nem büszke a teljesítményére, vagy éppen azért, hogy ne bátorítsa fel a fogyasztókat -, abban kivétel nélkül egyetértenek, hogy az ügyfelek márpedig hazudnak, egyre többet és egyre gátlástalanabbul. Az alaptalan vádak és a rosszindulatú értékelések, bejegyzések hajlamosak megbénítani a szervezetet, miközben az egyre hisztérikusabban követelőző ügyfelek vélt vagy valós problémáikra azonnali és tökéletes megoldást várnak, a nekik tetsző csatornán. Nincs idő az alapos vizsgálatra, a tankönyvi, többlépcsős kommunikációs protokollok követésére – miközben a törvényi előírásokon, adatvédelmi és személyiségi jogi rendelkezéseken könnyű zátonyra futni. A panaszhisztéria ellen is találni azonban módszereket. A szakember három fontos tényezőt említ:
- Az ügyfélpanaszok kezelése kerüljön stratégiai szintre a cég életében; ne az ügyfélszolgálat értesüljön mindenről utolsóként, miközben magára van hagyva azzal, hogy „oldja meg” a problémákat.
- Megfelelő folyamatokkal előzzük meg a panaszkodást. Ilyen lehet például a megrendelés könnyű lemondása, de akár az apró meglepetések is.
- Biztosítsunk egyszerű lehetőséget a visszajelzésre. Ezzel nem frusztráljuk tovább a panaszost, miközben több pozitív értékelést is bevonzunk, ami erkölcsi tőkét jelenthet a szervezetnek a viharok idején.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.