Kövess minket!

Marketing

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

„Amikor Boros Balázs rendezőtársammal és Hinkel Dávid szerkesztő-riporter-vágó kollégámmal elvállaltuk a film elkészítését, nem tudtuk, hogy mire számítsunk. Bennünk is éltek a sztereotípiák az autistákkal kapcsolatban. Azonban ahogy megismertük a Janka Tanya munkatársait, teljesen megváltozott a véleményünk. A célunk az volt, hogy bemutassuk a szervezet módszertanát, a benne résztvevő pedagógusok és sérült társaink hétköznapjait és eredményeit. A legnagyobb hatással az volt ránk, hogy kiderült: minden csak hozzáállás kérdése. Az, hogy az alapítók példaértékű programját felkarolta a SPAR Magyarország és a többi segítő cég, s lehetőséget adnak az ott élőknek, példát mutat tiszteletadásból” – mondta Kovács Krisztián, a film rendezője.

Az esélyegyenlőség iránt elkötelezett SPAR a tótvázsonyi Janka Tanyával 2017 óta működik együtt. A nonprofit szervezet célja olyan napközbeni foglalkozás megvalósítása, amely lehetővé teszi a folyamatos fejlődést, a sikerélmények megélését és hozzájárul ahhoz, hogy autista embertársaink a társadalom életének alkotó részesei legyenek. A SPAR felkérésére a Next Production a közelmúltban elkészítette a Hosszú út című dokumentumfilmet, amelynek sajtóbemutatóját a 2019. november 12-én a budapesti Corvin Moziban tartották.

A félórás film a tótvázsonyi fiatalok mindennapjaiba nyújt betekintést. Gondolatébresztő és szívmelengető képek mutatják be, hogy a szervezet foglalkoztatott munkatársai hogyan szervezik és végzik a tanya körüli teendőket – kertápolást, az állatok gondozását –, milyen sikerrel látják el az áruházi árufeltöltő és szortírozó munkát, a szórólapozást vagy az ajándéktárgyak és képeslapok készítését. Láthatjuk azt is, hogy a szereplők mivel töltik a közös szabadidejüket. A főszereplők mellett megszólalnak a kezdeményezés ötletgazdái és a szülők is, akik szerint a korábban bezárkózott gyermekeik megnyíltak a Janka Tanya közösségének köszönhetően, és teljes embernek, a család és a társadalom hasznos tagjainak tekintik magukat.

„A Janka Tanya példaértékű civil szervezet, tevékenységük elismerésre méltó, büszkék vagyunk az együttműködésünkre. Az életükről szóló film megérint és ösztönöz, hogy folytassuk a közös munkát. A veszprémi INTERSPAR munkatársai heti két-három alkalommal fogadják a fiatalokat, akik fejlesztő pedagógusaik mentori irányításával változatos feladatokat látnak el az áruházban. A kezdeményezés közösségformáló ereje mellett lehetőséget biztosít arra is, hogy a fiatalokat közelebb hozza a munka világához. Az általuk készített díszek, használati tárgyak például évek óta megvásárolhatók a SPAR központjában megrendezésre kerülő karácsonyi és húsvéti vásáron” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője és a film producere.

„Hálásak vagyunk azért a segítségért, amit a SPAR Magyarországtól évek óta kapunk. Az áruházi munkalehetőség révén a társas kapcsolatokat nem, vagy csak nagyon nehezen megteremtő autista fiatalok képesek beilleszkedni és teljes értékű emberhez méltó életet élni. Az általunk a hiányok helyett a képességekre összpontosító, feltétel nélküli támogatás és gondozás sikere megmutatkozik abban is, hogy foglalkoztatott munkatársaink – szakemberek segítségével – ugyanúgy helyt állnak a munka világában, mint az egészséges társaik” – mondta Bárányos Katalin, a Janka Tanya alapítója. A kezdeményezés másik gazdája, a holland Janneke Brinks hozzátette: „Az eredményes együttműködésünk arra is bizonyíték, hogy mindenkinek van helye a világban”.

A Janka Tanya munkatársai mellett az üzletlánc – hasonló feltételekkel és metódus szerint – további két partnerszervezetének fiataljait is segíti: az Esőemberke Alapítvány a Vas Megyei Autistákért és a Zala megyei Alapítvány az Autista Gyermekekért pártfogoltjai is lehetőséget kaptak a beilleszkedésre a SPAR-nak köszönhetően.

A tótvázsonyi és a zalai fiatalok segítése mellett a SPAR nagy figyelmet fordít a megváltozott munkaképességű kollégák beilleszkedésére és a hosszú távú foglalkoztatásukra is. A vállalat esélyegyenlőségi referenst alkalmaz, és érzékenyítő tréningeket is tart a kollégáknak. Emellett tíz éve biztosít árusítóhelyeket a Szerencsejáték Zrt.-nek, aminek köszönhetően közel 100 szuper- és hipermarket üzletben árulnak sorsjegyeket megváltozott munkaképességű emberek.

A SPAR-nál jelenleg 119 megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik, és tíz fő fogyatékkal élő, autista fiatalnak adnak munkát. A SPAR 2010-ben kapta meg először a Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést, 2017-ben pedig már negyedik alkalommal vehette át a díjat, amikor az esélyegyenlőségi pályázaton Befogadó Munkahely különdíjban is részesült a Janka Tanyával megvalósított programja elismeréseként.

Marketing

A járvány és hatása volt a témája a Lounge Group szakmai podcastjének

Különleges helyszínen, a Marketing Summit Hungary-n rögzítették az L20 jubileumi adását.

Közzétéve:

Lounge Group

Covid-generációnak hívják – saját maguk is – azokat a fiatalokat, akik testközelből élték át a kényszerű otthonlétet, a munkahelyvesztést, a szülőkhöz hazaköltözést, a kisszobából elvégzett egyetemi szemesztereket. A szépnek induló életkezdés után a hirtelen bekövetkező visszalépés sokaknál okozott depressziót.

„A bezártság során az alkoholizmus, családi erőszak, öngyilkosság egyaránt megnövekedett, a hosszú távú hatásokat pedig nem is tudjuk. Egy szülőnek egy reménye maradt, hogy talán az ő gyerekét ez nem érinti”

– mondta Rusvai Miklós a podcastban. A munkakörülményeikre is jelentős, hosszú távú hatást gyakorolt az elmúlt másfél év. A biztos munkahelyek megbecsülésével kevesebb lett a jobhopperek aránya, viszont nagyobb lett a korosztály elvárása a home office és a rekreációs juttatások iránt. A szakemberek véleményét a Lounge Group jelenleg folyó, a járvány munkaerőpiaci hatásait vizsgáló Munkadinamika kutatás is alátámasztja.

„Nehezített terepre, de más igényekkel érkezik a Covid-generáció a piacra”

– foglalta össze a Századvég Alapítvány kutatója a tapasztalatokat.

A Lounge Group podcastjának különkiadása, már elérhető a Summit Play felületén. A különleges 20. részben Bereczki Enikő, generációs szakértő, Torzsa Gabriella, a Századvég Alapítvány kutatója, Rusvai Miklós virológus és Lobenwein Norbert, a Sziget és a Volt Produkció fesztiváligazgatója elemezte a járványhelyzet hatását az élet legkülönbözőbb területeire.

Még a szórakozás is új formát kapott: virtuális valóság bulival, otthonról adott koncertekkel és zárt bulizással egyaránt próbálkoztak a szervezők, de a személyes élményt nem sikerült pótolni.

„A másfél évig munka nélkül maradó alvállalkozók közül sokan nem tudnak megmaradni a piacon” – osztotta meg tapasztalatait a fesztiválszervezés kulisszái mögül Lobenwein Norbert.

Az eggyel idősebb, Y-generáció szintén megsínylette a járványt: szendvicsgenerációként a gyerekeikről és szüleikről is egyszerre kellett gondoskodniuk. Ugyanakkor a pandémia pozitív hozadékaként itthon is többmillióan végeztek el egy autodidakta, ingyenes számítógépes tanfolyamot, ami a böngészés, információszerzés, online meeting, bevásárlás, szórakoztató tartalmak (lásd: podcast!) elérését egyaránt magában foglalta. „Megjelent a fordított szocializáció: a fiatal családtagok hatására és tanítására az idősebbek is elkezdtek online szolgáltatásokat használni” – mondta Bereczki Enikő generációs szakértő.

Emellett pedig egy világ tanult meg végre kezet mosni – mondta a válság előtt talán nem is ismert, de mostanában napi legalább két interjút adó virológus –, ami a legnagyobb hozadéka lehet a járványnak. Emellett olyan műveltségre is szert tett az emberiség, aminek egy hasonló helyzetben még nagy hasznát veheti. Ki tudta például két éve, mi az a mRNS, a PCR teszt, vagy a tüskefehérje? Ezek és hasonló érdekességek derülnek ki a Lounge Group jubileumi podcastjából, az L20-ból.

Tovább olvasom

Marketing

Újból reklámokkal kísérletezik a Firefox

A címsorba gépelve jelenhetnek meg az ajánlott weblapok.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hosszú évek óta küzd a saját talpára állással a Mozilla, hiszen anyagilag jelen pillanatban teljesen ki van szolgáltatva a Google kényének-kedvének, a Firefox alapértelmezett keresőmotoros üzletén keresztül a rivális Chrome fejlesztője pénzeli a működését. Emiatt az évek során többféle módon is felmerült a Firefox reklámokkal való ellátása, plusz újabban fizetős szolgáltatások indításával kísérletezik a Mozilla.

Most megjött a legújabb variáció a reklámtémára, a napokban kiadott Firefox 93 egyes országokban már képes fizetett hirdetéseket megjeleníteni a címmezőben, a felhasználók által beírt információk alapján reklámlinkek jelenhetnek meg az ajánlatok között. A fejlesztés Magyarországon jelenleg nem aktív, a támogatott piacokon pedig kikapcsolható a Beállítások → Adatvédelem és biztonság → Címsáv → Kontextuális ajánlatok → Szponzorált ajánlatok megjelenítése menüpont elöli pipa kiszedésével.

A Mozilla szerint a funkció teljes mértékben tiszteli a felhasználók magánszféráját, csak a szigorú adatbiztonsági feltételeinek megfelelő, megbízható hirdetők számára engedélyezi az efféle hirdetések megjelenítését a Firefoxban – írja az Origo.

Tovább olvasom

Marketing

A földrajzi árujelzők megbecsültséget biztosítanak

Kormányzati szándék a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

Közzétéve:

Az Agrárminisztérium fontos és hasznos eszköznek tekinti a földrajzi árujelzőket, amelyekkel fokozható a minőségi agrártermékek versenyképessége, amelyek a hazai piacok mellett a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Földrajzi Árujelzők Díjátadó Gála megnyitóján a tárca pénteki közleménye szerint.

Az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében megtartott eseményen az államtitkár hangsúlyozta:

a földrajzi árujelzők biztosítják a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok elnevezéseinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában, illetve világszerte a nemzetközi megállapodások révén.

Földrajzi árujelzőink kulturális örökségünk részét képezik. Motivációnk, hogy általuk olyan egyedi, mások által nem reprodukálható eszközt biztosítsunk a termelők számára, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen meg tudják különböztetni termékeiket.

Szándékunk a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

– írja az Agrárminisztérium.

Farkas Sándor sikeresnek nevezte az Agrárminisztérium programját, mára összesen 77 termék viselheti ezt az elismerést, és további 8 oltalma iránt már benyújtották a kérelmet az Európai Unióhoz. Mint fogalmazott, a földrajzi árujelzők mellett a hagyományos és tájjellegű termékek is kulturális örökségünk részét képezik. Annak érdekében, hogy ez az értékes örökség és az ahhoz kapcsolódó tudás ne vesszen el, a termelői közösségek kitartó és lelkes munkájára van szükség. Kimagasló tevékenységük elismerése és példaképül állítása céljából ezért 2016-ban az agrártárca megalapította a “Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjat, amelynek elnyerésére évenként lehet pályázni – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A szaktárca közölte, Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is előtérbe került a földrajzi árujelzők oltalma.

A földrajzi árujelzőknek olyan hozzáadott értéket növelő hatásuk van, amelyek lehetővé teszik a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára versenyképességük növelését.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormányzat által teremtett kedvező jogi és támogatási környezet gazdasági lehetőséget nyújt a földrajzi árujelzős termékek előállítói számára, ezek kiaknázása azonban a termelői csoportosulások kezében van.

A tájékoztatás szerint Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmi lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege az eredetmegjelöléseken túl a földrajzi jelzésekre is kiterjeszti a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségét. Az ehhez való csatlakozással pedig lehetővé válik az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkre a nemzetközi oltalom megszerzése.

Az eseményen Farkas Sándor és Tarpataki Tamás a földrajzi árujelzők bejegyzését igazoló oklevelet adott át 21 termelőnek – közölte az AM.

Tovább olvasom