Kövess minket!

Marketing

Dokumentumfilm készült a Himnusz regényes történetéről

A Himnusz regényes története címmel készült dokumentumfilm a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság együttműködésében.

A magyar kultúra napján, január 22-én Kölcsey Ferenc Hymnus című versének “letisztázását” ünnepeljük, később Erkel Ferenc zenéjével vált teljessé kultúránk egyik alapköve – olvasható a Budapesti Filharmóniai Társaság MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Mint írják, a két szerző életútja, a Himnusz keletkezése és utóélete számos izgalmas, regényes fordulatban bővelkedik. Az Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság filmje edukatív jelleggel tárja a közönség elé a Himnusz történetét számos érdekességgel, néhol szórakoztató epizóddal tarkítva.

A dokumentumfilmben Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője beszélget a vers és zene kapcsolatáról. Az anekdotákból megtudható, hogy Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője is adott be pályaművet 1844-ben a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatra, a mű fel is csendül a filmben. Megtudható továbbá, hogy miért alkalmaztak a pályázatban kottamásolókat, miért kapott rossz jeligét Erkel Ferenc munkája, valamint hogyan fogadta az akkori közvélemény Erkel Ferenc szerzeményét.

Mint írják, az elmúlt csaknem 100 évben Dohnányi Ernő áthangszerelésében énekeljük hazánk legfontosabb dallamát, a filmben fény derül a legfontosabb különbségekre is Erkel eredeti koncepciója és Dohnányi verziója között.

A filmet az Ambient Pictures csapata, azaz Tuza Norbert rendező-szerkesztő és Szín Róbert operatőr-vágó készítette. A film szakreferense Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája és az Erkel Ferenc Társaság elnöke.

A filmmel párhuzamosan a BFT gondozásában készült www.magyarhimnusz.hu weboldalon meghallgatható az összes fennmaradt korabeli pályamű, így Erkel Ferenc eredeti verziója is a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában, és olvasható a Himnusz története Batta András zenetörténész tollából. Mindenki számára letölthetővé válik az Erkel-féle Himnusz szimfonikus zenekari kottája, fúvószenekari és zongorás verziója is, a ma gyakrabban játszott Dohnányi-feldolgozás mellett. Egy idővonal segítségével, képekkel illusztrálva követhető nyomon a Himnusz keletkezésének története napjainkig.

A közleményben idézik Tóth Lászlót, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökét, aki elmondta: az elkészült filmet eljuttatják az összes tankerülethez, és bíznak benne, hogy minél több fiatal fogja ezzel ünnepelni a magyar kultúra napját. Mint hozzátette, fontosnak tartják, hogy visszatérjünk a kicsit gyorsabb, verbunkosabb eredeti verzióhoz, ahogy ezt Erkel megálmodta.

A Himnusz regényes története című film a https://youtu.be/1iPMW8Rb9jI linken érhető el.

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom