Marketing
Díjat nyert a Procter&Gamble az első Fenntarthatóság Szimbóluma versenyen
Termék és szolgáltatás kategóriában díjazták a Procter&Gamble Ariel POD termékét a Trade Magazin Fenntarthatóság Szimbóluma versenyén.
A Trade magazin idén először hirdette meg a Fenntarthatóság Szimbóluma pályázatot, amelynek célja, hogy évente minél több olyan sikeres projektet mutasson be, amelyek hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövő eléréséhez. A meghirdetett vállalati és márkakategóriákba összesen 23 pályázat érkezett, amelyet a szakmai zsűri online értékelt. A Procter&Gamble az Ariel POD márkájával pályázott, és a termék/szolgáltatás kategóriában elnyerte a fenntarthatósági szakmai díjat. A nyertes pályázat bemutatta a termék gyártásának és fogyasztói felhasználásának jelentős szerepét a termék ökológiai lábnyomának tekintetében.
 |
Ariel POD: hatékony mosókapszula és energiatakarékosság a mosókonyhában
A folyamatos termékfejlesztésnek köszönhetően az Ariel POD mosókapszula már 30 fokon is kiváló mosási eredményt mutat. Az Energy Saving Trust kutatás szerint a 40 fok helyett 30 fokon történő mosás 57%-os energiamegtakarítást eredményez, a hideg vízben történő mosás pedig hozzájárul a mosott ruhák formájának és színének megőrzéséhez, hosszabb élettartamához is.
„A termék teljes életciklusának közel 75%-a a fogyasztói oldalon van, így gyártóként célunk, hogy a háztartásokban segítsük megvalósítani a hatékony és energiatakarékos mosást. Az Ariel POD ebben nyújt segítséget” – mondta Krubl Yvette, a vállalat kommunikációs vezetője. – „A körkörös gazdaság egyik élharcosaként minden szempontot figyelembe veszünk, ami befolyásolja a termék ökolábnyomát, így a levegőszennyezés, a vízfelhasználás és hulladékcsökkentés, a gyártói, fogyasztói és újrafelhasználás során is folyamatosan fejlesztünk.”
A termék ökológiai lábnyomát tekintve hatalmas szerepe van a fogyasztói felhasználásnak, amely a vállalatok részéről folyamatos termékfejlesztést igényel. Az Ariel POD-ban elhelyezett zselé már alacsony hőmérsékleten gyorsan feloldódik, az Ariel Cool Clean technológiának köszönhetően a mosókapszula így már 30 fokos vízben is eléri a kívánt mosási hatást. A vállalat ezzel elérte egyik 2020-ra kitűzött európai célját, azaz a csökkentett mosási hőmérséklet és a rövidebb mosási ciklus eredményeképpen 70 százalékkal energiatakarékosabbá váltak a mosógéppel végzett mosások.
 |
Ökolábnyom a gyártás szempontjából
Az Ariel POD mosókapszulák alapanyaga 50%-ban megújuló a purclean-nek köszönhetően csomagolása 20%-kal csökkentett, a felhasznált műanyagoknak egynegyede újrafelhasznált műanyagból származik, a teljes csomagolás pedig 90%-ban újrafelhasználható. A POD egyik legnagyobb előnye, hogy kétszeresen koncentrált termék, így fele akkora súlya van, aminek köszönhetően 15%-kal kevesebb szállítójármű rója az utakat, a raktározás hatékonyabb, és kevesebb energiafelhasználást igényel. A termék gyártása olyan üzemben történik, amely nulla gyártási hulladékot küld a hulladéklerakókba és 100%-ban megújuló energiát használ, amelynek eredményeképpen a CO2 kibocsátás 50%-kal csökkent. A gyártóüzem a termék előállításához 20%-kal kevesebb vizet használ fel.
„Célunk, hogy világszerte 98%-ban az összes folyékony mosószert 75ml vagy annál kisebb kiszerelésű koncentrált termékekbe sűrítsük, valamint, hogy mosószer termékeink 100%-ban megújuló vagy újrafelhasznált alapanyagokból készüljenek” – tette hozzá a kommunikációs vezető. – „Ezt csakis a körkörös gazdaságot maximálisan követve lehet megvalósítani. A körkörös gazdaság a Föld erőforrásait hatékonyan és fenntartható módon használja – a szemetet termelő társadalomtól elmozdul az újrahasználás, újrahasznosítás és a lebomló anyagok használata irányába. Az Ariel POD igazi innováció, hiszen a termék teljes életciklusában minden elemében sikerült fenntarthatóbbá válni, mind a gyártás, a logisztika, és a legnagyobb súlyt jelentő fogyasztói oldalon is. Természetesen az innovációk nem állnak meg, és idén várható a nagyobb méretű termékek új csomagolása, amivel az egy POD-ra jutó csomagolás 75%-kal fog csökkenni.”
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.