Kövess minket!

Marketing

Díjat nyert a Procter&Gamble az első Fenntarthatóság Szimbóluma versenyen

Termék és szolgáltatás kategóriában díjazták a Procter&Gamble Ariel POD termékét a Trade Magazin Fenntarthatóság Szimbóluma versenyén.

A Trade magazin idén először hirdette meg a Fenntarthatóság Szimbóluma pályázatot, amelynek célja, hogy évente minél több olyan sikeres projektet mutasson be, amelyek hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövő eléréséhez. A meghirdetett vállalati és márkakategóriákba összesen 23 pályázat érkezett, amelyet a szakmai zsűri online értékelt. A Procter&Gamble az Ariel POD márkájával pályázott, és a termék/szolgáltatás kategóriában elnyerte a fenntarthatósági szakmai díjat. A nyertes pályázat bemutatta a termék gyártásának és fogyasztói felhasználásának jelentős szerepét a termék ökológiai lábnyomának tekintetében.

Ariel POD: hatékony mosókapszula és energiatakarékosság a mosókonyhában

A folyamatos termékfejlesztésnek köszönhetően az Ariel POD mosókapszula már 30 fokon is kiváló mosási eredményt mutat. Az Energy Saving Trust kutatás szerint a 40 fok helyett 30 fokon történő mosás 57%-os energiamegtakarítást eredményez, a hideg vízben történő mosás pedig hozzájárul a mosott ruhák formájának és színének megőrzéséhez, hosszabb élettartamához is.

„A termék teljes életciklusának közel 75%-a a fogyasztói oldalon van, így gyártóként célunk, hogy a háztartásokban segítsük megvalósítani a hatékony és energiatakarékos mosást. Az Ariel POD ebben nyújt segítségetmondta Krubl Yvette, a vállalat kommunikációs vezetője. A körkörös gazdaság egyik élharcosaként minden szempontot figyelembe veszünk, ami befolyásolja a termék ökolábnyomát, így a levegőszennyezés, a vízfelhasználás és hulladékcsökkentés, a gyártói, fogyasztói és újrafelhasználás során is folyamatosan fejlesztünk.”

A termék ökológiai lábnyomát tekintve hatalmas szerepe van a fogyasztói felhasználásnak, amely a vállalatok részéről folyamatos termékfejlesztést igényel. Az Ariel POD-ban elhelyezett zselé már alacsony hőmérsékleten gyorsan feloldódik, az Ariel Cool Clean technológiának köszönhetően a mosókapszula így már 30 fokos vízben is eléri a kívánt mosási hatást. A vállalat ezzel elérte egyik 2020-ra kitűzött európai célját, azaz a csökkentett mosási hőmérséklet és a rövidebb mosási ciklus eredményeképpen 70 százalékkal energiatakarékosabbá váltak a mosógéppel végzett mosások.

Ökolábnyom a gyártás szempontjából

Az Ariel POD mosókapszulák alapanyaga 50%-ban megújuló a purclean-nek köszönhetően csomagolása 20%-kal csökkentett, a felhasznált műanyagoknak egynegyede újrafelhasznált műanyagból származik, a teljes csomagolás pedig 90%-ban újrafelhasználható. A POD egyik legnagyobb előnye, hogy kétszeresen koncentrált termék, így fele akkora súlya van, aminek köszönhetően 15%-kal kevesebb szállítójármű rója az utakat, a raktározás hatékonyabb, és kevesebb energiafelhasználást igényel. A termék gyártása olyan üzemben történik, amely nulla gyártási hulladékot küld a hulladéklerakókba és 100%-ban megújuló energiát használ, amelynek eredményeképpen a CO2 kibocsátás 50%-kal csökkent. A gyártóüzem a termék előállításához 20%-kal kevesebb vizet használ fel.

„Célunk, hogy világszerte 98%-ban az összes folyékony mosószert 75ml vagy annál kisebb kiszerelésű koncentrált termékekbe sűrítsük, valamint, hogy mosószer termékeink 100%-ban megújuló vagy újrafelhasznált alapanyagokból készüljenek” – tette hozzá a kommunikációs vezető. – „Ezt csakis a körkörös gazdaságot maximálisan követve lehet megvalósítani. A körkörös gazdaság a Föld erőforrásait hatékonyan és fenntartható módon használja – a szemetet termelő társadalomtól elmozdul az újrahasználás, újrahasznosítás és a lebomló anyagok használata irányába. Az Ariel POD igazi innováció, hiszen a termék teljes életciklusában minden elemében sikerült fenntarthatóbbá válni, mind a gyártás, a logisztika, és a legnagyobb súlyt jelentő fogyasztói oldalon is. Természetesen az innovációk nem állnak meg, és idén várható a nagyobb méretű termékek új csomagolása, amivel az egy POD-ra jutó csomagolás 75%-kal fog csökkenni.”

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom