Marketing
Digitális munka(T)rend – a járvány mindent felülír a közeli jövőben
A kényszerű leállás megfizetteti velünk a digitalizáció terén szerzett lemaradásunk árát. Egyúttal lehetőséget is kínál a dimenzióváltásra.
Az Amazon a minap jelentette be, hogy 13 százalékkal megemeli az átlagbéreket és 100 ezer új álláshelyet hirdet meg, mert nem bírja lekezelni a megnövekedett feladatmennyiséget. Míg a világ jelentős része a gazdaság leállására készül, addig a digitális monstrumok óriási tempóban és méretben kezdtek fejlesztésekbe. Sorra teszik elérhetővé a rendszereiket a nagyközönség számára. A digitális oktatási platformok egymással versengve teszik meg ajánlásaikat, hogy segítsék a digitális oktatásra való átállást. A Google például júliusig ingyenes hozzáférést ad a prémium videó és chat eszközeihez.
Nem is kínálkozott volna nagyobb kényszerítő erő, mint a világjárvány általi sokk, hogy nekiálljunk valami egészen másnak, mint ami eddig volt. Ez most a legjobb alkalom, hogy komolyan vegyük a digitalizációt és megalkossuk a céges digitális stratégiánkat.
Mit tehetünk mi ebben a helyzetben?
A kényszerű leállás egy lélegzetvételnyi szusszanást sem enged a vállalatvezetőknek és a döntéshozóknak arra, hogy rendezzék az elmúlt évek nagy rohanásában elmaradt soraikat. Pedig most a leállásokat követő válságmenedzseléssel egyidejűleg a jövőt is építeni kellene.
A nagy kérdés persze továbbra is az, hogy mit tesznek majda zok, akik már felismerték a helyzetet? Egymagában a rövidtávú válságkezelés nem segít. Több hazai vállalatvezetővel és tulajdonossal folytatott beszélgetésemből az a kép rajzolódik ki, hogy ha leáll a termelés vagy drasztikusan lecsökkennek a megrendelések, a cégek a következő hónapokban iszonyatos bér- és járulékteherrel néznek majd szembe. Ugyanakkor a webshopok és -áruházak jelentős forgalomnövekedésről számolnak be. Ők már a járványt követő időszakra (is) koncentrálnak.
A szolgáltató cégek számára létkérdés a távmunka mielőbbi megoldása, a folyamatok automatizálása, valamint a digitalizált platformok mielőbbi bevezetése.
A sávszélesség biztosítása érdekében az Európai Unió ajánlása szerint a streaming cégek korlátozni fogják az otthoni full HD filmek minőségét annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló sávszélesség támogatni tudja az otthoni munkát is. Eközben pedig elemzők az idei évre mintegy 13 százalékos digitális reklámköltés növekedést várnak.
Az otthonmaradás emellett egy kiváló lehetőség arra, hogy a nagy rohanásban feláldozott családi együttlétek és elmaradt nagy beszélgetések közelebb hozzák egymáshoz a rokonokat. Szomorú tapasztalat, hogy Kínában a járványt követő időszakban 30 százalékkal megugrott a válások száma. Bízom benne, hogy ezt csupán a kormányhivatalok kéthavi leállása miatt elmaradt bejelentések okozták és nem az, hogy a családtagok egymás agyára mentek a hosszú és kényszerű együttlét alatt. Ezekből a példákból nekünk is tanulnunk kell.
Biztos vagyok benne, hogy a világ már soha többé nem lesz olyan, amint azelőtt volt. Ráadásul felnőtt egy újabb generációis, akik már nem elégszenek meg azzal, hogy kinyomtatunk egy kérelmet, vagy be kell mennünk a bankba egy hitelkártya igénylés érdekében. Ez ma már abszurd számukra.
Gondoljunk csak bele, hogy egy évtizeddel ezelőtt nem állt olyan magas szintű technológia a rendelkezésünkre, mint ma. 12 évvel ezelőtt még nem létezett az Android operációs rendszer, nem volt iPhone, nem volt iPad. Az e-mailjeinket kizárólag az irodai számítógépeinken tudtuk csak megnézni, és nem léteztek még okostelefonok sem. Az elmúlt 12 évben a mobilitás és az okosodás, az eszközök méretének optimalizálása, az interaktivitás növekedése és a social média térhódítása szinte mindent megváltoztatott. Soha nem volt olyan könnyű a tudáshoz való hozzáférés, mint napjainkban, ráadásul a freemium modellek eleve ösztönözték a fiatalok millióit, bevonva őket az értékalkotási folyamatba.
A ‘Z-generáció’ számára az elmúlt 12 év, – akiknek a teljes eddigi élete mindössze -23 év – az eddigi életének a fele. Ők már kisgyermekként találkoztak a digitalizációval, szinte beleszülettek. Ez volt a természetes számukra.
Sajnos nincs ez így a mai 40-50 évesek esetében, és ezért (is) nagyon fontos a vállaltvezetők felelőssége. Hiszen az átlagos vezető ma nem feltétlenül 28-30 éves korú, aki már az életének legalább egy harmadában rendelkezett (volna) ezzel a 10 éves digitális tapasztalattal. Neki mindent meg kell tanulni, el kell sajátítania ahhoz, hogy felelős döntéseket hozzon a villámsebesen terjedő digitalizáció vállalati bevezetését illetően. Ez pedig nem is olyan természetes, mint gondolnánk. Mert ha nincsenek ennek a tudásnak és tapasztalatnak a birtokában, akkor hogyan fogják megérteni, merre halad a világ? Hogyan hoz döntéseket a KKV digitalizáció tekintetében?
A Z-generáció már tökéletesen érti a kihívást, de egyelőre nincs sem vezetői-, sem ajánlói szerepben. Ez egy hatalmas paradoxon. Most a virtuális világban tapasztalatlan vezetőknek kell a jövő vállalatát érintő döntéseket hozniuk. Nagy kérdés, hogy mennyire vonják be a virtuális világban már igencsak jártas Z-generációs fiatalokat? A digitális világot részben ismerő vezetőknek hatalmas kihívás megérteni azt, amibe a Z generáció gyermekei már beleszülettek. Elmagyarázhatatlan a különbség. Mindegyik generációnak más és más a valósága. Ráadásul a Z-generáció részben már a kiterjesztett valóságban él. Talán ezért is az egyik legfontosabb feladat a fiatalabb kollégák tudatos bevonása a jövőbeni digitális értékláncot felépítő folyamatokba.
A járvány okozta sokk jó alkalom, hogy megálljunk egy pillanatra. Elgondolkodjunk azon, mely folyamatainkat lehetne automatizálni, mert a virtuális világ hatalmas lehetőségeket rejt a kiugrásra azon vállalatok, modellek és megoldások számára, amelyek meglovagolják a jövő digitalizációs hullámait.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.