Kövess minket!

Marketing

Digitális átrendeződés és digitális kérdőjelek az autóiparban

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autóipar szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat. A beszélgetés második része következik: digitális átrendeződés és digitális kérdőjelek.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Második rész. (Az első, a büdzsévárakozásokkal foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

Digitális átrendeződés a költésekben

„A 2008-as 200 ezres piac a negyedére csökkent, és ez az esés a marketingbüdzsékben is megfigyelhető. Ha a tavalyi évihez hasonlítjuk a marketingbefektetések mértékét, akkor viszont már stagnálást látunk. A forgalom körülbelül egy százalékát különítjük el marketingcélokra” – vázolta fel Kulcsár Dénes, hogyan alakulnak a marketingköltéseik a fent körvonalazott piaci helyzetből következően.

Mivel a cégek profitabilitását kell mindenkor szem előtt tartani, a büdzsék mértéke is ehhez igazodik. „Ebből gondolható, hogy vannak megszorítások. De az is igaz, hogy meg kell fontolni, hogyan, milyen stílusban, milyen csatornákon keresztül érdemes kommunikálni ebben a helyzetben. Az látható, hogy a digitális csatornák szerepe nő, mivel jó ötletekkel gyakran költséghatékonyabban, célzottabban lehet rajtuk keresztül elérni a fogyasztókat” – mondta el Vízkeleti Ildikó.

Szerkezeti átalakulásról számolt be Burovinc Eszter is, aki ugyanakkor hozzátette: 1,5-2 százalékos piaci részesedésű márkaként a Mazdának korábban is keresnie kellett az alternatív megoldásokat, mivel a klasszikus ATL-felületek egyszerűen túl költségesek voltak. Ezt az irányt erősítette az is, hogy a márka tipikus célcsoportja „mindig is kicsit különutas volt”, így nem feltétlenül ATL-eszközökkel érhető el a leghatékonyabban. Változást a szakember szerint inkább az jelent, hogy ez a különutasság immár más márkák számára is járható úttá válhat: „Muszáj lesz erre az útra rálépniük a piac szereplőinek, és ennek fontos része a digitális világ, az egyre nagyobb mértékű hazai internethasználattal, az okostelefon-penetráció növekedésével.”

A digitális eszközök hangsúlyosabbá válását gyakorlatilag a beszélgetésben részt vevő összes szakember megerősítette. Kulcsár Dénes például a korábban 80 százalékos arányt képviselő offline költés 50 százalék alá csökkenéséről számolt be. A Duna Autó számára nem pusztán a nehezen elérhető célcsoportok megszólításának lehetősége érdekes az online közegben, hanem a targetálhatóság, a mérhetőség, az egyes megoldások hatékonyságának ellenőrizhetősége is. Általánosságban azt látják, a digitális eszközök költséghatékonysága kiemelkedő.

A büdzséket illetően nagyobb változásokról számolt be Fülöp Tamás, a Fiat digitális és CRM-specialistája. Az autóscég ugyanis nemrégiben hozott létre régiós központot Budapesten, ahonnan a cseh és a szlovák piac ügyeit is irányítják. Pozitív változást jelent, hogy a korábbi tapasztalatok felhasználásával gyorsan tudnak a piacok egymásnak tudást átadni. Emellett az együttműködés révén meg lehet osztani bizonyos költségeket is, és javul a márkatulajdonos alkupozíciója az olyan nemzetközi partnerekkel szemben, mint amilyen a Facebook. Kevésbé jó hír, hogy a magyar piacon is csökkentek a marketingre költhető pénzek. Ez a helyzet a Fiat márkái esetében is a marketingmix alternatív irányokba mozdulását vonja maga után. Miközben a forgalom körülbelül 90 százalékát a Fiat márka adja, mellette olyan prémium brandek (például Jeep, Lancia) is szerepelnek a portfólióban, amelyek esetében költségcsökkentéstől függetlenül is a nem klasszikus utak követése a leghatékonyabb. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy az ATL-eszközökre kevésbé építenek, hanem azt is, hogy a digitális költésen belül is az alternatív megoldások kerülnek előtérbe. Ilyen az e-mail marketing, az okostelefonokban, táblagépekben, közösségi médiában rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a kereső fokozottabb használata.

 

Digitális kérdőjelek

Miközben a digitális eszközök iparágszerte felértékelődnek, a bővülésnek vannak gátjai is, világított rá Kulcsár Dénes. Ezek az idősebb fogyasztók médiahasználati szokásai. Ez pedig éppen az a csoport, amely ma megengedheti magának az autóvásárlást. Egy extrém példát említve: a Suzuki vásárlóinak átlagéletkora jelenleg 55–60 év, őket pedig a Facebookon, de akár ennél jóval hagyományosabb online felületeken is nehéz elérni. Ez amellett szól, hogy az autómárkák, illetve a kereskedők továbbra is használják a hagyományos kommunikációs csatornákat.

Bálint Zsófia elmondta: az utóbbi három év során gyakorlatilag felére estek a marketingkiadások, ám egy olyan széles körű portfólióval rendelkező márkatulajdonos, mint a Peugeot, nem teheti meg, hogy ne költsön, vagy csak az eladásra fókuszáljon. „A vásárláshoz szükség van a bizalomra, ezt viszont csak márkaépítéssel lehet megteremteni és fenntartani. Ennek pedig a televízió a legjobb eszköze” – hangsúlyozta. Ebből kifolyólag a cégnél a büdzsé két alappillére a tévé és a digitális kommunikáció. Abban a szakember is biztos, hogy a digitális eszközök szerepe tovább fog nőni célozhatóságuknak és költséghatékonyságuknak köszönhetően, de számos kérdőjelet lát még e platformmal kapcsolatban: hogyan érhetőek el azok, akik valóban rendelkeznek vásárlóerővel, és vásárolni is akarnak? Ez már csak azért is éles kérdés, mert a Peugeot esetében is igen magas a vásárlók átlagéletkora.

A következő részben a digitális márkaépítésről esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Marketing

Így alakult a reklámpiac 2020-ban

A koronavírus-járvány teljesen felborította a reklámpiacot.

Közzétéve:

Pixabay

Miután 2020 elején világszerte kitört a koronavírus-járvány, a kormányok igyekeztek mindent megtenni polgáraik védelméért.

Ahogy sok más országban, az Egyesült Királyságban is kulcsfontosságú stratégiai céllá vált, hogy az ország lakosságát a lehető legszélesebb körben tájékoztassák a helyzetről: a vírus veszélyességéről, az ellene való védekezési lehetőségekről, az egyes rendszabályok meghozataláról, annak szükségességéről. E cél elérése érdekében a brit kormányzat hatalmas kampányokba kezdett, és élt a kereskedelemben jól bevált hirdetési formák alkalmazásával. Üzeneteit a nyilvánosság számára fizetett reklámokkal is igyekezett minél hatásosabban eljuttatni. A szakemberek számára így nem okozott meglepetést, hogy a brit kormány tavaly országa első számú hirdetőjévé vált, nem kevesebb, mint 164 millió font (kb. 69 milliárd forint) költéssel. A TradingPlatforms.com szakportál adatai szerint

ezzel olyan magántulajdonban lévő cég- és egyben hirdetőóriásokat is megelőzött, mint a több mint négyszáz fajta élelmiszer, illetve egyéb fogyasztási terméket gyártó Unilever multinacionális vállalatot, vagy a Sky médiaóriást.

A kormány mellett a Public Health England (PHE) közegészségügyi szervezet is felkerült a brit vezető hirdetőinek Top 10-es rangsorába: 2020-ban a hetedik helyen végzett. Megjelenése további bizonyíték a Downing Street 10.-ben tett erőfeszítésekre, amelyet a 66 millió polgár tájékoztatására, a nyilvánosság legnagyobb fokú elérésére tettek.

A PHE tavalyi 80,5 millió fontos (kb. 34 milliárd forintos) hirdetési kiadása csaknem 800 százaléka volt az előző éviének, s ez a brit szervezetek között minden idők legnagyobb reklámköltség-növekedésének számít egyik esztendőről a másikra.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyébként a briteknél, tavaly márciusról áprilisra több mint 90 százalékkal csökkent a reklámozás a metró- és vasútállomásokon, 76 százalékkal az utak mentén és 56 százalékkal az élelmiszeráruházak előterében. A nagy állami szerepvállalás ellenére Nagy-Britanniában a hirdetési piacon a járványhelyzet – és az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés – következményeként a Top 10-ben lévő hirdetőcégek reklámköltései együttesen ötödével estek 2019-hez képest. Becslések szerint a briteknél összességében 2020-ban 4,4 százalékkal csökkentek a nettó hirdetési kiadások, melyek 21 milliárd fontot (kb. 8800 milliárd forintot) tettek ki.

Magyarországon tavaly 240 milliárd forintra, 2,8 százalékkal csökkent a médiumok reklámbevétele, azaz a “médiatorta” egy év alatt ennyivel lett kisebb – derül ki a Magyar Reklámszövetség 2021. áprilisi jelentéséből.

A torta csaknem minden szelete vékonyodott, egyedül a digitális reklámpiacé növekedett, 5,5 százalékkal (44,7 százalékra). Ez elsősorban a globális platformok töretlen népszerűségének köszönhető, mivel a hazai szereplők hirdetési bevételei 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző évihez képest. A második legvastagabb tortaszeletet a televízió hasította ki (26,7 százalékot), igaz, a tévétársaságok bevételei 64 milliárd forintra estek vissza (3,8 százalékkal). Azonban míg itt a versenypiac reklámra fordított kiadásai tavaly csaknem 6 százalékkal mérséklődtek, addig az állami hirdetések részaránya növekedett: az állami költések 11,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az állami megrendelések részaránya a társadalmi célú reklámok növekedésével tavaly 14 százalékra, csaknem 9 milliárd forintra emelkedett a magyar televíziós reklámpiacon.

A szakemberek úgy értékelik, hogy a médiahirdetési piac csak kisebb mértékű zsugorodása főként a jelentősen megemelkedett állami reklámköltésnek volt köszönhető.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom