Kövess minket!

Marketing

Darabjaira hullik szét a CSR?

A IX. CSR Hungary konferencia résztvevői megismerkedhettek a vállalati felelősség nemzetközi üzleti modelljeivel. A fókuszban a globális kihívások és a helyi megoldások álltak.

A fő kérdés most is az, hogy hogyan lehet optimalizálni egy cég érdekeit a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal? Új stratégiák, új ötletek érkeztek a CSR új paradigmáihoz, melyeket a konferencia oldalán is összefoglaltak. Néhány gondolat kiemelve:

Darabokra hulló CSR?

Michael Hopkins, az MHC International és a CSR Finance Institute (Genf) igazgatója azt a kérdést tette fel, vajon mit jelent a CSR gyors darabokra hullása? Vajon nem vették komolyan a vállalatok és intézmények társadalmi felelősségüket, vagy csak néhány jelenlegi esemény – lehallgatási botrányok, pénzügyi csődök, intézményi gondatlanság – az, ami rossz szájízt ad az egésznek? A kérdés az, hogy a kapitalizmus összeomlásának előjeleit észlelve ki tudjuk-e alakítani a felelős megoldások új vízióját, melyek társadalmilag is fenntarthatóak lesznek.

Globalizációs kihívások és helyi csr megoldások

Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója és az EMVFE (Első Magyar CSR Egyesület) elnöke a kapitalizmus újraértelmezése mellett hangsúlyozta, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy Közép-Európa, és így Magyarország a CSR és a fenntarthatóság mely szakaszában tart. El kell fogadnunk, hogy a fáziskésésünkre jellemzően régi és új elemek egyszerre vannak jelen gazdaságunkban, társadalmunkban, kultúránkban, demokráciánkban. Mindezek egyértelműen tükröződnek a vállalati felelősség területén is.

Vicsek András, a Maven7 vezetője a Shell és a Nokia példáján mutatta be, hogy a hálózatelemzés hogyan segít a HR és a kommunikáció területén. Kocsy Béla, a Polimer Sz. Kft. (Wanhua-BorsodChem Csoport) ügyvezető igazgatója pedig a magyar KKV-k CSR állapotát és lehetőségeit elemezte.

Legyen mindenki vegetáriánus?

Dr. Pálvölgyi Tamás, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője tényekkel, felmérésekkel hívta fel a figyelmet arra, hogy hogyan, hol tudunk hatékonyabban gazdálkodni zöld vagyonunkkal. Mely iparágakban lehet jelentős megtakarításokat végrehajtani. Itt az energiaipar vezető szerepet játszik. Hogyan tud ebben a hazai Dekarbonizációs Útiterv segíteni és mire tudjuk használni az ország Éghajlatsérülékenységi térképét? Érdekességként említette, hogy a húsfogyasztás jár az egyik legnagyobb karbonlábnyommal, s lehet, hogy érdemes lenne mindenkinek vegetáriánussá válni.

Az egyik délutáni szekció a társadalmi befektetést járta körbe Banga Ildikóval, a The Body Shop magyar vállalatának alapítójával, kereskedelmi igazgatójával, dr. Czafrangó Jánossal, az Erste Bank Alapítvány projektvezetőjével, és Sziller Viktóriával, a Cvonline.hu HR tanácsadójával. A másik szekció a felelős és fenntartható márkához vezető utat elemezte példákkal. E témában osztotta meg tapasztalatait Szűcs Judit, a Microsoft kommunikációs igazgatója és Takács János, a Svéd-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. Lipták Timea, a Centrál Médiacsoport portfólióigazgatója pedig a National Geographic és a Globescan által készített Greendex elemzését ismertette, melyen meglepő módon Magyarország is jó helyen szerepel. Jogos kérdésként felmerült az is, hogy a szegényebb és gazdagabb országok különböző életminőségi szintje vajon mennyire függ össze a környezet szennyezettségével.

A kerekasztal-beszélgetés során (melyhez az előadókon kívül a Microsoft részéről Schubauer Krisztina citizenship menedzser is csatlakozott) szóba került, hogy míg egyes vállalatoknál felülről, a központból jövő kezdeményezés a CSR-tevékenység, máshol a magyar leányvállalat vezetőinek kell keresztülvinnie, ha ebbe a területbe is invesztálna. Ami minden cégnél közös: a fogyasztók részéről egyelőre nem jelentkezik elvárásként a felelős magatartás, bár lassan fejlődő trend érzékelhető ebben a kérdésben. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy ugyan a CSR-tevékenységhez nem rendelnek közvetlen haszonelvárást, azonban azt mindenképpen érdemes kommunikálni, ugyanis ezzel egyrészt példát mutatnak a nagyvállalatok, másrészt az általuk fontosnak érzett társadalmi problémákra is fel tudják hívni a közvélemény figyelmét. Abban is megegyeztek a résztvevők, hogy a legcélszerűbb, ha minden cég a saját működési és szakterületén próbál segíteni, nem vág bele mindenféle látványos, de a céghez, márkához nem illeszkedő akciókba. Ez alól kivételt jelentenek a katasztrófahelyzetek, ahol – azok esetében, akik nem tudnak az alaptevékenységéhez köthető javakkal vagy szolgáltatásokkal segíteni – a pénzadomány is indokolható.

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom