Marketing
Csökkenti saját márkás termékeinek só- és cukortartalmát a Lidl
A Lidl Magyarország célul tűzte ki, hogy saját márkás termékeinek só- és cukortartalmát 2025-ig átlagosan 20 százalékkal csökkenti.
A Lidl évek óta kiemelt hangsúlyt helyez az egészséges és kiegyensúlyozott étrend támogatására. A fogyasztói igényeket szem előtt tartva, beszállítóival szorosan együttműködve, a nemzetközi és hazai ajánlásokat figyelembe véve vizsgálja annak lehetőségét, hogy mely termékei esetében csökkenthető a hozzáadott só- és cukortartalom. Termékfejlesztési stratégiájában, a cukortartalom csökkentése kapcsán a vállalat elsősorban a gyermekek körében népszerű élelmiszerekre összpontosít, míg a sótartalom minimalizálása tekintetében azokra, melyeket Magyarországon rendszeresen fogyasztanak és általában a napi sóbevitel nagy részét teszik ki – áll közleményben.
A vállalat fejlesztései már most jelentős só- és cukorcsökkenést eredményeztek számos termék esetében úgy, hogy a megszokott ízélmény változatlan maradt. Az áruházlánc saját márkás reggeliző pelyhének hozzáadott cukortartalma 2015-től 24 százalékkal mérséklődött, szalámis pizzájának hozzáadott sótartalma az innovációk révén 2016-tól 29 százalékkal csökkent.
A Lidl Magyarország saját fejlesztésű, 1 kg-os félbarna kenyerének előállítása során, az elmúlt 1 év alatt 15 százalékkal kevesebb só került felhasználásra. A cél, hogy 2019 végéig a jelenlegi 1.8 g/100 g-ról, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti minimális 1.3 g/100 g-ra csökkenjen a termék sótartalma. Ez az elhatározás azért is fontos, mert a legfrissebb hazai felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság sóbeviteléhez a fehér és félbarna kenyerek járulnak hozzá a legnagyobb arányban.
„A hazai felnőtt lakosság sófogyasztása jelentősen meghaladja az ajánlásokban szereplő napi legfeljebb 5 grammnyi, durván 1 teáskanálnyi mennyiséget. A magyar férfiak ennek több mint háromszorosát, a magyar nők több mint kétszeresét veszik fel naponta. A Lidl elköteleződése kiemelkedő, örömmel támogatjuk vállalásában” – mondta Kubányi Jolán, az Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) elnöke.
A Lidl Magyarország beszerzési politikájának egyik úttörő szándéka, hogy 2025-re 20 százalékkal kevesebb hozzáadott cukor-és sómennyiséget árusít saját márkás termékei körében. A fejlődés eredménye az élelmiszerek cukor- és sótartalmának átlagos csökkenésével mérhető, melynél figyelembe veszi a vállalat, hogy egy árucikkből Magyarországon egy év alatt mekkora mennyiséget értékesített.
„Vállalatunk elkötelezett a helyes táplálkozás aktív előmozdítása iránt, ezért arra törekszünk, hogy az íz befolyásolása nélkül a legegészségesebb tápanyag-összetételt hozzuk létre saját márkás termékeink körében. Felelős vállalatként fontos számunkra vásárlóink védelme és a táplálkozással összefüggő egészségtudatosságuk növelése” – mondta Tőzsér Judit, a vállalat kommunikációs vezetője. Az MDOSZ-szel közösen figyelemfelhívó aktivitásokkal, tematikus aloldallal, tájékoztató anyagokkal, speciális receptekkel is szeretné támogatni vásárlóit a Lidl a tudatos táplálkozás témájában.
 |
Az áruházlánc további fejlesztések révén arra is törekszik, hogy minél több terméke, minél nagyobb arányban tartalmazzon természetes összetevőket, tartósítószerek, ízfokozók, adalékanyagok, valamint színezékek hozzáadása nélkül. A megbízható és egyre bővülő mentes termékkínálatával a speciális táplálkozási igényt követők számára is segítséget nyújt a vállalat. Vállalásait az áruházlánc a legfrissebb kutatásokra és társadalmi trendekre adott válaszként a Lidl Táplálkozáskalauz című állásfoglalásában foglalta össze, mely a vállalat honlapján érhető el.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.