Kövess minket!

Marketing

Csökken a médiapiac, de a szerkezete egészséges

Idén 4, jövőre 5 százalékos csökkenés várható a médiapiac egészét tekintve, ezen belül a reklámbevételek nagyobb arányban esnek a Mrs. White Media Consulting prognózisa alapján, amely alapvetően a Whitereport adataira épít. A GDP hivatalosan kommunikáltnál gyengébb alakulása esetén rosszabbak is lehetnek a számok. A jelentést jegyző Incze Kinga szerint ugyanakkor bíztató, hogy a piac szerkezete alapvetően rendben, a hirdetők kiszolgálására alkalmas a kínálat.

“Ilyen piaci körülmények között bátorság kell a prognózis készítéshez, és ésszerűtlennek tűnik 2012-nél távolabb tekinteni” – mondta el a Whitereport media browsert jegyző Incze Kinga. A szakember ugyanakkor mégis vállalkozott az előrejelzésre. Ehhez az immár több mint 7000 médiumot tartalmazó médiaadatbázist vette alapul, ehhez többek között a GDP, a háztartási fogyasztás és bizonyos gazdaságpszichológiai tényezők alakulását illesztette. A médiapiacot úgy definiálja, hogy az a médiaszolgáltatók nettó árbevételével egyezik meg, s kiszűrték azok a cégeket/intézményeket, amelyek inkább “mellékesen” adnak ki médiatermékeket, vagy nem érhetőek el a pénzügyi adataik.

A kalapban maradt 938 médiavállalat (ebben az e-kereskedők sincsenek benne) adataiból látható: a médiapiac rendkívül koncentrált. Miközben a teljes adatbázist tekintve a vállalkozások 21 százaléka látható a felszínen, addig mindössze a top 50 cég adja a bevételek döntő hányadát.

A médiapiac a Whitereport értelmezése szerint is folyamatosan csökken a 2008-as rekordév óta. Akkor 333 milliárd fordult meg a piacon, 2009-ben 303 milliárdra olvadt, majd 2010-ben 300 milliárdot tett ki. A most bevezetett WR-Index a prognózis alapján 2011-ben 96, 2012-ben 95 lesz, azaz idén 4, jövőre pedig 5 százalékkal csökkenhet a médiacégek összbevétele. Azaz a 2008-as “békeveli” 333 milliárd után az iparági szereplőknek meg kell elégedniük 276 milliárddal, mivel idén 11, jövőre 13 milliárd forint szivárog el a piacról.

Ezzel párhuzamosan az egyik fontos trend, hogy a médiaipar súlya a GDP-n belül fokozatosan csökken. 2008-ban még 1,25 százalékot tett ki, a prognózis szerint ugyanakkor mindössze 1,01 százalékos súlya lesz. A másik lényegi folyamat, hogy a médiapiaci bevételeken belül a reklámpiaci rész gyorsabban zsugorodik, míg a fogyasztói (főképp terjesztési) bevételek kisebb arányú csökkenést mutatnak. A nem-reklámjellegű pénzek idén -2, jövőre -3 százalékon zárhatnak, szemben a net-net reklámpénzek 6, illetve 7 százalékos várható esésével. Ezzel összefüggésben, miközben a reklámpiaci bevételek 2008-ban még 51 százalékot képviseltek a teljes piacból, idén 45, jövőre 44 százalékkal kell megelégedniük.

Whitereport prognózis

Fontos, hogy ezek a számok a kormány által jelenleg kommunikált 0,5 százalékos GDP növekedés mellett értendőek, ha ennél rosszabbul alakul a gazdasági helyzet és a háztartások várakozásai s ennek nyomán költései is a vártnál jobban romlanak, akkor ennél nagyobb arányú lehet a piacszűkülés.

Miközben a helyzet nem rózsás, Incze Kinga elmondta: vannak optimizmusra sarkalló jelek is. Így például a médiafogyasztás (és az ebből nyerhető bevételek) szintjével alapvetően nincsen gond, még ha vannak is átrendeződések a piacon. Szintén jelentős a médiaoldali kínálat, ami egészséges szerkezetre utal, így a hirdetőknek lenne/lesz hol hirdetniük. A long tail sokszínűsége akár komoly lehetőségeket jelenthetne, mind a médiaoldali “nagy testvéreknek”, mind a hirdetőknek, kérdés, hogy tudnak-e/akarnak ezekkel élni.

Miközben a szakember a sokszínűséget az egészség jelének tekinti, kérdés, hogy mikor indul el a rég várt konszolidáció. Incze Kinga szerint ennek, s az egyes cégeken belüli racionalizálásnak már látszanak a jelei. Ha a racionalizálási folyamatok nem tudnak elég hatékonyságot vinni a rendszerbe, s a források elapadnak, az komoly gondot jelenthet. Ahogyan az is, ha a csökkenés hosszabban, további évekig velünk marad. Sok múlik a pszichológiai tényezőkön (így például a túlspilázott kincstári optimizmus vagy depresszió elhagyásán), mivel főleg a reklámpiaci költések erősen percepció vezéreltek. “A válság alatt is van élet, de mindenképpen új szabályok és stratégiák kellenek” – zárta mondandóját Incze Kinga.

 

A teljes kutatási prezentáció elérhető alább kapcsolt dokumentumként!

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom