Kövess minket!

Marketing

Csökken a médiapiac, de a szerkezete egészséges

Idén 4, jövőre 5 százalékos csökkenés várható a médiapiac egészét tekintve, ezen belül a reklámbevételek nagyobb arányban esnek a Mrs. White Media Consulting prognózisa alapján, amely alapvetően a Whitereport adataira épít. A GDP hivatalosan kommunikáltnál gyengébb alakulása esetén rosszabbak is lehetnek a számok. A jelentést jegyző Incze Kinga szerint ugyanakkor bíztató, hogy a piac szerkezete alapvetően rendben, a hirdetők kiszolgálására alkalmas a kínálat.

“Ilyen piaci körülmények között bátorság kell a prognózis készítéshez, és ésszerűtlennek tűnik 2012-nél távolabb tekinteni” – mondta el a Whitereport media browsert jegyző Incze Kinga. A szakember ugyanakkor mégis vállalkozott az előrejelzésre. Ehhez az immár több mint 7000 médiumot tartalmazó médiaadatbázist vette alapul, ehhez többek között a GDP, a háztartási fogyasztás és bizonyos gazdaságpszichológiai tényezők alakulását illesztette. A médiapiacot úgy definiálja, hogy az a médiaszolgáltatók nettó árbevételével egyezik meg, s kiszűrték azok a cégeket/intézményeket, amelyek inkább “mellékesen” adnak ki médiatermékeket, vagy nem érhetőek el a pénzügyi adataik.

A kalapban maradt 938 médiavállalat (ebben az e-kereskedők sincsenek benne) adataiból látható: a médiapiac rendkívül koncentrált. Miközben a teljes adatbázist tekintve a vállalkozások 21 százaléka látható a felszínen, addig mindössze a top 50 cég adja a bevételek döntő hányadát.

A médiapiac a Whitereport értelmezése szerint is folyamatosan csökken a 2008-as rekordév óta. Akkor 333 milliárd fordult meg a piacon, 2009-ben 303 milliárdra olvadt, majd 2010-ben 300 milliárdot tett ki. A most bevezetett WR-Index a prognózis alapján 2011-ben 96, 2012-ben 95 lesz, azaz idén 4, jövőre pedig 5 százalékkal csökkenhet a médiacégek összbevétele. Azaz a 2008-as “békeveli” 333 milliárd után az iparági szereplőknek meg kell elégedniük 276 milliárddal, mivel idén 11, jövőre 13 milliárd forint szivárog el a piacról.

Ezzel párhuzamosan az egyik fontos trend, hogy a médiaipar súlya a GDP-n belül fokozatosan csökken. 2008-ban még 1,25 százalékot tett ki, a prognózis szerint ugyanakkor mindössze 1,01 százalékos súlya lesz. A másik lényegi folyamat, hogy a médiapiaci bevételeken belül a reklámpiaci rész gyorsabban zsugorodik, míg a fogyasztói (főképp terjesztési) bevételek kisebb arányú csökkenést mutatnak. A nem-reklámjellegű pénzek idén -2, jövőre -3 százalékon zárhatnak, szemben a net-net reklámpénzek 6, illetve 7 százalékos várható esésével. Ezzel összefüggésben, miközben a reklámpiaci bevételek 2008-ban még 51 százalékot képviseltek a teljes piacból, idén 45, jövőre 44 százalékkal kell megelégedniük.

Whitereport prognózis

Fontos, hogy ezek a számok a kormány által jelenleg kommunikált 0,5 százalékos GDP növekedés mellett értendőek, ha ennél rosszabbul alakul a gazdasági helyzet és a háztartások várakozásai s ennek nyomán költései is a vártnál jobban romlanak, akkor ennél nagyobb arányú lehet a piacszűkülés.

Miközben a helyzet nem rózsás, Incze Kinga elmondta: vannak optimizmusra sarkalló jelek is. Így például a médiafogyasztás (és az ebből nyerhető bevételek) szintjével alapvetően nincsen gond, még ha vannak is átrendeződések a piacon. Szintén jelentős a médiaoldali kínálat, ami egészséges szerkezetre utal, így a hirdetőknek lenne/lesz hol hirdetniük. A long tail sokszínűsége akár komoly lehetőségeket jelenthetne, mind a médiaoldali “nagy testvéreknek”, mind a hirdetőknek, kérdés, hogy tudnak-e/akarnak ezekkel élni.

Miközben a szakember a sokszínűséget az egészség jelének tekinti, kérdés, hogy mikor indul el a rég várt konszolidáció. Incze Kinga szerint ennek, s az egyes cégeken belüli racionalizálásnak már látszanak a jelei. Ha a racionalizálási folyamatok nem tudnak elég hatékonyságot vinni a rendszerbe, s a források elapadnak, az komoly gondot jelenthet. Ahogyan az is, ha a csökkenés hosszabban, további évekig velünk marad. Sok múlik a pszichológiai tényezőkön (így például a túlspilázott kincstári optimizmus vagy depresszió elhagyásán), mivel főleg a reklámpiaci költések erősen percepció vezéreltek. “A válság alatt is van élet, de mindenképpen új szabályok és stratégiák kellenek” – zárta mondandóját Incze Kinga.

 

A teljes kutatási prezentáció elérhető alább kapcsolt dokumentumként!

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom