Kövess minket!

Marketing

Csermely Ákos: „Hajt a küzdőszellem”

Szinte minden személyiség, aki valamilyen formában közel kerül a médiához, exhibicionista kisebb vagy nagyobb mértékben. Csermely Ákos is az. Kap is hideget-meleget. Energiáit azonban soha nem a kritikák kötötték le, hanem kezdetben a fotózás, majd a televíziózás, később a konferenciák szervezése. Mint mondja, munkaalkoholista, aki mindig készen áll. Most is, hogy a jubileumi 25. Media Hungary konferenciát szervezi.

A konferenciapiacon mindenki cápa akar lenni, aki megeszi a kishalat, vagy kishal, aki képes elmenekülni a cápa elől. Sokak szerint Csermely Ákos a cápa. Miként vélekedsz a saját szerepedről?

Nem tudom, mit nevezünk cápának. A piaci szereplők nagy része a piac természetes törvényszerűségeit nem ismeri fel, így nincsenek tisztában az eszközeivel sem. Ezért kritikáik gyakran indulataik és félelmeik által vezéreltek, ahelyett, hogy felvennék a kesztyűt, és megmérettetnék magukat. Engem hajt a küzdőszellem – ki ne akarna első lenni egy versenypiacon? Ha ettől cápa vagyok, ám legyen. Egyébként a cápa sosem alszik, állandó mozgásban van.

A konferenciáiddal kapcsolatban kritikaként fogalmazzák meg piaci szereplők, hogy meg kell jelenni rajtuk időközönként, de nem feltétlenül adnak naprakész, hasznosítható tudást. Mit gondolsz erről?

Hajnaltól késő estig dolgozom mindennap, megállás nélkül, közben folyamatosan tanulok, követem a világ eseményeit. A konferenciatermekben mindig egyre többen vannak bent. Amikor felkérek egy szakértőt kontrollingra, azt szoktam kérni, hogy ugyan én pontosan tudom, hogy jó vagyok, de mondja meg, ahol rossz vagyok. Talán nem szimpatikus kijelentés, de nem tudok mit tenni azokkal, akik csak szembedicsérnek. A pozitív visszacsatolásban kevés az építő jellegű kritika, bár a lelkemnek nyilván jólesik. Annak idején Vértes Jánossal, az Adverticum vezetőjével például úgy lettünk barátok, hogy az első alkalommal megrendezett Internet Hungary után azzal állt elém: még nem látott ennyire rossz rendezvényt. Meghívtam ebédelni, és megkértem, hozzon magával egy WC-papír hosszúságú listát az észrevételeiről. Hozott, és be kellett látnom, hogy nagyrészt igaza volt.

Vajon azok, akik élesen kritizálják rendezvényeim programját, hány programpontot láttak? Vajon el tudják mondani, melyiknek milyen tematikai íve volt? Végigülték az előadásokat? Ha igen, elfogadom a bírálatot, sőt alázattal meg is köszönöm, ha szánnak rám annyi időt és energiát, hogy megalapozva elmondják. Az ilyen emberekhez aztán ragaszkodni is szeretnék.

Amikor azonban olyanokkal találkozom, akik az előadás helyett a folyosón beszélgetnek, majd közlik, azért nem mennek be, mert nekik már nem lehet az adott témában újat mondani, akkor az az érzésem, fenntartásokkal kell kezelnem az észrevételeiket. Egyes piaci szereplők számára sokkal egyszerűbb, ha azt mondják rólam, hogy cápa vagyok, vagy ha megpróbálják lemásolni a rendezvényeimet. Érdekből nem szeretnek. (Nevet.) Semmi nem hullott az ölembe, mindennek ára volt.

Azt szoktad mondani, hogy az alkotás öröme tölt el a legnagyobb izgalommal. Egy konferencia anyaga korlátozott ideig érvényes. Amit tavaly hallottunk, idén már elavult.

Hála istennek! Ez cseppet sem zavar. Minden egyes konferencia egy alkotás. Az „állandóságom” az elmúlt huszonöt év. Sokan azt gondolják, azért, mert én vagyok az előtérben, ez az üzlet egy one-man show. Valóban, rajtam kívül a feleségem, illetve néhány szakértő barátom vesz részt a munkában, de nélkülük bajban lennék még úgy is, hogy a végső döntés jogát nem adom ki a kezemből. Jó érzés, hogy van, aki huszonöt éve, tehát az első konferenciám óta mellettem van.

Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)
Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)

Alighanem érzékeled a médiakörnyezet választékának bővülését és egyúttal a kormányzati igényeket kiszolgáló, állami forrásból finanszírozott kommunikáció térnyerését. Hogyan befolyásolja mindez a tevékenységed?

Ezzel az a problémám, hogy a piac olyan szinten változik, hogy butaság – vagy elvakultság – lenne, ha csak a politika szegmensére fókuszálnánk, amely egyébként is sokkal árnyaltabb, mint azt a felszínen látjuk. Mindig vizsgálnunk kell, ki mit miért mond, és valójában mit cselekszik esetleg azzal szemben, amit mond.

Diplomatikus válasz.

Nézd, a politikai és az üzleti életben egy valószínű: nem mindig úgy igaz az, amit hallasz, ahogy hallod. Érdekek és időnként indulatok is vannak a válaszok mögött. Az okokra a miérteken keresztül kell keresnünk a válaszokat. Nem véletlenül található az asztalomon Szun-ce A háború művészete és Machiavelli A fejedelem című könyve. Szubjektív és érdekalapú elvakulásban szenvedünk, miközben nem foglalkozunk fontos kérdésekkel. Kétellyel kell minden mást is vizsgálnunk. Például hogy mennyi pénzt visz ki az országból mérhetetlenül profi stratégiájának köszönhetően a Google és a Facebook? Hogyan befolyásolják az egész hazai piacot? Miért tolódik át a piac súlypontja a B2B-ről a B2C-re? Miért vásárolnak egyre többen akár már tartós tejet is az e-kereskedelemnek köszönhetően külföldről? Ez utóbbi évi 500–600 milliárd forintot jelent. Miért kezdtek el az ügynökségek saját konferenciákat szervezni? Huszonévig kegyelmi állapotban éltünk. Most csapkodnak az átalakulás viharos hullámai, aminek okait csak teljes komplexitásában lehet vizsgálni.

A társadalmi és a gazdasági környezetet nem lehet különválasztani a politikaitól.

Engedtessék meg nekem, hogy a saját etikám és elveim szerint dolgozzam. Piaci szereplő vagyok én is, kereskedelmi érdekeim és az üzleti alapmodellem megegyezik más médiatípusokéval, vagy legalábbis nagyon hasonlít rájuk. Látom, hogy a kiabálók és ítélkezők közül ki mit csinál jól vagy nagyon is csúnyán, ki mond mást, mint amit tesz, a miértjét is látni vélem, mégsem szólok bele a dolgukba. Ne gondoljuk azonban, hogy pillanatnyi helyzetről van szó…

Meglátásom szerint több tíz éve tartó folyamatokról beszélünk. Mindenütt vannak „követ dobáló bűnösök”. Már 1998-ban meg akarták tőlem szerezni a Media Hungaryt. Ha bizonyos helyzetekben, amelyekről nem szeretnék beszélni, nem lett volna mellettem a szakma támogató ereje, nem tudtam volna végigcsinálni a huszonöt évet.

A Media Hungary kapcsán az utóbbi években az RTL Magyarország távolmaradása keltette a legnagyobb vihart.

Viharnak azért nem mondanám. Az ember egy bizonyos kor és rutin felett nem sértődik meg. Az okokról meg ők és én tudunk. Ez most így elég is.

Vagyis – ahogy szokták mondani – ilyen ez a popszakma?

Ilyen.

Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)
Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)

A pályád, annak ellenére, hogy az álom a fotográfia, illetve a televíziós karrier volt, a konferenciaszervezésben csúcsosodott ki. Van hiányérzeted szakmai értelemben?

Közszolgálatiból kereskedelmi tévés lettem, gyártásvezetőből producer, majd konferenciaszervező. Szerencsésnek tartom magam. A hihetetlenül színes Algériában nőttem fel, miközben Magyarországon minden szürke volt. Nyitott voltam a világra, és ezen az észak-afrikai állam csak erősített. Színes ruhákban, rengeteg karkötőt és a szomszéd sráctól kapott citromsárga, háromszögű órát viselve jártam. Ekkor már folyamatosan fotóztam. Tetszett a filmlaborálás, hogy meg tudom örökíteni a változást a saját szemszögemből. Emlékszem, egyszer kitaláltam, hogy a szomszéd csirkéit alulról fotózom le. (Nevet.)

Édesapám, aki orvos volt, azt szerette volna, ha követem a pályán, ezért állandóan bevitt a baleseti sebészetre, hogy szokjam a közeget. De a nagy szerelem a televíziózás volt. A házunkban lakott egy srác, aki abban az időben kezdett el dolgozni a Magyar Televízióban. Sokat mesélt nekem az élményeiről. Tudtam, hogy ez lesz az utam. Először hangmérnöknek vagy operatőrnek készültem, majd tizennégy évesen budai gyerekként Mátyásföldre, egy híradástechnikai szakközépiskolába mentem továbbtanulni. Amikor jelentkeztem a televízióhoz, nagy előnynek számított a végzettségem, mert kevesen voltunk a szakmában, szükség volt rám. Igaz, nem elsőre vettek fel, apám segítségével az ORFI proszektúrájára kerültem, fotósnak.

A tévében először rögzítésvezető lettem, majd átkerültem a külpolitikai szerkesztőségbe. Jó érzés volt, amikor olyan szakemberek, mint Baló György vagy Chrudinák Alajos, engem kértek egy-egy munkához. Egyszer felmentem Chrudinákhoz, és elmondtam, mihez értek, mire azt mondta, annyira nagyképű vagyok, hogy azonnal felvesz. (Nevet.)

Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)
Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)

Lényegében egészen alulról vágtam neki, a szervezést is ebben az időszakban kezdtem elsajátítani. Gyártásvezetőként olyan műsorokban dolgoztam, mint a Panoráma, az Objektív vagy a Parabola. Csodás időszak volt, bejártam a világot, közben meg elvégeztem a Filmművészetit. Imádtam a nyüzsgést, nem volt két egyforma nap. A televízióban dolgozni ekkor egyet jelentett azzal, hogy egy közösséghez tartozol.

1989-ben Horvát János és Bayer József vezetésével indult el a Magyar Televízió újjáalakult második csatornája, a TV2, ahol gyártásvezető lettem, majd Born Ádám hívására a TV-TV-hez mentem, amelyet aztán Fenyő János vett meg. Dolgoztam Rókusfalvy Pál ügynökségében, a Roxerben is. Televíziós reklámokat készítettünk, a műsorok közötti reklámidőt értékesítettük. Többek között én vásároltam fel a Dallas és a Friderikusz Show reklámidejét.

Ma is azt mondom, az üzleti életben a legjobb elsőnek lenni – vagy másodiknak, akinek lehetősége van kijavítani az első hibáit. Hiánygazdaság volt, én pedig rájöttem, hogy nemcsak dolgozni, de pénzt keresni is szeretek. Az első házasságom zátonyra futása ennek az időszaknak köszönhető.

Az 1996. évi médiatörvény hatására született meg az ötlet, hogy leültesd a piaci szereplőket Széplakon. Ez volt az első Media Hungary. Az ekkor induló kereskedelmi televíziózás nem volt vonzóbb alternatíva?

Csupa olyan dologhoz volt közöm, amit szerettem csinálni. Például az A3 produkciós igazgatója voltam, benne voltam a Demján Sándor vezette Smart animációs stúdióban, és ekkor kezdődött az üzletem Horvát Jánossal és Bayer Józseffel a Centro Filmben. A konferenciához fűződő vonzalmam is erősebb volt, mint az érdeklődésem a kereskedelmi tévék irányába.

1996 elején lépett hatályba a médiatörvény, amelynek nem volt egységes értelmezése a szakmában. Ezzel párhuzamosan üzleti érdekemmé is vált, hogy szervezzek egy fogadást a piaci szereplőknek. Lényegében a közszolgálatiság és a hiúság kettőséből született meg az első Media Hungary, ahol egyszer csak azt vettem észre, hogy összejöttek az akkori médiakirályok. Persze sok szervezési baki volt, de a végeredmény örömmel töltött el. A következőre már hétszázan regisztráltak. 1999-ben megszerveztem az első Kamera Hungáriát, 2000-ben az első Internet Hungaryt. Előbbi Ruszkai Nóra felvetéséből született, aki szorgalmazta egy televíziós fesztivál létrejöttét, amelyet közösen bonyolítottunk az ORTT-vel. Utóbbit pedig Horvát János abbéli meglátása inspirálta, hogy az internet mindent le fog győzni. Aztán Sükösd Miklóssal, aki akkor a CEU média tanszékét vezette, tető alá hoztuk. Ma már négy rendezvényünk van (Internet Hungary, Media-Digital Hungary, Mobile Hungary és az Evolution – a szerk.), illetve a digitalhungary.hu portál. Erősnek érzem a portfóliót.

Hogyan értékeled az elmúlt huszonöt évet?

1996-ban nem volt verseny, egyedül voltam ezen a piacon. A konferenciáimnak neve és íve lett. Azt gondolom, valamit jól csinálhatunk, hisz már folyamatosan érkeznek az újabb versenytársak. És noha én voltam az első, aki nevet és központi grafikát adott a konferenciájának, azóta ezzel sem vagyok egyedül. Megjegyzem, minden volt üzlettársammal jó kapcsolatot ápolok. Amíg emberek lesznek a földön, lesznek konferenciák is, hisz találkozni és tanulni mindannyiunk közös vágya. A jövő biztosított.

Ha valaki veszi a fáradságot, és 4.30-tól 21.00-ig folyamatosan tevékeny, két-három év múlva learathatja munkája gyümölcsét. Családilag munkaalkoholisták vagyunk, a véremben van. Csermely mindig készen állt, ezért szerettek, szeretnek velem dolgozni. Most is készen állok a munkára, az alkotásra.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2020/2. számában jelent meg, amelynek lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el: itt. A lapra itt fizethet elő.)

Marketing

Zöldebb felfogás, empatikusabb légkör: a pandémia lehetőségei

A környezettudatosság és dolgozói empátia felé tolódás legalább annyira befolyásolja a jövőnket, mint az elmúlt másfél évet – ez derült ki a Summit Play tudásmegosztó felületére feltöltött rövid interjúkból.

Közzétéve:

A Marketing Summit Hungary új, videós felületén, a Lounge Group közreműködésében létrejött Summit Play-en a gazdaság különböző szektorainak legfontosabb szakértői tekintik át az elmúlt időszak tanulságait és a jövő lehetőségeit.

A csak ezen a platformon szeptember 29-től látható, hét exkluzív, zártkörű kerekasztal-beszélgetéseken terítékre kerülnek az FMCG-, a kereskedelmi szektor, a gyógyszer- és egészségipar, a pénzügyi, a közlekedési szektor kihívásai és lehetőségei, de az innováció és a marketing szerepének felértékelődéséről is elsőkézből informálódhatnak az érdeklődők.

A gyorsan mozgó óriások

Szektortól függetlenül a legnagyobb vállalatokat hosszúra nyúló döntéshozási folyamataik miatt sokan egy lassan mozgó óriásnak képzelik el, azonban mostanra kijelenthetjük, hogy ez az analógia tévesnek bizonyult. A marketingszakemberek rámutattak, hogy a járványhelyzetből eredő kihívásokra rendkívül gyorsan és rugalmasan kellett reagálniuk. A lendületes döntéshozás eleinte a túlélést szolgálta, de később a szakemberek ezt a képességet bizonyos értelemben már versenyelőnnyé is tudták kovácsolni.
Környezettudatosabbak lettünk

Arra a kérdésre, miszerint a pandémia alakította-e az emberek energiafogyasztási szokásait Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója meglepő választ adott: szerinte a járványhelyzet az emberekben összekapcsolódott a bolygó és az emberiség jövőjével, ami egy komoly attitűdváltást eredményezett. A kommunikációs igazgató szerint ennek köszönhetően erősödött a környezettudatosság és a fenntarthatóság az emberek fejében, ami kiemelten pozitív hozadéka a COVID-válságnak. Nem csak az energia, de a bankszektor képviselője számára is a klímavédelem növekvő szerepe volt az egyik fő tanulság, amely az iparágban az eddig még kevésbé láttatott zöld bankolás jelenségében képeződött le, sőt időközben a logisztikai üzletág alappillére és fő mozgatórugója is a fenntarthatóság lett.

A személyes kapcsolatok felértékelődtek

A kerekasztal- beszélgetés szereplői az előzetes interjúk során kiemelten fontosra értékelték azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek kritikusnak bizonyultak az elmúlt időszakban: nagyfokú bizalomra, empátiára és odafigyelésre volt szükség a dolgozói közösség minden szintjén. A munkatársak az otthoni munkavégzés ellenére is magas szintű szakmaiságot képviseltek a munkájuk során, azonban emberileg a legtöbb kolléga kifejezetten nehezen élte meg, hogy szinte egyik napról a másikra drasztikusan csökkentek a személyes interakciók és mindez nagyban kihatott a csapatkohézióra.

A tematikus kerekasztalok egy-egy megszólalójával az interjúk már megtekinthetőek a Marketing Summit Play Magazin rovatában és mind a hét beszélgetés teljes terjedelmében elérhető lesz a felületen szeptember második felében.

Tovább olvasom

Marketing

A Positive Adamsky lett a Főtaxi és a Budapesti Taxi social media ügynöksége

Meghívásos tenderen választotta ki a Főtaxi és a Budapest Taxi a Positive Adamsky digital&social tagügynökségét a társaság social csatornáinak kezelésére.

Közzétéve:

A Stelius Befektető Zrt. mindkét taxis tagvállalata, a Főtaxi és a Budapest Taxi is a Positive Adamsky social tagügynökségének ügyfele lett a fiatalok felé nyitó kommunikációs stratégia részeként. A Budapest Airport, a Budapest Park és a MONYO Land hivatalos taxitársasága az új célcsoportok elérése mellett a sofőrök márka iránti lojalitását szeretné növelni.

“Cégünk 1913-as alapításával a legrégebbi budapesti taxitársaság; 108 éve szolgáljuk az utasok kényelmét, ebbe az élménybe a fiatalokat is szeretnénk bevonni. A fiatalokkal rezonáló hangnem és stílus kialakítása a social mediában alapfeltétel, ennek megvalósítására a Positive Adamsky kreativitásában láttuk a megoldást” mondta el Reich Ádám, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Tovább olvasom

Marketing

Két magyar borlapot is díjazott a Wine Spectator

Két budapesti étterem, a Felix Kitchen & Bar, valamint a Winescape Budapest Borbár is szerepel az amerikai bormagazinnak a világ legizgalmasabb borlapjait felsoroló idei listáján.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Wine Spectator, a világ legbefolyásosabb, számonként hárommillió olvasót megszólító amerikai bormagazinja évtizedek óta minden esztendőben közzéteszi Restaurant Award listáját, amelyben a Michelin-csillagokhoz hasonlóan három kategóriában díjazza a világ legizgalmasabb borlapjait, egy (Award of Excellence), kettő (Best of Award of Excellence), illetve három (Grand Award) poharat adományozva – közölte a két budapesti étterem az MTI-hez szerdán eljuttatott közös sajtóközleményükben.

Mint hangsúlyozták,

a Wine Spectator listájára most először került fel két magyar étterem is.

A Felix Kitchen & Bar egyetlen magyar étteremként idén már másodszor kapta meg az egypoharas elismerést. Az étterem borprogramját vezető Czinki Tamás – aki Magyarországon egyedüliként érte el a Master Sommelier titulust – külföldi tapasztalatait hasznosítva állította össze a csaknem 500 tételes borlapot, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi szelekcióra – áll a közleményben.

Tájékoztatásuk szerint a Felix borlapján fókuszban vannak a klasszikus bortermelő régiók: Champagne, Burgundia, Piemont, ahol a legnagyobb nevek mellett az általuk felfedezett termelők is hangsúlyt kapnak, de az újvilági borok, például az Egyesült Államok vagy Ausztrália ikonikus borászatai is feltűnnek a kínálatban.

A másik díjazott étterem a Winescape Budapest, amelyet a Borigo bormagazin stábja üzemeltet. A Winescape a járvány miatt mindössze pár hónapja tudott kinyitni, ezért is tartják nagy eredménynek a Wine Spectator díját.

A bormagazin szakértői csapata elsősorban a magyar borokra fókuszál, de emellett egy izgalmas, olasz és spanyol borokból álló listát is összerakott: a teljes borlap több mint 400 borból áll, a bár pincéjében pedig 3000 palack várja a vendégeket.

Bányai Gábor Botond tulajdonos, a Borigo főszerkesztője munkáját Bálint László (nemzetközi borakadémikus, WSET oktató, portfolió tanácsadó) és Vörös Attila (WSET oktató, head sommelier) segíti.

Tovább olvasom