Marketing
Bukhatja a bevételt, ha nem tölt be a honlapja 3 másodperc alatt
A legfrissebb Connected Consumer Study szerint, a magyar lakosság 65 százaléka rendelkezik okostelefonnal. Az eszköz elterjedésével gyökerestül megváltoztak az internetezési szokásaink, hiszen menet közben most már nem csak információt keresünk, vagy videót nézünk, hanem egyre gyakrabban vásárolunk is. Ez komoly kihívást jelent a vállalkozások számára is, mivel ha meg akarnak felelni a felhasználói elvárásoknak, gyors és zökkenőmentes mobilélményt kell biztosítaniuk.
A Google megbízásából a Kantar TNS 2017-ben is elkészítette a Connected Consumer Study-t, amely internet- és mobilhasználati szokásokat mért fel.
A tanulmány elkészítéséhez 63 országból összesen 79 000, Magyarországról pedig 1000 embert kérdeztek meg, ami több mint kétmillió percnyi interjú anyag feldolgozását jelentette.
A felmérés rávilágít a globális trendekre, ugyanakkor olyan regionális és helyi különbségeket is megmutat, amelyek jelentős hatással vannak a vállalkozásokra.
Annak ellenére, hogy az okostelefonok 20 éve kerültek a piacra, 2017-re olyannyira elterjedtek, hogy a felmérésben szereplő mind a 63 országban meghaladta az 50 százalékot a mobilról internetezők aránya. A tanulmány szerint globális szinten átlagosan az emberek 76 százaléka mobileszközről megy fel a világhálóra, viszont az egyes országok között jelentős különbség látható.
Míg Szaúd-Arábiában 96 százalékos, Ukrajnában 51 százalék, Magyarországon pedig 67 százalékos volt ez az arány. Emellett a 63 országból 62-ben mondták azt a megkérdezettek, hogy ha internetezni szeretnének, akkor gyakrabban fordulnak a mobiltelefonjukhoz, mint az asztali számítógépükhöz.
 |
| Az internethasználat mobilközpontúvá vált – Google |
Az élen járunk
Magyarországon 2017-ben a helyi lakosság 81 százaléka használja az internetet magáncélra, amely néhány százalékkal magasabb, mint a 77 százalékos globális átlag, továbbá az adatokból az is látható, hogy a magyarországi internethasználók 89 százaléka napi szinten megy fel a világhálóra.
Az használt tárgyak terén is történt változás: a tavalyi év folyamán a magyar lakosságnak átlagosan 2,5 csatlakoztatott eszköze volt. Az okostelefonok tekintetében is jelentős volt a növekedés: míg 2013-ban a helyi lakosságnak mindössze 34,3 százaléka rendelkezett ilyen szerkezettel, addig ez 2017-ben már 65 százalékos volt.
 |
| Dolgok internete – Google |
A számok azt mutatják, hogy a legkülönbözőbb korosztályok hasonlóan nagy arányban veszik igénybe a világhálót. Az internetezők 45 százalékát teszi ki a 45 év feletti polgárok, valamint szintén érdekes megemlíteni, hogy az 55 év feletti internetezők 43 százaléka mobilkészülékről megy fel a világhálóra.
Mit jelent mindez a vállalkozások számára?
A mobilnet gyökerestül megváltoztatta a szokásainkat, Magyarországon 2017-ben az internetezők 51 százaléka keresett információt, 43 százaléka nézett online videót és 19 százaléka vásárolt legalább olyan gyakran okostelefonról, mint asztali számitógépről, vagy tablettről.
A 2013-as adatokhoz képest óriási növekedés dokumentálható: 4 évvel korábban a keresések esetében ez az arány 15 százaléka, a videók esetében ez 10 százalék, és az online vásárlás esetében ez mindössze 4 százalék volt, vagyis a tranzakciók 475 százalékos növekedésről beszélhetünk.
|
Egy nemrég készített felmérés szerint a mobilról érkező látogatások 53 százaléka megszakad, mert az adott oldal 3 másodpercnél lassabban töltődött be. Sőt, minden második mobilnetező 2 másodperces oldalbetöltést várna el, valamint a megkérdezettek 46 százaléka azt mondta, hogy a mobilon való internetezés során a lassú oldalbetöltés a legbosszantóbb” – ismertette a kutatás eredményét Asabiny Miléva, a Google kiemelt ügynökségekért felelős managere.
Üzlet és ipar elől, a tech hátul
2017 novemberében a Google felmérte, hogy hogyan teljesítenek mobileszközön az európai weboldalak: 21 országban és összesen 10 különböző szektorban nézték meg, hogy a mobil hirdetésekről az érkezési oldal teljes betöltése hány másodperc alatt történik meg. Magyarország átlagos oldalbetöltési sebesség terén kismértékben ugyan, de elmarad a 9,124 másodperces európai átlagtól, hazánkban 9,4 másodpercre nyúlik átlagosan egy mobilsite betöltése. A vizsgált országok közül Németország és Románia teljesített a legjobban, a 8,1 másodperces átlagos betöltési idővel.
A szektorok tekintetében hazánkban az üzleti és ipari oldalak teljesítettek az élen az átlagos 6,9 másodperces betöltési idővel, míg a technológia területén ez csak 12 másodperc volt.
 |
| Beszédes adat – Google |
„Napjainkban a mobilos internetezés egyre nagyobb szerepet kap.
De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a mobilböngészés gyakran csak az első állomás egy értékesítési folyamatban, mely végül egy desktop vásárlásban végződik, így nem csak a mobil rendelések miatt érdemes optimalizálni a weboldalunkat. A Cityfood esetében a rendelések 9,35 százaléka ment végbe úgy, hogy mobileszközről is látogatta a weboldalt, de nem azon rendelt” – ismertetett egy esettanulmányt Ormándlaki Balázs, a Drive Online Marketing online marketing stratégiai tervezője.
Mi a megoldás?
Ahogy az a kutatásból kiderült a mobiltelefonok és az internet széleskörű elterjedésével egyre inkább kiéleződik a verseny a vásárlókért. Azok a vállalkozások lesznek sikeresek a jövőben, akik figyelembe veszik a mai fogyasztói igényeket és ennek megfelelően alakítják stratégiájukat.
Egy gyors és mobilra optimalizált weboldal kiemelkedően fontos, ez a Test My Site eszközzel egyszerűen leellenőrizhető. Az ingyenes alkalmazás felméri, hogy hány másodpercig tart az adott oldal teljes betöltése mobil eszközön keresztül, valamint, hogy hány látogatót veszít el az esetleges lassú betöltés miatt, továbbá ezen kívül azt is megmondja, hogy a weboldal szektorában hogyan teljesítek a versenytársak.
Disclaimer:
Magunkat is megmértük, és nem túl jó eredményt kaptunk: a mediapiac.com betöltési ideje 12 másodperc, szóval van tennivalónk még bőven 🙂
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.