Kövess minket!

Marketing

Bukhatja a bevételt, ha nem tölt be a honlapja 3 másodperc alatt

A legfrissebb Connected Consumer Study szerint, a magyar lakosság 65 százaléka rendelkezik okostelefonnal. Az eszköz elterjedésével gyökerestül megváltoztak az internetezési szokásaink, hiszen menet közben most már nem csak információt keresünk, vagy videót nézünk, hanem egyre gyakrabban vásárolunk is. Ez komoly kihívást jelent a vállalkozások számára is, mivel ha meg akarnak felelni a felhasználói elvárásoknak, gyors és zökkenőmentes mobilélményt kell biztosítaniuk.

A Google megbízásából a Kantar TNS 2017-ben is elkészítette a Connected Consumer Study-t, amely internet- és mobilhasználati szokásokat mért fel.

A tanulmány elkészítéséhez 63 országból összesen 79 000, Magyarországról pedig 1000 embert kérdeztek meg, ami több mint kétmillió percnyi interjú anyag feldolgozását jelentette.

A felmérés rávilágít a globális trendekre, ugyanakkor olyan regionális és helyi különbségeket is megmutat, amelyek jelentős hatással vannak a vállalkozásokra.

Annak ellenére, hogy az okostelefonok 20 éve kerültek a piacra, 2017-re olyannyira elterjedtek, hogy a felmérésben szereplő mind a 63 országban meghaladta az 50 százalékot a mobilról internetezők aránya. A tanulmány szerint globális szinten átlagosan az emberek 76 százaléka mobileszközről megy fel a világhálóra, viszont az egyes országok között jelentős különbség látható.

Míg Szaúd-Arábiában 96 százalékos, Ukrajnában 51 százalék, Magyarországon pedig 67 százalékos volt ez az arány. Emellett a 63 országból 62-ben mondták azt a megkérdezettek, hogy ha internetezni szeretnének, akkor gyakrabban fordulnak a mobiltelefonjukhoz, mint az asztali számítógépükhöz.

Az internethasználat mobil központúvá vált - Google
Az internethasználat mobilközpontúvá vált – Google

Az élen járunk

Magyarországon 2017-ben a helyi lakosság 81 százaléka használja az internetet magáncélra, amely néhány százalékkal magasabb, mint a 77 százalékos globális átlag, továbbá az adatokból az is látható, hogy a magyarországi internethasználók 89 százaléka napi szinten megy fel a világhálóra.

Az használt tárgyak terén is történt változás: a tavalyi év folyamán a magyar lakosságnak átlagosan 2,5 csatlakoztatott eszköze volt. Az okostelefonok tekintetében is jelentős volt a növekedés: míg 2013-ban a helyi lakosságnak mindössze 34,3 százaléka rendelkezett ilyen szerkezettel, addig ez 2017-ben már 65 százalékos volt.

Dolgok internete - Google
Dolgok internete – Google

 

A számok azt mutatják, hogy a legkülönbözőbb korosztályok hasonlóan nagy arányban veszik igénybe a világhálót. Az internetezők 45 százalékát teszi ki a 45 év feletti polgárok, valamint szintén érdekes megemlíteni, hogy az 55 év feletti internetezők 43 százaléka mobilkészülékről megy fel a világhálóra.

Mit jelent mindez a vállalkozások számára?

A mobilnet gyökerestül megváltoztatta a szokásainkat, Magyarországon 2017-ben az internetezők 51 százaléka keresett információt, 43 százaléka nézett online videót és 19 százaléka vásárolt legalább olyan gyakran okostelefonról, mint asztali számitógépről, vagy tablettről.

A 2013-as adatokhoz képest óriási növekedés dokumentálható: 4 évvel korábban a keresések esetében ez az arány 15 százaléka, a videók esetében ez 10 százalék, és az online vásárlás esetében ez mindössze 4 százalék volt, vagyis a tranzakciók 475 százalékos növekedésről beszélhetünk.

Okostelefon-központúság hat az online vásárlásokra - Google
Okostelefon-központúság hat az online vásárlásokra – Google

„A mobilinternetezés türelmetlenné tette a felhasználókat, ha útközben vannak és a buszmenetrendet keresik, vagy a közeli bolt nyitvatartási idejét szeretnék leellenőrizni, minden másodperc számít.

Egy nemrég készített felmérés szerint a mobilról érkező látogatások 53 százaléka megszakad, mert az adott oldal 3 másodpercnél lassabban töltődött be. Sőt, minden második mobilnetező 2 másodperces oldalbetöltést várna el, valamint a megkérdezettek 46 százaléka azt mondta, hogy a mobilon való internetezés során a lassú oldalbetöltés a legbosszantóbb” – ismertette a kutatás eredményét Asabiny Miléva, a Google kiemelt ügynökségekért felelős managere.

 

Üzlet és ipar elől, a tech hátul 
2017 novemberében a Google felmérte, hogy hogyan teljesítenek mobileszközön az európai weboldalak: 21 országban és összesen 10 különböző szektorban nézték meg, hogy a mobil hirdetésekről az érkezési oldal teljes betöltése hány másodperc alatt történik meg. Magyarország átlagos oldalbetöltési sebesség terén kismértékben ugyan, de elmarad a 9,124 másodperces európai átlagtól, hazánkban 9,4 másodpercre nyúlik átlagosan egy mobilsite betöltése. A vizsgált országok közül Németország és Románia teljesített a legjobban, a 8,1 másodperces átlagos betöltési idővel.

A szektorok tekintetében hazánkban az üzleti és ipari oldalak teljesítettek az élen az átlagos 6,9 másodperces betöltési idővel, míg a technológia területén ez csak 12 másodperc volt.

 

Beszédes adat - Google
Beszédes adat – Google

 

„Napjainkban a mobilos internetezés egyre nagyobb szerepet kap.

A Cityfood ügyfeleinek is 23 százaléka már mobileszközről látogatja a weboldalukat, és amióta megújult és mobilbarát lett, már 10 százalék feletti az okostelefonról rendelők aránya.

De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a mobilböngészés gyakran csak az első állomás egy értékesítési folyamatban, mely végül egy desktop vásárlásban végződik, így nem csak a mobil rendelések miatt érdemes optimalizálni a weboldalunkat. A Cityfood esetében a rendelések 9,35 százaléka ment végbe úgy, hogy mobileszközről is látogatta a weboldalt, de nem azon rendelt” – ismertetett egy esettanulmányt Ormándlaki Balázs, a Drive Online Marketing online marketing stratégiai tervezője.

Mi a megoldás?

Ahogy az a kutatásból kiderült a mobiltelefonok és az internet széleskörű elterjedésével egyre inkább kiéleződik a verseny a vásárlókért. Azok a vállalkozások lesznek sikeresek a jövőben, akik figyelembe veszik a mai fogyasztói igényeket és ennek megfelelően alakítják stratégiájukat.

Egy gyors és mobilra optimalizált weboldal kiemelkedően fontos, ez a Test My Site eszközzel egyszerűen leellenőrizhető. Az ingyenes alkalmazás felméri, hogy hány másodpercig tart az adott oldal teljes betöltése mobil eszközön keresztül, valamint, hogy hány látogatót veszít el az esetleges lassú betöltés miatt, továbbá ezen kívül azt is megmondja, hogy a weboldal szektorában hogyan teljesítek a versenytársak.

Disclaimer:

Magunkat is megmértük, és nem túl jó eredményt kaptunk: a mediapiac.com betöltési ideje 12 másodperc, szóval van tennivalónk még bőven 🙂

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Fókuszban a biztonság – újabb kampányt indít a HUMDA a balesetek számának csökkentéséért

Nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgoznak a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért – hangsúlyozza Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója.

Közzétéve:

Borítókép: Lázár László, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kommunikációs igazgatója

A közlekedésbiztonság erősítése a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. egyik fő célja. Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója szerint a HUMDA nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgozik a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért és a balesetek számának radikális csökkentéséért.

Tavasszal Michelisz Norberttel, Talmácsi Gáborral és Szujó Zoltánnal indult a „Maradj ember a volán mögött is” kampányuk. Most ugyanezzel az üzenettel egy új, ezúttal nem a versenypályákról és környékükről érkező főszereplőkkel indul figyelemfelkeltő akció.

Lehet, hogy néhányan már találkoztak is legújabb kampányunkkal, amelyet ezúttal nyolc közismert személyiséggel együtt készítettünk. Az üzenet változatlan: „Maradj ember a volán mögött is!” – erre ezúttal Anger Zsolt, Balázs János, Görbicz Anita, Kautzky Armand, Pindroch Csaba, Szalóczy Pál, Vincze Ottó és Weisz Fanni hívja fel a figyelmet. A teljes médiamixet lefedő kampánnyal a televízióban, közterületen, tömegközlekedési járműveken, online felületeken és a nyomtatott sajtóban is találkozhatunk.

Másképp hangzik a „Maradj ember a volán mögött is” szlogen a nem az autósport területén mozgó hírességek szájából?

Mind a nyolc főszereplő a szakmájában kiemelkedőt nyújtó szakember: színész, zenész, sportoló, modell és műsorvezető is felhívja a figyelmet arra, hogy a KRESZ szabályait tiszteletben tartó biztonságos közlekedés és az emberséges viselkedés sokkal fontosabb annál, mint stressztől fűtötten rohanni valahova. A címlapról kilépve a szereplők arra mutatnak rá, hogy néha ugyan a kimagasló eredményeik, szakmai sikereik helyett apró bulvárhírek kapcsán olvashatunk róluk a sajtóban, mégis inkább az ilyen témákkal kerüljenek rivaldafénybe, mint egy súlyos közlekedési balesettel összefüggésben. Saját üzeneteikben felhívják a figyelmet többek között az elsőbbségadás, a láthatóság, a kölcsönös bizalom és az empátia fontosságára, valamint a vezetés közbeni telefonhasználat, a hangos zenehallgatás és az indulatvezérelt döntések veszélyeire is.

Szalóczy Pál a kampány keretei között a láthatóság fontosságára hívja fel a figyelmet

Valamelyest csökkent, de még mindig riasztóan magas a halálos balesetek száma Magyarországon. Hatással lehetnek a plakátkampányok a közlekedési morálra?

A közlekedési balesetben elhunytak száma 2020-ban 450-re csökkent Magyarországon. Ez a szám még mindig magas. A HUMDA kiemelt célja ezért a súlyos és halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának radikális csökkentése. Ezt szolgálja a társadalom széleskörű, szemléletformáló edukációja a nemzetközi példák átvételével, innovatív technológiák bevonásával az Európai Unió és az ENSZ balesetmegelőzési irányelvei mentén. A munkából persze az autóvezetőknek, a kerékpárosoknak, a gyalogosoknak és a közlekedés minden résztvevőjének egyaránt ki kell vennie a részét. Bízunk benne, hogy plakátjaink és látványos filmjeink üzenetei célt érnek és gondolatébresztően hatnak a közlekedés valamennyi résztvevőjére.

Weisz Fanni azt szeretné, ha az újságoknak balesetek híján másról kellene beszámolniuk
Tovább olvasom

Marketing

Márki-Zay Sorost védő plakátkampányának üzenetét cáfolja a Századvég

A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg, ennek fényében pedig könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal Soros védelmében tervezett plakátkampánya félrevezető.

Közzétéve:

Borítóképünkön Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a baloldal miniszterelnök-jelöltje

Márki-Zay Péter a közelmúltban kijelentette, 400 óriásplakáton fogja hirdetni, hogy Soros György nem telepített be migránsokat Magyarországra. Nem ez az első alkalom, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje védelmébe veszi az amerikai milliárdost, hiszen az október 23-ai ünnepi beszédében kifejtette, hogy “Soros Györgyről még egyetlenegy migráns betelepítését sem tudták bebizonyítani” – áll a Századvég MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében.

Megjegyezték, hogy Soros 2015-ben publikált javaslatcsomagja szerint “biztonságos útvonalakat kell létesíteni” a migránsok számára, többek között azzal, hogy “Görögországból a célországaikba szállítjuk őket”. A szóban forgó migrációs útvonal Magyarországot is érintette volna, a nemzeti kormány azonban a fizikai határzár felépítésével, valamint a határvédelem megerősítésével gátat szabott a terv megvalósulásának – írták.

Az elemzés szerint

az amerikai üzletember nevével fémjelzett nyílt társadalom ideológiájának egyik legfontosabb eleme a bevándorlás ösztönzése.

Soros György – 2015-ben, az európai migrációs krízis kezdetén a Financial Times hasábjain – a bevándorlók elosztási mechanizmusával összefüggésben leszögezte, hogy “ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”, majd ugyanebben az évben úgy vélte, hogy “az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente” – tették hozzá.

A Századvég felidézte, Soros úgy gondolta továbbá, hogy “az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak”, valamint nézete szerint az Európai Uniónak évente legalább 8-10 milliárd eurót kellene migrációs célokra fordítania, melynek fedezetét a nemzetközi pénzpiacokról teremthetné elő hitelfelvétellel.

Az amerikai milliárdos azt is világossá tette – tette hozzá a Századvég -, hogy

“a mi tervünknek a bevándorlók védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

Ezenfelül a Nyílt Társadalom Alapítványok a saját bevallása szerint is “hosszú ideje támogatást nyújt menekülteket és migránsokat segítő szervezeteknek“, Magyarországon “a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság részesült támogatásban, amelyek többek között jogi segítséget nyújtanak migránsoknak és menedékkérőknek” – olvasható az elemzésben.

A Századvég szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok egy nemzetközi szinten működő, kifejezetten a migránsokat támogató programot is működtet (International Migration Initiative), amely egyebek mellett a “befogadó és integrált” társadalmak létrehozatalát célozza, többek között azzal, hogy bevándorlókat vonna be a városi közigazgatásba. Ugyancsak sokatmondó, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években bőkezűen támogatta azokat a hazai lobbiszervezeteket, amelyek bevándorláspárti álláspontra helyezkedtek, ennek megfelelően – taglalták a kutatásban.

Hozzátették, hogy a Menedék egyesület 2016-ban több mint 68 ezer dolláros, míg a Magyar Helsinki Bizottság 2016 és 2019 között összesen 1 millió 510 ezer dolláros adományban részesült a Soros-alapítványtól.

Célpontban Magyarország

Kiemelték azt is, hogy Magyarország évek óta a bevándorláspárti brüsszeli elit kritikáinak kereszttüzében áll a – határok védelmére és a kontrollálatlan bevándorlás elutasítására épülő – határozott migrációs politikája miatt.

Az Európai Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben hazánk menekültügyi szabályozása miatt, majd 2018-ban keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához – idézték fel.

Ez utóbbi testület a 2020. december 17-i ítéletében elmarasztalta Magyarországot az említett ügyben, ezt követően 2021 novemberében Brüsszel úgy határozott, hogy – pénzbírság kiszabását kérve – az Európai Unió Bírósága elé idézi hazánkat, amiért Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet – írták.

“Kijelenthető tehát, hogy Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek – a brüsszeli erőkkel karöltve, különböző eszközökkel, illetve módokon – hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg. Ennek fényében könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal említett plakátkampánya félrevezető”

– olvasható a Századvég elemzésében.

Tovább olvasom