Kövess minket!

Marketing

Bőven van mit tanulnunk a fiataloktól

Az X és az Y generáció a leginkább leterhelt, míg a hétvége legnagyobb nyertesei a szabadidőt illetően a Z generáció felnőtt korú tagjai, akik a többi nemzedékkel szemben rendkívül széles palettáját sorakoztatják fel a szabadidős aktivitásoknak. A filmnézés a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a felnőtt magyarok körében – derül ki a Kutatópont 2000 fős kutatásából.

A nagymintás kutatás során a kutatócég feltérképezte, hogy mekkora a generációk vélt szabadideje, és mivel töltik a pihenőidőt. Egy átlagos hétköznapon a hazai felnőtt lakosságnak 231 perce jut a rekreációra. Az Y és az X generáció tagjaira nagyobb teher tevődik, ennek következtében a szabad perceik száma is radikálisan kevesebb (átlagosan 177, illetve 166 perc).

A legtöbb szabadidővel hétköznap a veteránok nemzedéke rendelkezik (343 perc). Hétvégén szintén az X és az Y generáció tagjai a legleterheltebbek (297, illetve 295 percük jut pihenésre), míg a Z generációba tartozó felnőtt korúak egy hétvégi napon átlagosan 7 óra 17 percet szentelnek kikapcsolódásra. A felnőtt magyar lakosság legkedveltebb szabadidős tevékenysége a filmnézés, melyet a 18 évnél idősebb lakosság 90 százaléka végez legalább alkalmanként.

Film, film, film és shoppingolás

A Z generáció körében az átlagnál népszerűbb pihentető időtöltés a filmezés, az 1994–1995 után született felnőttek 96 százaléka foglalatoskodik ezen tevékenységgel ráérő idejében. Filmet egész évben néznek az emberek – derül ki a felmérésből –, más vizsgált szabadidős aktivitásokkal szemben azonban az átlagnál tágabb azok köre, akik kizárólag télen választják maguknak ezt az elfoglaltságot.

A Kutatópont 2000 fős felmérése rávilágított arra, hogy a magyar lakosság 86 százaléka szeret vendégségbe menni vagy vendégeket fogadni ráérő idejében, ami inkább hétvégi tevékenységnek számít. A baráti látogatás a Z, az Y és az X generáció körében gyakoribb, mint a baby boomerek vagy a veterán generáció körében.

További kedvelt és nagy arányban végzett szabadidős elfoglaltság a vásárlás (75 százalék), a párunkkal való időtöltés (74 százalék), a sorozatnézés (69 százalék), a kertészkedés (63 százalék), a rádió- vagy zenehallgatás (63 százalék), valamint a séta/kirándulás, amelyet a felnőtt magyar lakosság 55 százaléka űz szívesen eltérő időközönként.

A legaktívabbak

Megvizsgáltuk azt is, hogy a szabadidős tevékenységek kedveltsége szempontjából milyen különbségek figyelhetők meg a generációk között.

A kutatásból kiderült, hogy a Z generáció felnőtt korú tagjai a hétvégén rendelkezésre álló sok szabadidőből adódóan is szinte az összes vizsgált szabadidős tevékenység tekintetében a legaktívabb csoportot alkotják. Jelentős eltérés mutatkozik Z generációba tartozó 18 év felettiek és a többi nemzedék között az alábbi tevékenységeknél: tanul, tanfolyamra jár (46 százalék), étterembe/kávéházba/kocsmába jár (79 százalék), moziba jár (68 százalék), sportol (56 százalék) és szórakozni/diszkóba megy (70 százalék).

A Z generáció ugyanakkor az átlagnál kisebb mértékben szenteli idejét vallási tevékenységnek, barkácsolásnak, kertészkedésnek és sorozatnézésnek. A kevés szabadidővel rendelkező X és Y generáció az átlagnál gyakrabban tart vendégséget, illetve jár vendégségbe, sétál/kirándul, valamint vesz igénybe wellness-szolgáltatásokat. A baby boomer és a veterán nemzedék jelentősen elmarad a fiatalabb generációktól az étterem/kávéház/kocsma látogatás terén, a mozilátogatásban, a kulturális programon való részvételben, a külföldi utazásban, valamint a sportban. Diadalmaskodnak ellenben a sorozatnézésben, a keresztrejtvényfejtésben és a kertészkedésben.

Összevetve a két idősebb generációt azt tapasztaljuk, hogy a míg a baby boomer generáció aktívabb a vásárlásban/kirakatnézegetésben (70, illetve 52 százalék), az étterembe/kávéházba/ kocsmába járásban (38, illetve 20 százalék), a belföldi utazásban (42, illetve 26 százalék) és a sétában/kirándulásban (50, illetve 33 százalék), addig a veterán nemzedék nagyobb arányban szenteli idejét a vallási tevékenységeknek (39, illetve 28 százalék).

A budapestiek szívesen játszanak

További érdekessége a kutatásnak, hogy felmértük, a lakóhely miként befolyásolja a pihenőidő eltöltését. Budapest-specifikus tevékenység a számítógépes játék (56 százalék) és a sportolás (34 százalék). A fővárosban és a megyeszékhelyeken az országos átlagot meghaladja azok aránya, akiknek rekreációs portfóliójában megtalálható a könyvolvasás, a vásárolgatás, a wellnessezés, a mozilátogatás, a kulturális programon való részvétel, valamint a séta/kirándulás.

Mindeközben a vidéki kisebb városokban és a községekben a felnőtt lakosság nagyobb kedvet érez a keresztrejtvényfejtéshez, illetve a falvakban inkább megtalálhatók a barkácsolás szerelmesei.

Az átfogó vizsgálat rávilágított arra is, hogy az iskolai végzettség jelentősen differenciálja a szabadidős tevékenységek körét. Míg az alacsonyabb végzettségű lakosság körében kicsi hajlandóság mutatkozik a belföldi és a külföldi utazások iránt, valamint a wellnessezés, a könyvolvasás és a mozilátogatás is elmarad az országos átlagtól, addig a felsőfokú végzettségűek kisebb arányban néznek filmeket és sorozatokat, derül ki a Kutatópont felméréséből.

A középfokú végzettségűek körében a vásárolgatás a legnagyobb arányú aktivitás (81 százalék), és a számítógépes játékok iránt is nagyobb az érdeklődés e csoport esetében (59 százalék). A közép- és a felsőfokú végzettségűek, szemben az alacsonyabb végzettségűekkel, szabadidejükben szívesen látogatnak étterembe/kávézóba/ kocsmába és végeznek sporttevékenységet. A végzettség növekedésével dinamikus nő a mozilátogatás, a könyvolvasás, a kulturális programon való részvétel, a séta/kirándulás, valamint a wellnesstevékenység népszerűsége.

Rabcsánszki Laura

 

Nézze meg szerző teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom