Kövess minket!

Marketing

Bőven van mit tanulnunk a fiataloktól

Az X és az Y generáció a leginkább leterhelt, míg a hétvége legnagyobb nyertesei a szabadidőt illetően a Z generáció felnőtt korú tagjai, akik a többi nemzedékkel szemben rendkívül széles palettáját sorakoztatják fel a szabadidős aktivitásoknak. A filmnézés a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a felnőtt magyarok körében – derül ki a Kutatópont 2000 fős kutatásából.

A nagymintás kutatás során a kutatócég feltérképezte, hogy mekkora a generációk vélt szabadideje, és mivel töltik a pihenőidőt. Egy átlagos hétköznapon a hazai felnőtt lakosságnak 231 perce jut a rekreációra. Az Y és az X generáció tagjaira nagyobb teher tevődik, ennek következtében a szabad perceik száma is radikálisan kevesebb (átlagosan 177, illetve 166 perc).

A legtöbb szabadidővel hétköznap a veteránok nemzedéke rendelkezik (343 perc). Hétvégén szintén az X és az Y generáció tagjai a legleterheltebbek (297, illetve 295 percük jut pihenésre), míg a Z generációba tartozó felnőtt korúak egy hétvégi napon átlagosan 7 óra 17 percet szentelnek kikapcsolódásra. A felnőtt magyar lakosság legkedveltebb szabadidős tevékenysége a filmnézés, melyet a 18 évnél idősebb lakosság 90 százaléka végez legalább alkalmanként.

Film, film, film és shoppingolás

A Z generáció körében az átlagnál népszerűbb pihentető időtöltés a filmezés, az 1994–1995 után született felnőttek 96 százaléka foglalatoskodik ezen tevékenységgel ráérő idejében. Filmet egész évben néznek az emberek – derül ki a felmérésből –, más vizsgált szabadidős aktivitásokkal szemben azonban az átlagnál tágabb azok köre, akik kizárólag télen választják maguknak ezt az elfoglaltságot.

A Kutatópont 2000 fős felmérése rávilágított arra, hogy a magyar lakosság 86 százaléka szeret vendégségbe menni vagy vendégeket fogadni ráérő idejében, ami inkább hétvégi tevékenységnek számít. A baráti látogatás a Z, az Y és az X generáció körében gyakoribb, mint a baby boomerek vagy a veterán generáció körében.

További kedvelt és nagy arányban végzett szabadidős elfoglaltság a vásárlás (75 százalék), a párunkkal való időtöltés (74 százalék), a sorozatnézés (69 százalék), a kertészkedés (63 százalék), a rádió- vagy zenehallgatás (63 százalék), valamint a séta/kirándulás, amelyet a felnőtt magyar lakosság 55 százaléka űz szívesen eltérő időközönként.

A legaktívabbak

Megvizsgáltuk azt is, hogy a szabadidős tevékenységek kedveltsége szempontjából milyen különbségek figyelhetők meg a generációk között.

A kutatásból kiderült, hogy a Z generáció felnőtt korú tagjai a hétvégén rendelkezésre álló sok szabadidőből adódóan is szinte az összes vizsgált szabadidős tevékenység tekintetében a legaktívabb csoportot alkotják. Jelentős eltérés mutatkozik Z generációba tartozó 18 év felettiek és a többi nemzedék között az alábbi tevékenységeknél: tanul, tanfolyamra jár (46 százalék), étterembe/kávéházba/kocsmába jár (79 százalék), moziba jár (68 százalék), sportol (56 százalék) és szórakozni/diszkóba megy (70 százalék).

A Z generáció ugyanakkor az átlagnál kisebb mértékben szenteli idejét vallási tevékenységnek, barkácsolásnak, kertészkedésnek és sorozatnézésnek. A kevés szabadidővel rendelkező X és Y generáció az átlagnál gyakrabban tart vendégséget, illetve jár vendégségbe, sétál/kirándul, valamint vesz igénybe wellness-szolgáltatásokat. A baby boomer és a veterán nemzedék jelentősen elmarad a fiatalabb generációktól az étterem/kávéház/kocsma látogatás terén, a mozilátogatásban, a kulturális programon való részvételben, a külföldi utazásban, valamint a sportban. Diadalmaskodnak ellenben a sorozatnézésben, a keresztrejtvényfejtésben és a kertészkedésben.

Összevetve a két idősebb generációt azt tapasztaljuk, hogy a míg a baby boomer generáció aktívabb a vásárlásban/kirakatnézegetésben (70, illetve 52 százalék), az étterembe/kávéházba/ kocsmába járásban (38, illetve 20 százalék), a belföldi utazásban (42, illetve 26 százalék) és a sétában/kirándulásban (50, illetve 33 százalék), addig a veterán nemzedék nagyobb arányban szenteli idejét a vallási tevékenységeknek (39, illetve 28 százalék).

A budapestiek szívesen játszanak

További érdekessége a kutatásnak, hogy felmértük, a lakóhely miként befolyásolja a pihenőidő eltöltését. Budapest-specifikus tevékenység a számítógépes játék (56 százalék) és a sportolás (34 százalék). A fővárosban és a megyeszékhelyeken az országos átlagot meghaladja azok aránya, akiknek rekreációs portfóliójában megtalálható a könyvolvasás, a vásárolgatás, a wellnessezés, a mozilátogatás, a kulturális programon való részvétel, valamint a séta/kirándulás.

Mindeközben a vidéki kisebb városokban és a községekben a felnőtt lakosság nagyobb kedvet érez a keresztrejtvényfejtéshez, illetve a falvakban inkább megtalálhatók a barkácsolás szerelmesei.

Az átfogó vizsgálat rávilágított arra is, hogy az iskolai végzettség jelentősen differenciálja a szabadidős tevékenységek körét. Míg az alacsonyabb végzettségű lakosság körében kicsi hajlandóság mutatkozik a belföldi és a külföldi utazások iránt, valamint a wellnessezés, a könyvolvasás és a mozilátogatás is elmarad az országos átlagtól, addig a felsőfokú végzettségűek kisebb arányban néznek filmeket és sorozatokat, derül ki a Kutatópont felméréséből.

A középfokú végzettségűek körében a vásárolgatás a legnagyobb arányú aktivitás (81 százalék), és a számítógépes játékok iránt is nagyobb az érdeklődés e csoport esetében (59 százalék). A közép- és a felsőfokú végzettségűek, szemben az alacsonyabb végzettségűekkel, szabadidejükben szívesen látogatnak étterembe/kávézóba/ kocsmába és végeznek sporttevékenységet. A végzettség növekedésével dinamikus nő a mozilátogatás, a könyvolvasás, a kulturális programon való részvétel, a séta/kirándulás, valamint a wellnesstevékenység népszerűsége.

Rabcsánszki Laura

 

Nézze meg szerző teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom

Marketing

Ismert magyar emberek kampányolnak az oltás mellett

Többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró is megjelenik a filmeken.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Varga György

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: a kormány ezen a héten új kampányt indít a koronavírus elleni oltások népszerűsítésére. A tájékoztató filmekben ismert magyar emberek és neves egészségügyi szakemberek állnak ki az oltások mellett. A tájékoztató akcióban a személyes tapasztalatok és az egészségszakmai álláspontok is helyet kapnak – tette hozzá az államtitkár.

A kezdeményezéshez csatlakozott többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró. Az egészségügyi szakemberek közül Müller Cecília, Merkely Béla és Szlávik János is buzdít az oltásra.

Dömötör Csaba kitért arra is, hogy mindeközben egyre nő az oltásra regisztrálók száma: már több mint 3 millió 840 ezren jelezték igényüket. Az oltási terv szerint a következő napokban folyamatosan érkeznek az újabb szállítmányok, így az eddig regisztrálók májusig megkaphatják a vakcinát – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom