Kövess minket!

Marketing

Bőven van mit tanulnunk a fiataloktól

Az X és az Y generáció a leginkább leterhelt, míg a hétvége legnagyobb nyertesei a szabadidőt illetően a Z generáció felnőtt korú tagjai, akik a többi nemzedékkel szemben rendkívül széles palettáját sorakoztatják fel a szabadidős aktivitásoknak. A filmnézés a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a felnőtt magyarok körében – derül ki a Kutatópont 2000 fős kutatásából.

A nagymintás kutatás során a kutatócég feltérképezte, hogy mekkora a generációk vélt szabadideje, és mivel töltik a pihenőidőt. Egy átlagos hétköznapon a hazai felnőtt lakosságnak 231 perce jut a rekreációra. Az Y és az X generáció tagjaira nagyobb teher tevődik, ennek következtében a szabad perceik száma is radikálisan kevesebb (átlagosan 177, illetve 166 perc).

A legtöbb szabadidővel hétköznap a veteránok nemzedéke rendelkezik (343 perc). Hétvégén szintén az X és az Y generáció tagjai a legleterheltebbek (297, illetve 295 percük jut pihenésre), míg a Z generációba tartozó felnőtt korúak egy hétvégi napon átlagosan 7 óra 17 percet szentelnek kikapcsolódásra. A felnőtt magyar lakosság legkedveltebb szabadidős tevékenysége a filmnézés, melyet a 18 évnél idősebb lakosság 90 százaléka végez legalább alkalmanként.

Film, film, film és shoppingolás

A Z generáció körében az átlagnál népszerűbb pihentető időtöltés a filmezés, az 1994–1995 után született felnőttek 96 százaléka foglalatoskodik ezen tevékenységgel ráérő idejében. Filmet egész évben néznek az emberek – derül ki a felmérésből –, más vizsgált szabadidős aktivitásokkal szemben azonban az átlagnál tágabb azok köre, akik kizárólag télen választják maguknak ezt az elfoglaltságot.

A Kutatópont 2000 fős felmérése rávilágított arra, hogy a magyar lakosság 86 százaléka szeret vendégségbe menni vagy vendégeket fogadni ráérő idejében, ami inkább hétvégi tevékenységnek számít. A baráti látogatás a Z, az Y és az X generáció körében gyakoribb, mint a baby boomerek vagy a veterán generáció körében.

További kedvelt és nagy arányban végzett szabadidős elfoglaltság a vásárlás (75 százalék), a párunkkal való időtöltés (74 százalék), a sorozatnézés (69 százalék), a kertészkedés (63 százalék), a rádió- vagy zenehallgatás (63 százalék), valamint a séta/kirándulás, amelyet a felnőtt magyar lakosság 55 százaléka űz szívesen eltérő időközönként.

A legaktívabbak

Megvizsgáltuk azt is, hogy a szabadidős tevékenységek kedveltsége szempontjából milyen különbségek figyelhetők meg a generációk között.

A kutatásból kiderült, hogy a Z generáció felnőtt korú tagjai a hétvégén rendelkezésre álló sok szabadidőből adódóan is szinte az összes vizsgált szabadidős tevékenység tekintetében a legaktívabb csoportot alkotják. Jelentős eltérés mutatkozik Z generációba tartozó 18 év felettiek és a többi nemzedék között az alábbi tevékenységeknél: tanul, tanfolyamra jár (46 százalék), étterembe/kávéházba/kocsmába jár (79 százalék), moziba jár (68 százalék), sportol (56 százalék) és szórakozni/diszkóba megy (70 százalék).

A Z generáció ugyanakkor az átlagnál kisebb mértékben szenteli idejét vallási tevékenységnek, barkácsolásnak, kertészkedésnek és sorozatnézésnek. A kevés szabadidővel rendelkező X és Y generáció az átlagnál gyakrabban tart vendégséget, illetve jár vendégségbe, sétál/kirándul, valamint vesz igénybe wellness-szolgáltatásokat. A baby boomer és a veterán nemzedék jelentősen elmarad a fiatalabb generációktól az étterem/kávéház/kocsma látogatás terén, a mozilátogatásban, a kulturális programon való részvételben, a külföldi utazásban, valamint a sportban. Diadalmaskodnak ellenben a sorozatnézésben, a keresztrejtvényfejtésben és a kertészkedésben.

Összevetve a két idősebb generációt azt tapasztaljuk, hogy a míg a baby boomer generáció aktívabb a vásárlásban/kirakatnézegetésben (70, illetve 52 százalék), az étterembe/kávéházba/ kocsmába járásban (38, illetve 20 százalék), a belföldi utazásban (42, illetve 26 százalék) és a sétában/kirándulásban (50, illetve 33 százalék), addig a veterán nemzedék nagyobb arányban szenteli idejét a vallási tevékenységeknek (39, illetve 28 százalék).

A budapestiek szívesen játszanak

További érdekessége a kutatásnak, hogy felmértük, a lakóhely miként befolyásolja a pihenőidő eltöltését. Budapest-specifikus tevékenység a számítógépes játék (56 százalék) és a sportolás (34 százalék). A fővárosban és a megyeszékhelyeken az országos átlagot meghaladja azok aránya, akiknek rekreációs portfóliójában megtalálható a könyvolvasás, a vásárolgatás, a wellnessezés, a mozilátogatás, a kulturális programon való részvétel, valamint a séta/kirándulás.

Mindeközben a vidéki kisebb városokban és a községekben a felnőtt lakosság nagyobb kedvet érez a keresztrejtvényfejtéshez, illetve a falvakban inkább megtalálhatók a barkácsolás szerelmesei.

Az átfogó vizsgálat rávilágított arra is, hogy az iskolai végzettség jelentősen differenciálja a szabadidős tevékenységek körét. Míg az alacsonyabb végzettségű lakosság körében kicsi hajlandóság mutatkozik a belföldi és a külföldi utazások iránt, valamint a wellnessezés, a könyvolvasás és a mozilátogatás is elmarad az országos átlagtól, addig a felsőfokú végzettségűek kisebb arányban néznek filmeket és sorozatokat, derül ki a Kutatópont felméréséből.

A középfokú végzettségűek körében a vásárolgatás a legnagyobb arányú aktivitás (81 százalék), és a számítógépes játékok iránt is nagyobb az érdeklődés e csoport esetében (59 százalék). A közép- és a felsőfokú végzettségűek, szemben az alacsonyabb végzettségűekkel, szabadidejükben szívesen látogatnak étterembe/kávézóba/ kocsmába és végeznek sporttevékenységet. A végzettség növekedésével dinamikus nő a mozilátogatás, a könyvolvasás, a kulturális programon való részvétel, a séta/kirándulás, valamint a wellnesstevékenység népszerűsége.

Rabcsánszki Laura

 

Nézze meg szerző teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom