Kövess minket!

Marketing

Borító a tartalom előtt – így működik a bookstagram

A borító egy könyv marketingjének fontos eszköze, hiszen ezen keresztül lehet a leginkább és a leggyorsabban felkelteni az olvasó figyelmét. A közösségimédia-felületeken a borító a korábbiakhoz képest is nagyobb hangsúlyt kap, a könyves influencerek Bookstagram-bejegyzéseiben pedig egyértelműen az előlap fejére kerül a korona, míg a tartalom legfeljebb másodhegedűs maradhat.

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! – tartja a mondás, pedig a borító az egyik leghatásosabb marketingeszköz, amikor az ember el akar adni egy történetet, hiszen ez az első dolog, amivel az olvasó találkozik, akár boltban keresgél új olvasnivalót, akár online. Egy jó borító olyan hatást gyakorol a vásárlóra, amely kinyitja a pénztárcáját. Az a feladata, hogy meggyőzze az olvasót arról, megéri az idejét, az energiáját és a pénzét a könyvre áldoznia, és ezért fontos, hogy a borító hangulata és tartalma jól reprezentálja, mi található a lapokon.

Egy, a Reedsy által végzett kísérlet során például újraterveztették magánkiadásban megjelent könyvek borítóit professzionális borítóillusztrátorokkal, és ez az egyszerű változtatás 35 százalékos növekedést eredményezett az eladásokban. Egy jó borító tehát megnöveli annak esélyét, hogy egy könyv sikeres legyen.

Ez a tudás az online platformokon is hatalom, hiszen az olvasók már nem csak webshopokban találkozhatnak a könyvekkel, egészen újfajta hirdetési felületet kínál például az Instagram és annak az egyik, kifejezetten könyvekkel foglalkozó formája, a Bookstagram is.

Mi is az a bookstagram?

A Bookstagram, avagy könyves Instagram általában hangulatos képeket takar, amelyeket az olvasók készítenek. Egész profilok foglalkoznak kifejezetten ezzel a témával. Ilyenkor a könyvet az olvasó csinos asztalon, gyertyák, fények, virágok és kávé vagy tea társaságában fényképezi. A lényeg az esztétika. Néhány kép igyekszik átadni a könyv hangulatát, vagy próbál utalni a tartalomra is, de többnyire csak az a fontos, hogy a végeredmény jól nézzen ki.

A Bookstagram-képek gondosan meg vannak tervezve, és az esztétikus körítés középpontjában a borító áll, e köré épül fel a teljes dizájn. Lényegében ezek a könyves influencerek a már meglévő borítót teszik még szebbé és figyelemfelkeltőbbé, és így segítenek eladni a könyvet.

Úgy tűnhet, hogy nem kecsegtet túl nagy figyelemmel a könyves instagramolás, pedig a #bookstagram hashtag alatt jelenleg több mint 33 millió kép található. A legnagyobb külföldi bookstagrammerek közül sokan több százezer követővel rendelkeznek. A leghíresebbek még mémekké is válhatnak, mint például James Trevino (@james_trevino), aki modellkülsejével és fantáziadús fotóival számtalan magyar oldalon is szerepelt. A legnagyobb hazai profiloknak is több ezer követője van, és minőségben sem maradnak el a külföldiek mögött, így az a könyv, amelyik megjelenik egy-egy képen, rengeteg emberhez eljut, és figyelmet generál.

Mit ad a kiadóknak a bookstagram?

Bár a borítók tervezésén egyelőre nem látszik, hogy a könyvpiacra bármilyen hatást is gyakorolt volna a könyves instagrammerek esztétikai ízlése, az ilyen képek könnyen és gyorsan alkalmazható marketingeszközt adnak a kiadók kezébe, melyen keresztül eljuthatnak az olvasókhoz. Ennek az ára pedig sok esetben csak egy recenziós példány, de van, hogy semmi. Cserébe sok kiadó megosztja a közösségimédia-felületein a bookstagrammerek posztjait, így generálva számukra is figyelmet.

Ezt csinálja a hazai Könyvmolyképző Kiadó (@konyvmolykepzo) is, de számos szerző és külföldi könyvesház, például a HarperCollins is előszeretettel nyúl ehhez az eszközhöz. Azt azonban érdemes megfigyelni, hogy a megosztással élő kiadók ritkán válogatnak esztétikai alapon, szinte minden mutatósabb posztot megosztanak, és így az a rendszerezettség, egységes esztétika, ami jellemző egy-egy Bookstagram-profilra, nem jelenik meg a kiadók oldalán. Ők nem közvetítenek egyfajta irányadó esztétikát a megosztásaikon keresztül.

Hogy a közösségimédia-figyelem pontosan mennyit tesz hozzá az eladásokhoz, azt ebben az esetben nehéz mérni, hiszen az ilyen bejegyzések szigorú értelemben véve nem hirdetések, nem kapcsolódik hozzájuk eladási link, a különböző nyereményjátékok révén azonban erre vonatkozóan is szerezhetünk adatokat, hiszen rajtuk keresztül ha más nem is, az influencer követőbázisának mozgósíthatósága jól látszik.

Milyen a jó borító a bookstagram-posztok alapján?

A képek alapján, akármilyen stílusú is az Instagram-profil, a legtöbb figyelmet a cím kapja. A dizájntrendekben is népszerűbbek újabban a szöveges borítók, míg az arcot ábrázoló előlapok ideje leáldozóban van. A magyar #szeretekolvasni hashtag utolsó harminc bejegyzéséből például mindössze három volt ilyen, ami azt mutatja, hogy az instagramozó közönség is szívesebben fotóz szöveges borítót. Hogy ez a már létező trendből ered-e, vagy válogatás eredménye, nem lehet tudni. Sok fotó azáltal emeli ki a betűket, hogy azok színéhez igazítja a fénykép színeit, így az ember szeme automatikusan a címet találja meg először.

Egy színsémába illeszthető monokromatikus borítók is sokszor kerülnek elő, számos, könyvszivárványt ábrázoló kép látható ugyanis az Instagramon. A szivárvány nem csak a Pride-hónap miatt gyakori, egy ideje nagy népszerűségnek örvendenek a szivárvány színei szerint rendezett könyvespolcok is. A trend innen ered.

A Bookstagram-képek annyifélék, ahányfélék az emberek, akik készítik őket. Akadnak, akik cicával vagy kutyával fotózzák a könyveket, mások a vintage hangulatra esküsznek, megint mások az élénk színeket preferálják. Az viszont egyértelmű trendnek látszik, hogy a könyves influencerek előnyben részesítik az egyszerű borítókat.

Az esztétikai szempontú válogatásban az is segítségükre van, hogy amennyiben a könyv külseje nem passzol az oldaluk profiljához, egyszerűen kinyithatják a kiadványt. Ami a belbecset illeti, arról kevesebb szó esik. Sok profilhoz tartozik írott blog vagy Facebook-oldal, ahol megjelennek kritikák, de az Instagramon a külcsíné a főszerep, a tartalom pedig megmarad másodhegedűsnek.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom