Marketing
Black Friday: Kereslet van, kínálat nincs?
A Black Friday-jel idén is kezdetét veszi az év – vásárlások szempontjából – egyik legizgalmasabb időszaka, a karácsonyi készülődés. Az üzletek és webáruházak akcióit több hónapos tervezési és előkészítési időszak előzi meg. Vajon a másik oldal, a vásárlók mennyire készülnek idén a fekete péntekre? Az eNET friss Black Friday-es vásárlási terveket vizsgáló kutatásából kiderül, hogy bár kevésbé lelkesek a magyar netezők, mint tavaly, mégis akár 110 milliárd forintot is elköltenének, ha megfelelő áron megtalálnák az őket érdeklő termékeket.
Idén a korábbiakhoz képest kisebb felhajtással köszönt be a Black Friday. Míg az elmúlt években hangos volt a média az akciókat beharangozó reklámoktól, hirdetésektől, idén kevésbé találkozhattunk az üzletek, webáruházak felhívásaival. Összességében a felnőtt netezők körében is visszafogottabb lelkesedés érzékelhető: habár többségben vannak azok, akik terveznek vásárolni Black Friday-kor (47%), tízből hárman bizonytalanok, és a Black Friday előtt még nem tudták eldönteni, hogy szeretnének-e valamit vásárolni ezen akciók alkalmával – áll közleményben.
Vajon a bizonytalanok magas aránya azt jelenti, hogy elmúlt a hype a Black Friday körül? Tavaly az eNET kutatása alapján a Black Friday-kor akár az üzletekben, akár a webáruházakban vásárlók fele például visszafogott, egytizedük elhanyagolható mértékű kedvezményeket talált. Sőt volt egy olyan kisebb – 7 százaléknyi – csoport is, akik azt tapasztalták, hogy nem a termék legutolsó, hanem egy korábbi listaárából vonták le a kedvezményt. Mindez rossz hatással lehetett a vásárlók Black Friday iránti érdeklődésére.
Elvész a Black Friday a sok akció között?
De a visszafogottabb lelkesedésben a rossz emlékeken túl közrejátszhat az is, hogy az ebben az időszakban online rendelt csomagok késői kiszállítását elkerülve, a netezők még korábbra hozták az év végi vásárlásaikat (a tavaly év végi késedelmes csomagkiszállításban érintettek 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy korábbra fogja hozni a vásárlásait), és lecsaptak korábbi, jelentős kedvezményeket ígérő akciókra. Októberben-novemberben ugyanis egymást érik a különböző akciós napok-hétvégék: például őrült napok, ÁFA-mentes napok, Glamour napok, Joy napok, stb.
Utóbbi kettőben egyre több üzlet és webáruház vesz részt, és aki nem csatlakozik, az hirdet saját kupon napokat. A vásárlóknak így már nem kell megvárniuk a Black Friday-t sem, ha kedvezményesen szeretnének vásárolni, és még attól sem kell tartaniuk, hogy esetleg nem érkezik meg időben a november végén rendelt ajándék a fa alá.
Többet terveznek költeni, mint ami végül megvalósul
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Black Friday csillaga leáldozóban lenne idehaza. Annak ellenére, hogy összességében kisebb az a csoport, akinek határozott vásárlási szándéka van Black Friday-kor, ők azonban a tavalyi tervekhez képest jóval többet szánnak a Black Friday-es vásárlásaikra.
Habár az eNET mérése alapján a tavalyi évben ennek az előzetes tervnek csupán fele valósulhatott meg, viszonylag nagy érdeklődés veszi körül ezeket az akciókat, és innentől java részt már csak az üzleteken, webáruházakon múlik, hogy a vásárlási igényeknek mekkora részét tudják kielégíteni. Mint jól látható, kereslet ugyanis volna az akciókra, más kérdés, hogy a boltok hajlandóak-e azokat a termékeket és olyan áron adni, amire a vevőknek a foga fáj.
Várhatóan a nagy online/offline áruházak lesznek a Black Friday nyertesei
A TOP5 bolt, webáruház, ahol vásárolni terveznek/terveztek a netezők Black Friday-kor az eNET felnőtt internetezőkre reprezentatív kutatása alapján az eMAG, a MediaMarkt, az Extreme Digital, az Euronics, valamint a Tesco (az említések gyakoriságának sorrendjében). A tavalyi évhez képest a toplistás áruházak közül az eMAG, az Euronics és a Tesco tudta növelni népszerűségét a Black Friday-es akciókra lecsapni tervező netezők körében, míg a Mall.hu a tavalyi negyedik helye után idén már nem került be a TOP5-be.
Figyelemre méltó továbbá, hogy a „kemény magnak” számító vásárlók körében az online megrendelt termékek kiszállításával járó kihívások és olykor kalandok ellenére a Black Friday továbbra is inkább online működik. A vásárlást tervezők közel fele online és offline is tervez vásárolni a Black Friday napokon, tízből négyen viszont csak online módon (tavaly a vásárlást tervezők harmada tervezett csak online módon vásárolni).
A vásárlást tervezők fele igazi akcióvadász, előre átgondolva, tudatosan készül a Black Friday-re, és akár már az akció kezdetén készenlétben áll, hogy meg tudja vásárolni az áhított termékeket.
Éles a verseny a webáruházak, boltok között, hogy ki mekkorát tud harapni a tortából, nem véletlen, hogy a Black Friday mára nem csak egy egynapos akciókkal teli vásárlási esemény lett, hanem akár egy több héten át tartó akció-sorozatot jelent Magyarországon.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.