Kövess minket!

Marketing

Beüljön-e a piackutató a megbízóhoz?

A piackutatás hagyományos modellje mára kevéssé működőképes, az új utakkal kapcsolatban viszont megoszlanak a vélemények. A Piackutatás Napján előkerült egyik sarkallatos kérdés a kutató-ügyfél kapcsolat szorosabbá tételének igénye, s ennek módja volt.

Költség helyett beruházás, kutatás helyett insight

Afféle vitaindítónak is beillett Müller Kornélnak, a Unilever hajápolási iparág globális insight igazgatójának előadása a Piackutatás Napján, melyet 2011. május 5-én rendeztek meg a Corvinus Egyetemen. A szakember a cégnél működő megrendelő-piackutató partnerséget mutatta be, amely a megváltozott információs igényekre kíván választ adni, s messzire visz a hagyományos modelltől, melyben a piackutató egyszerűen kutatást készít a megrendelő számára, majd riportol. Ezzel szemben a Unilever évekkel ezelőtt egy olyan modell bevezetését kezdte meg, amelyben a kutató folyamatosan, fizikálisan is jelen van a megrendelőnél, azaz gyakorlatilag egy irodában ülnek.

A hagyományos modellnek az tesz be a szakember szerint, hogy a cégek egyszerűen nem szeretnének piackutatásokat vásárolni, mivel ilyen formában ez egy puszta költségtényező, amin spórolni akarnak. Sokkal vonzóbb az a pozicionálás, hogy insightokba akarnak beruházni, amelyhez sok más között az egyik szükséges elem a kutatás. Ilyen formában a piackutatási költés nem egy sima költségtétel, hanem beruházás, amelynek a megtérülését vizsgálják. Márpedig számításai között a piackutatás ROI-ja igen jó például az ATL kommunikációval összevetve.

A beruházói szemléletű gondolkodás mindkét fél részéről szükséges. Ez azt is maga után vonja, hogy nem szabad kizárólag egy konkrét feladatra fókuszálni, hanem a teljes kontextust figyelembe kell venni. Kutatói oldalról gyakran felmerül a saját módszertan kizárólagosságának hangsúlyozása, holott megbízói oldalról egészen más gondolkodás érvényesül: az insightokhoz több úton lehet eljutni, a különböző módszerek, kutatások kiegészítői egymásnak.

A nyitottabb szemléletet abban is elvárná a megrendelői oldal, hogy a kutatók több időt töltsenek terepen, azaz a fogyasztókkal, a fogyasztók között. Emellett nem elég a fogyasztót nézni egy insight kialakításakor, hanem “emberekben” kell gondolkodni” – tette hozzá Müller Kornél. Az insightnak tehát forrása a márka, a környezet, a fogyasztó, a piac. Lényeges azt is látni, hogy a háziasszony, akinek a termékünk szól, nem hajmosógép – utalt saját területére a szakember -, hanem teljes életet élő ember, akinek az életében apró szeletet tesz ki az, amit a márka kínál számára.

A szemléleti váltásra megrendelői és kutatói oldalról is szükség van, s ez gyakran a megbízó cégén belül is harccal járhat. A Unilevernél például évekig tarthat még, mire az egész szervezeten átfut globálisan a kutatások helyett az insightokat előtérbe állító szemlélet, amely a piackutatók irodába ültetését is maga után vonja.

 

Elvárások és valóság

A szakember szerint a vezetői nyitottságon túl a kutatónál képzett, az iparágban nagy tapasztalattal bíró csapatnak is rendelkezésre kell állnia, amely összetételében tükrözi a megbízó szerkezetét. Máig nem gyakori, pedig a Unilevernél már bizonyított struktúra az ügynökségközi teamek kialakítása, melyben kutatók és ügyfelek együtt dolgoznak probléma orientáltan.

Ez lenne az ideális helyzet, ám a későbbi kerekasztal-beszélgetés rávilágított, hogy nem mindenhol, nem minden iparágban és cégtípusnál valósítható meg az ilyen integrált együtt gondolkodás, s ha meg is valósul, annak nem feltétlen kell a “beülős” modellt követnie.

A legnagyobb ellentmondás talán aközött feszül, hogy az árak a versenyben a nulla felé konvergálnak, eközben viszont projekt alapon, a megbízó szemével kellene gondolkodni, komplex megoldásokat szállítani. A tudás jelen van, ám nehézséget okoz ennek árbeli érvényesítése – erősítette meg Jakab Áron, a PMSZ és Vörös Csilla, a PPT elnöke.

Dr. Dieter Korczak, az ESOMAR globális elnöke hozzátette: nem minden iparágban van szükség arra, hogy fizikálisan is “összenőjön” kutató és megbízó. Az FMCG vagy a mobiltelefónia olyan szegmensek, ahol mind a termékek, mind a kommunikáció gyorsan pörög, de ahol ez nem így van, ott nem kell mindig rendelkezésre állni a prompt igények kielégítésére.

A magyar szakemberek szerint az ilyen rendszerezett együttműködés nagy piacokon, nagy költések mellett feltehetőleg sokkal jobban működtethető, a helyi piacokon azonban azok igényeihez kell alkalmazkodni. A “beülős” modell ráadásul nagy függést is eredményez, így egy tender után könnyen hoppon maradhat az a kutatócég, amelyik mindent egy lapra tesz fel – tette hozzá az Esomar vezetője.

Az ennyire szoros együttműködéshez sok feltételnek kell teljesülnie, ezt Müller Kornél is aláhúzta. Így tulajdonképpen az ellenvetésekkel vált teljessé a kép, azt viszont egyik szakember sem tagadta, hogy integrált, komplex együttgondolkodásra van szükség. Erről számolt be a Philip Morris kutatási szakembere, Imrei Andrea is, aki a kutatói kapcsolatok újraértelmezéséből (is) nyerhető konkrét hasznokat esettanulmányban mutatta be a kerekasztal előtt Mészáros Józseffel, a Cognative vezetőjével együtt.

A beszélgetéshez a legkeményebb hangvételű hozzászólást a közönségben helyet foglaló Becker György intézte. Szerinte a “beülős” modell hátránya az, hogy egy idő után a kutatók számára szinte lehetetlen az autonómia megőrzése, a javaslatok egyhangúvá válnak, beszürkülnek az ötletek, és így éppen azt nem tudják teljesíteni, amit várnának tőlük: a kritikus, egyenrangú csapattagként való javaslattételt.

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom

Marketing

Ennyiért adja el katalógusát a Red Hot Chili Peppers

Az 1982-ben alakult együttes eladott számai között szerepel mások mellett az Under the Bridge, a Give It Away, a Dani California és a Knock Me Down című dal.

Közzétéve:

Flickr

A Red Hot Chili Peppers 140 millió dollárért (42 milliárd forintért) adja el dalai katalógusát a Hipgnosis Songsnak – értesült a Variety.com hollywoodi hírportál.

A banda dobosa, Chad Smith a közelmúltban azt is elárulta, hogy éppen egy új albumon dolgoznak.

A Red Hot Chili Peppers számainak zömét 1989 óta az együttes tagjai, Anthony Kiedis, a basszusgitáros Flea, a dobos Chad Smith és a gitáros John Frusciante írta. Az ágazati források szerint az együttes katalógusa a kiadójuknak 5-6 millió dollár (1,5-1,8 milliárd forint) nettó részesedést termel.

A Hipgnosis Songs Fund nevű cég 2018-ban kifejezetten arra alapult, hogy katalógusok jogait vásárolja fel. A zeneipar történetében példátlan katalógusfelvásárlási hullámot indított. Az év elején mindössze két hét alatt megszerezte Neil Young katalógusának felét, valamint a Fleetwood Macből ismert Lindsey Buckingham, a producer Jimmy Iovine és Shakira katalógusát. Korábban már hozzá került a Timbaland, Chrissie Hynde, a Wu-Tang Clan RZA-ja, a Blondie, Barry Manilow, Jeff Bhasker és még sokan mások.

Borítókép: a Red Hot Chili Peppers koncertje

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a belföldi turizmus népszerűsítésére

Magyarország újraindult! címmel kampányt indított a belföldi turizmus népszerűsítésére a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek üzenete, hogy a szabályok betartásával és egymásra figyelve ismét útnak indulhatunk.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

A május végéig tartó kampány országszerte arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes utazni és újra felfedezni a kulturális, természeti, gasztronómiai és aktív turisztikai lehetőségeket – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Ahhoz, hogy az üzenet minél szélesebb körben eljusson a belföldi utazást tervezőkhöz, citylight- és óriásplakátok jelennek meg országszerte összesen 800 helyszínen. Emellett országos napi-, heti- és havilapokban, print és online felületeken is találkozhat velük a nagyközönség.

Továbbra is a biztonság az első, vigyázzunk egymásra! – hívja fel a figyelmet közleményében az MTÜ.

Borítókép: Kerékpárral túrázó turisták sora halad a váci Duna-part kijelölt bicikliútján, egy tavaszi hétvége délelőttjén

Tovább olvasom