Kövess minket!

Marketing

Belehúztunk az Instagramon, de támad a Snapchat

Naponta 80 millió poszt, 3,5 milliárd like, regisztrált a pápa, és megjelentek az egy nap alatt eltűnő tartalmak – sűrű év áll az Instagram mögött, melyet jól példáznak a hazai számok is. A második Magyar Instagram Körképből kiderül, hogy az elmúlt egy évben csökkent a megosztási, de nőtt a követési kedvünk, melynek legnagyobb nyertesei a hazai hírességek, de nincs okuk panaszra a magyar márkáknak sem. Az Instán kívül aktívan használt közösségi platform még a Snapchat, ahol a válaszadók közel 40 százaléka megtalálható.

A tavalyi évhez képest csökkent a magánemberek Instagram posztjainak gyakorisága, ám még így is minden második válaszadó hetente oszt meg tartalmat, leggyakrabban a 25-34 éves nők és a 35-44 éves férfiak – derült ki a Crane közösségi kutatásából, a második Magyar Instagram Körképből. A megkérdezettek többsége barátokat és külföldi hírességeket követ – ez nem változott tavalyhoz képest –, ám idén 30 százalékról 50 százalékra ugrott a hazai celebeket követők száma. A szinte csak magyar közönséggel rendelkezők közül Dukai Regina, Sarka Kata és Istenes Bence örülhetnek a dobogós helyezéseknek. „A képmegosztó app népszerűsége töretlen úgy a civilek, mint a híres emberek körében. Idén március 19-étől például az Instagram felhasználói között köszönthetjük Ferenc pápát is, aki több mint 3 millió követőt szerzett már. Érdekesség, hogy Palvin Barbinak még nála is 1 millióval több rajongója van ezen a platformon” – mondta el Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója és a projekt vezetője.

Direkt vagy bújtatott? Meglepő eredmény

Az ebook formában letölthető kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a szelfik térhódítása még korántsem ért véget: minden 2. hölgy és minden 3. férfi készít rendszeresen magáról fotót, azonban egy másik ember önarcképét már kifejezetten idegesítő tartalomként jegyzik, kivételt ez alól mindössze a celeb szelfik jelentenek.

Kifejezetten szelfit nem gyakran, inkább mások által rólam készített fotókat rakok ki. A posztjaim közül általában ezekre a képekre érkezik a legtöbb kedvelés és komment, melyekben még akkor is megkérdezik például, hogy mit viselek, amikor a márkát is bejelölöm a képen”

– avatott be a kulisszatitkokba Dukai Regina.

A tavalyi adatokhoz képest minimálisan csökkent a márkák iránti vonzódás, de így is minden második válaszadó követ vállalkozást vagy brandet. A celeb promóció azonban a márkáknak is kedvező lehet, hiszen a bújtatott termékelhelyezés sokkal eredményesebben működhet úgy, hogy a követők folyamatosan azt kérdezik, milyen rúzst, napszemüveget visel, vagy hol issza a reggeli kávéját. Fontos üzenet, hogy a klasszikus hirdetést a megkérdezettek fele kifejezetten idegesítőnek találja

– tette hozzá Boroznaki Gergő.

Topon a Topjoy

A követők számának változása alapján a magyar brandek számára is fordulópont volt az elmúlt egy év. A dobogó első fokára idén a Topjoy állhatott fel 82 ezer követővel (tavaly a top5-ben nem szerepelt), melyet a Sugarbird (64 400) és a BP Shop Budapest (33 100) követ. A hazai divatcégek és médiumok sem panaszkodhatnak: előbbi esetében a Sugarbird vezet fölényesen, maga mögött hagyva a Nanushkát (25 200) és Daalarnát (20 600), míg utóbbinál a TV2 (58 500), a Glamour (41 200) és az Index (31 000) versenyeznek az elsőségért. „Az üzleti felhasználók számára több fontos tendencia rajzolódott ki a felmérésből. Míg például a Facebookot, Pinterestet, Twittert ugyanannyian használják, mint tavaly, a Snapchaten aktívak száma megduplázódott (kb. 40%). Az ebookban ezért külön fejezetet szenteltünk neki, melyből kiderül például, hogy egy tipikus felhasználó 18 év alatti, kisvárosban vagy községben élő hölgy. A Snapchat támadására azonban friss visszavágás történt az Instagram Stories és a Messenger Day irányából” – mondta el Boroznaki Gergő.

Top5 médium:

  1. TV2 (58.500)
  2. Glamour (41.200)
  3. Index (31.000)
  4. Cosmopolitan (24.900)
  5. Marie Claire (18.200)

 

A felmérés hátteréről:

A Crane a magyarok Instagram-használati szokásairól végzett felmérést második alkalommal. A kutatás online megkérdezéssel zajlott, az adatok felvételére 2016 májusában került sor. A nem reprezentatív felmérésben 3400-an vettek részt. A kutatás értékelését azon kérdőívekre vonatkozóan végezték el, ahol teljes körűen rendelkezésre álltak az életkor-lakóhely-nem adatok, így 3076 résztvevő válaszai alapján készült a Magyar Instagram Körkép 2016. A toplisták adatai a 2016. szeptember 29-ei állapotot tükrözik.

 

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom