Kövess minket!

Marketing

Bartók rádió: vegyük komolyan a zenét!

A Bartók rádió nevét 1987-ben vette fel, azóta pedig sok változáson esett át. Új logót kapott, megjelenése is átalakult, legfőbb küldetése azonban három évtizede ugyanaz: a komolyzene népszerűsítése és közkinccsé tétele. A komolyzene patinás zászlóshajójáról Devich Márton csatornaigazgatóval, Bősze Ádám műsorvezetővel és Fürst-Borsos Ádámmal, az MTVA PR- és kommunikációs vezetővel beszélgettünk a Médiapiac 2019-es 5. számában.

Devich Márton 2016 szeptembere óta vezeti a Bartók rádiót, ahol már zongoraművész édesanyja is zenei rendezőként dolgozott. Édesapja is muzsikus, nevelőapja szintén a csatorna főmunkatársa, műsorvezetője volt, ő pedig külsősként évekig a Muzsikáló reggel című magazinműsort vezette, erősen kötődik tehát a komolyzenei rádiózás műfajához. Az igazgatói szék azonban egészen más perspektívát nyújt.

„Megtisztelőnek éreztem ezt a feladatot, mert vallom, hogy a Bartók rádió nemzeti kincs, és olyan márka, amely hungarikumnak is tekinthető. Kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy közszolgálati komolyzenei csatornája van, emiatt is óvatosan kell bánni ezzel a felülettel. Amikor megkaptam ezt a pozíciót, sok tekintetben kész és színvonalas, kiforrott műsorstruktúrájú rádiót vettem át, ahol emblematikus műsorok vannak, nem volt tehát szükség óriási átalakításokra. Természetesen volt egy koncepcióm, ennek révén új műsorok születtek, amelyek az adó előnyére váltak. Újraindítottuk például a kórusmagazint Énekelj velünk! címmel, és útjára bocsátottunk egy filmzenei magazint is. Fontos missziónk, hogy támogassuk a kortárs zenét, ezért az éjszakai helyett korábbi időpontra tettük a sávját. Műfajilag színesebb lett a csatorna, de megőrizte a hagyományait és értékeit” – nyilatkozta Devich Márton a rádió kínálatáról és annak változásáról.

De hogyan lehet vonzóvá tenni a Bartókot a komolyzenét kínáló többi adóval szemben? „A Bartók az egyetlen országos lefedettségű, komolyzenét kínáló rádió. A kereskedelmi profilú csatornáknál jóval gazdagabb zenei repertoárt kínál hallgatóinak, nem beszélve az archívum kincseiről, valamint a belföldi és a külföldi opera- és hangversenyközvetítésekről, amelyek egyedülállók – mondta Fürst-Borsos Ádám, az MTVA kommunikációs vezetője. – Emellett nálunk hangzik el a legtöbb információ is a konferálásokban, a friss interjúkban, élő adásokban és az ismeretterjesztő magazinokban. Missziót is folytatunk, például a kortárs zene közvetítésével és rögzítésével, valamint fiatal tehetségek bemutatásával.”

Kortárs zenei misszió

„Közszolgálati feladat, hogy odafigyeljünk a kortárs zenére” – emelte ki Devich Márton. – „Ennek két nagy területe van nálunk: a műsorstruktúrában az Ars Nova című egyórás műsor hétköznaponként és az úgynevezett Z-felvételek készítése az újraalapított zenei lektorátus döntései nyomán. Rádiónk fontos feladata, hogy a legkiválóbb új művek ne csak a fiókba kerüljenek, hanem megmaradjanak az utókor számára. A lektorátus egy három zeneszerzőből álló testület, amelyben forgórendszerben váltják egymást a tagok, akiket nagy tekintélyű szervezetek delegálnak. A pályázat útján beválogatott alkotásokat rögzítjük, bekerülnek az archívumunkba, és természetesen adásba is szerkesztjük őket. A Magyar Rádió Zenei Együtteseinek segítségével évente akár húsz kortárs művet is tudunk rögzíteni.”

„Komolyzenészekből szerencsére nincs hiány. Emelem a kalapom az összes zenetanár előtt, akiknek a keze alól olyan tehetséges gyerekek jönnek ki, mint akiket akár a Bartókon, akár a Duna Televízió komolyzenei tehetségkutatójában, a Virtuózokban hallhatunk, láthatunk. A Bartók rádió számára pedig különösen jó, hogy színvonalas kortárs műveket tud játszani, bemutatni a közszolgálat keretein belül” – válaszolta ezzel kapcsolatban Bősze Ádám műsorvezető.

A magyar komolyzene helyzete rádiós szemmel

„Úgy látom, hogy a magyar komolyzenei élet virágzik, pezseg és folyamatosan fejlődik” – mondta a csatornaigazgató. – „Rengeteg koncert van. Más kérdés, hogy ennek az anyagi oldala hogyan működik, nyilván van, akinek könnyebb vagy épp nehezebb. Hallgatóinknak páratlan élményt tudunk biztosítani, ennek pedig mi, a Bartók rádió is élvezői vagyunk. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy fantasztikus hazai előadóművészeink vannak, és a hozzánk érkező külföldi zenészek is magasra teszik a lécet, ehhez mérten mi, a csatorna is tartjuk a színvonalat.”

A hazai hangversenyélet mint forrás

„Jó kapcsolatot ápolunk a hangversenyrendező műhelyekkel, intézményekkel: a Zeneakadémiával, a Müpával, a vezető szimfonikus zenekarokkal, rögzítjük a hangversenyeiket, és ezeket akár élőben is műsorra tűzzük a rádióban. A Magyar Rádió Zenei Együttesei az »édes testvéreink«, a szövetségeseink, természetes az együttműködés köztünk, minden koncertjüket élőben sugározzuk – magyarázta Devich Márton. – Fontos, hogy a Bartók rádiónak vannak saját rendezésű hangversenyei is a Márványteremben, melyeken a magyar muzsikusok színe-java játszik, olykor neves külföldi művészek is, e koncertek pedig mind adásba és az archívumba kerülnek.”

Mennyire trendi azonban a komolyzene ma? A gazdag komolyzenei koncertkínálat rétegigényt szolgál ki, nem lehet viszont elmenni a 21. század hívószava, a trend mellett.

„Nem feltétlenül kell egy ilyen tematikájú rádiónak reagálnia a trendekre, de a filmzenei magazinunk például ezt az irányt képviseli. Nálunk az értékelvűség az alap. Ugyanakkor műfaji sokszínűség jellemez minket, van nálunk opera, dzsessz, sőt népzene is” – válaszolta a csatornaigazgató.

Bősze Ádám

„Szerintem a komolyzene nem trendi, és nem is megfelelő mindenkinek: verset sem tudunk úgy olvasni, hogy közben főzünk, hiszen arra is figyelni kell. Azt is szokták mondani, hogy a komolyzene szexi, de ez számomra csak üres szlogen. Nem kell a fiatalokat csalogatni vagy téríteni, alternatívát viszont lehet kínálni. Hiszem, hogy ha őszintén beszélek a saját élményeimről, akkor nem a régi szolfézs- és hangszerórák réme marad bennünk, és vonzóvá válhat a komolyzene, úgy, mint az irodalom vagy a képzőművészet. Az a feladatom, hogy őszintén szóljak a zenéről, és közérthető tartalmat adjak át” – reagált Bősze Ádám.

Menő a Bartók

„Hiszek a fiatalokban és abban, hogy vannak olyanok közöttük, akiknek a levegőt jelenti ez a csatorna. Három gyermekem van, viszonylag sokat mozgok fiatalok között, és jó részüknél tapasztalom, hogy menő a Bartókot hallgatni. Persze ők sok mást is hallgatnak, de a közönségünk egy része láthatóan folyamatosan cserélődik, jönnie kell tehát újaknak is. A koncerttermekkel kapcsolatban is az volt korábban a félelem, hogy eltűnik majd a közönség, mert nem jön be a fiatalabb nemzedék, ehhez képest nagyon sok fiatal látogatja a hangversenyeket” – mondta Devich Márton a fiatalokról, akik sokkal nagyobb biztonsággal és gyakorisággal használják az interneten hozzáférhető tartalmakat, mint az idősebb korosztály.

„Az interneten elérhető komolyzenei tartalmak segítik a Bartók rádiót, hiszen felkeltik a figyelmet a klasszikus zene iránt, akiket pedig megragad ez a tartalom, azok a Bartókon érdeklődésüknek megfelelő szerkesztett, színvonalas műsorokat találnak. A rádióhallgatók döntő többsége még mindig hagyományos módon hallgatja kedvenc csatornáit, ám ezzel párhuzamosan nő azok aránya, akik online vagy applikáció segítségével is szoktak rádiós tartalmat fogyasztani. A Bartók hallgatóinak körében az átlagnál nagyobb az online rádiózók aránya, ezért kiemelten fontos, hogy az adó hallgatható élőben online és applikáción keresztül is, illetve a műsorai utólag elérhetőek legyenek a mediaklikk.hu oldalon” – magyarázta az MTVA PR- és kommunikációs vezetője, hozzátéve, a rádió hallgatói összetétele stabil, melyre az 50 évnél idősebb diplomások túlsúlyán kívül a városban élők magasabb aránya is jellemző. Az élő műsorok interaktívabbá tételével, a közösségi média használatával, a műfaji sokszínűséggel és a podcast formátum megjelenésével ugyanakkor a rádió nyit a fiatalabb korosztály felé is.

„A Bartók rádió nyugalmat és értéket sugároz, műveltséget ad. Mi hiszünk abban, hogy ez sok fiatal számára lehet vonzó, különösen az egyetemisták körében. A fiatalokra jellemzőbb az online rádióhallgatás, így szerintem is különösen fontos, hogy a Bartók tartalmaihoz online és applikáción keresztül is hozzá lehet férni. Az on-air adás a határon belülieket éri el, az interneten azonban a világ bármely pontján élvezhetők a csatorna műsorai. A közmédia rádióit élőben hallgatók közel negyede külföldi” – tette hozzá a csatornaigazgató.

Beszélgetés vagy zene?

A zenei rádiók örök kérdése, hogy mekkora legyen a beszélgetés aránya a zenéhez képest. Mi a helyzet ezzel a Bartókon, ahol a közelmúltban több magazinműsor is indult?

„Nem szabad a szöveges tartalmat egy bizonyos szint fölé emelni. Szükségesek a magazinműsorok, az ismeretterjesztés, de döntően zene szóljon!” – vélekedett ezzel kapcsolatban Devich Márton.

„Egy rádió működését konkrét és szigorú szabályok mentén kell megszervezni, így azt is meg kell határozni, hogy milyen a beszéd és a zene aránya. Ha az is célunk, hogy hallgatóink egyéniségekkel találkozzanak, akkor ezeket az arányokat kicsit lazábban is lehet kezelni. Én sokat beszélek, nehezen lehet engem időbeli keretek közé szorítani, de természetesen az arányokról a szerkesztők döntenek. Szeretek beszélni, ezért a Bartókon kapok hideget-meleget, és ezt meg is osztom a hallgatókkal. Ha a közönség vitatkozik velem, az azt jelenti, hogy gondolatokat ébresztettem bennük, sokkal több marad meg tehát a fejekben a témából” – mondta Bősze Ádám, akit nehéz lenne csak műsorvezetőként beskatulyázni, hiszen a telefonszáma mellett ez áll: zenei antikvárius.

„A zenei antikvárius a klasszikus zenéhez köthető muzeális tárgyakkal és dokumentumokkal foglalkozik, például kéziratokkal, kottákkal, fényképekkel, levelekkel. Ezek nem használatra, hanem gyűjteménybe szánt darabok. Igyekszem olyan területekkel foglalkozni a komolyzenén belül, amelyekkel más nem, vagy csak nagyon kevesen” – magyarázta Bősze Ádám, aki egyáltalán nem bánja, hogy a neve összeforr a Bartókkal, hiszen a csatorna óriási marketingértékkel bír, és viszont.

Bartók: a brand

„Bartók Béla neve a művelt világban mindenütt ismert, ezért óriási marketingértéke van, zenéje ma már klasszikus” – mondta Devich Márton. – „Természetesen a Bartók rádió is annyi Bartókot sugároz, amennyit csak lehet, és kiemelten figyelünk arra, hogy névadónk örökségét méltóképpen ápoljuk. Születésnapját például minden évben saját rendezésű koncertfolyammal ünnepeljük. Épp ezek miatt sosem került elő a névváltozás kérdése, Bartók Béla nevét büszkén viseljük.”

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom