Kövess minket!

Marketing

Az ügynökség majd mindent elintéz?

Az üzleti stratégiát támogató hatékony kommunikáció titkait kutató Smart Communication 2015 konferencia hirdetői és médiaoldali kerekasztal-beszélgetéseinek összefoglalója.

A hirdetői oldalt képviselő Beke Zsuzsával (Richter Gedeon) és Grexa Liliánával (Multipont Program) Mező László (MediaCom) beszélgetett a hatékony kommunikációról. Grexa Liliána elmondta, hogy a Multipont bevezetésekor minden eszközt kipróbáltak, melyek közül végül a televízió-online kombináció és a stratégiai sajtómegállapodások váltak be. Az OTC esetében a hagyományosnak mondható televízióreklámok mellett a női lapok, valamint egyes rádiók is alkalmasak bizonyos célcsoportok elérésére.

A lojalitásprogramok egyre népszerűbbek, így a költésük is nő, míg a gyógyszerpiacon, illetve a reklámpiacon általánosságban stagnálásra számítanak a beszélgetők. A büdzsék alakulását legerősebben a gazdasági teljesítmény befolyásolja, de a fogyasztói magatartás változása is átrendezi a kommunikációs aktivitást.

Az adatok a szakemberek szerint fontos szerepet játszanak, de olykor – különösen a digitális világban – mást mutatnak, mint a direkt fogyasztói visszajelzések, ezért a hirdetőknek a józan eszüket is használniuk kell az értékelésekkor. Az új eszközöket illetően nagy a különbség a szektorok között: a Multipont jövőre már kipróbálja a programozott vásárlást, míg a gyógyszeripar szabályozottabb és konzervatívabb, ráadásul a fogyasztói attitűdök is ehhez illeszkednek. Itt alacsonyabb kockázatú pilot projektek működhetnek.

A reklámadót illetően a beszélgetők szerint nincs jó válasz, hiszen sok hirdetői szektort is különadó sújt, ezért nem szívesen vállalnák át a média terheit. A bónuszok átrendezése viszont az ügynökségi feladatok egyre nagyobb hányadát tolhatja át házon belülre.

A második kerekasztalon Horváth Andrea (Vienna Life) a médiaoldallal beszélgetett az adó- és bónuszváltozások hatásairól. Somlói Zsolt (Mindshare) szerint a megbízók a nap végén ugyanannyit fognak fizetni, ugyanakkor a hirdetők meglehetősen passzívak is voltak a kérdésben, mert megszokták, hogy az ügynökség mindent elintéz. Palincsár László (Team Red) szerint ennyire nem egyértelmű a kép: egyes hirdetőknél előfordulhat költségnövekedés, akik erre az ügynökségi kompetenciák összevonásával reagálhatnak. Lukács Csaba (atmedia) szerint az alapkérdés, hogy az ügyfél oldalán lesz-e többleteladás. Ha nem lesz, akkor a médiumoknak és az ügynökségeknek is élesebb versenyben kell igazolniuk a létjogosultságukat. Ezért még nagyobb hatékonysággal fog működni a piac. Kiss Levente szerint a Pannon Lapok Társaságánál még nem érzékelnek jelentős változásokat, de épp a bizonytalanságot tekintik problémának.

A transzparencia és performancia kérdésében a PLT arról számolt be, hogy egyre inkább előkerülnek a szponzorációs megoldások a hagyományos megjelenésekkel szemben, viszont a valódi innovációk még gyerekcipőben járnak a piacon. Somlói Zsolt sem látott igazi áttörést az elmúlt években, a költésekben egyre inkább konzervativizmust érzékel a válság óta – szemben a nyugatabbra tapasztalható tendenciákkal, amelyek az előremenkülést preferálják. A nap végén a márkatulajdonos dönt, és ha ő kockázatkerülő, akkor a médiatulajdonos és az ügynökség is csak azt tudja eladni, amire igénye van – húzta alá Lukács Csaba. A válság nem a hatékony költést szolgáló innováció, hanem a biztonsági játék felé mozdította el a szereplőket – erősítette meg ő is -, pedig a verseny a közeljövőben ezen dőlhet el. Horváth Andrea szerint a közepes méretű márkatulajdonosok igényei hajthatják majd a piacot. Palincsár László külföldi tapasztalatai alapján az évi egy-két átfogó, kísérleti projektre félretett büdzséhányadra szavaz, amelyben az összes érintett ügynökség és médium részt vesz és mérhető eredményeket hoz. A különböző kompetenciák akár időszakos összezárása még lehet szokatlan, de hatékonynak bizonyult.

A média és a hirdető közötti kapcsolatot mindenki bátorítja, hiszen az – különösen innovatív projektek esetén – elősegíti a közös munkát, ugyanakkor az ügynökségek integráló szerepét nem helyettesíti.

Somlói Zsolt a bónusztörvény kapcsán még kifejtette, hogy ez tulajdonképpen azt a transzparenciát hozza el a piacra, amely után a hirdetők régóta vágytak.

Egyetlen ügyfelem van innentől

– fogalmazott. Nem titok, hogy eddig a médiától érkezett a nagyobb bevétel, az új rendszerben ezt kell majd újraszabályozni.

A konferencia előadásainak összefoglalóját a Médiapiac októberi számában olvashatják.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom