Kövess minket!

Marketing

Az orbános ARC-plakát margójára: hol a határ?

Futótűzként terjed a sztori, amely Kapitány Éva fotós 1988-as fényképének Peták Dénes által átalakított és az ARC kiállításra nevezett fotójának leragasztásáról szól. Átdolgozás? Plágium? Szabad véleménynyilvánítás? Ez is csak politika? – Vendégposzt a Médiapiacon

 

A poszt eredeti változata a Szerzői jog a 21. században blogon olvasható. Írója Dr. Mezei Péter, lapunk rövidesen induló szerzői jogi rovatának szakértője és szerkesztője.

A témakört alaposan körbejáró 24.hu oldal hírében lehet arról olvasni, hogy az eredeti fotót készítő Kapitány Éva szerzői jogainak a megsértésére hivatkozással kérte a fotó eltávolítását. A fotósnak az ARC kiállítás szervezői felé küldött levelében foglalt érvelés szerint

A szerzői jog szempontjából akkor vált problémává, amit tett, amikor Önök nyilvánosságot teremtettek a munkájának, ezáltal a magánügy közüggyé vált, az „alkotói” önértelmezés pedig jogsérelemmé, ami plágiumnak, lopásnak minősül a Polgári Törvénykönyv szerint.

Ezzel az állítással és összességében a fotó majdnem teljes leragasztásával (gyakorlatilag újabb üzenetté alakításával) személy szerint nem értek egyet. A fenti mondatban foglaltak szerintem sem a magánügy közüggyé válása, sem az alkotó önértelmezés automatikus jogsértő volta, sem a plágium lopással történő párhuzamba állítása, végül sem a Ptk. emlegetése nem helyes. Ezek közül végső soron a legsúlyosabb kérdés mégis az, hogy vajon egy fotó újraértelmezése, és két miniszterelnöki képmás megjelenésével történő kibővítése jogsértést eredményez-e, vagy épp az új fotó készítőjének művészeti és egyben véleménynyilvánítási szabadságából folyó tevékenységnek. Megint másként feltéve a kérdést: ilyen és hasonló esetekben melyik jog érdemel prioritást: az eredeti fotós szerzői joga vagy az új alkotó alkotmányos alapjogai?

Én egyértelműen az utóbbira teszem a voksom. Kiindulópontként rögzíteni kell, hogy mind a szerzői jogok, mind a véleménynyilvánítás és a művészet szabadsága alapvető védelmet élvez uniós szinten és a magyar Alaptörvényben is. Vagyis két olyan érdekről van szó a két fotós oldalán, amelyek egymással konkurálnak. Ilyen esetben a jogokat össze kell mérni, és azt megnézni, hogy súlyosabb jogsértés-e az eredeti fotós szerzői jogának a csorbítása, mint az, hogy a másodlagos alkotó képének a közönséghez jutása elmarad.

Ráadásul mindezt két irányból is kell nézni: egyrészt szerzői anyagi jogi oldalról, tehát beszélhetünk-e egyáltalán szerzői jogsértésről ilyen esetben, másrészt alkotmányjogi oldalról, vagyis lehet-e szerzői jogok potenciális kárára szabadon véleményt nyilvánítani?

Peták Dániel: Időhurok (Forrás: ARC Facebook)

Ahogy arra a 24.hu is utal, idehaza ilyen jogesetre sokan és hosszú ideje várnak. Az európai joggyakorlatból azonban igenis hozhatóak példák, amelyek az általam is képviselt álláspontot tükrözik. A zeneipar világából hozható Metall auf Metall döntés például kerek-perec rögzítette a szabad véleménynyilvánítás és a művészeti szabadság primátusát. Ezen felül a paródia világából hozható az Európai Unió Bíróságának a Deckmyn ügyben hozott ítélete, ami kimondta, hogy bárki bármilyen célra felhasználhatja mások műveit paródia készítése céljából. Ez a szabad felhasználási esetkör hatékony érvényesülésének előfeltétele. Bár a jelen esetben a paródia kérdését senki nem feszegette, talán nem véletlen, de potenciálisan az is elképzelhető lenne, hogy az Időhurok című másodlagos mű valójában egy kritikai tartalmú, és sokak szemében mindenképpen humoros tartalom.

De ne álljunk meg itt. Történt-e egyáltalán átdolgozás, ahogy Kapitány Éva állítja? Szerintem nem. Az átdolgozásnak előfeltétele egy másodlagos MŰ, vagyis egy új egyéni, eredeti alkotás létrejötte. Őszinte leszek, Peták Dénes képe elgondolkodtató üzenetet tartalmaz, teljességgel világos véleményt tükröz és erős alkotói szabadságon alapul (hiszen lehetne a miniszterelnöknek más arca is, de más személyt is odamontírozhatott volna), ugyanakkor mindezektől függetlenül sem gondolom, hogy ez a szerzői jogi törvény egyéni, eredeti jelleg kritériumát teljesítené. Ha pedig ez így van, akkor ez az átdolgozás jogát nem érinti, és így szerzői jogsértés sincs, csak egy vélemény művészi, de nem jogvédett kifejezése.

Felmerülhet, hogy a képpel az eredeti mű egységét bontotta meg Peták Dénes. Az integritásvédelem egy ún. személyhez fűződő jog, és reálisan akkor kerül képbe, ha például az eredeti mű oly módon kerül megváltoztatásra vagy megcsonkításra, hogy az az eredeti szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes lehet. Itt talán megoszlanak majd egyes kollégákkal a vélemények, hajlok arra, hogy ezen az úton el lehetne indulni, de elfogadom azokat a véleményeket is, amelyek szerint a két kép közötti párhuzam ellenére nem gondolhatjuk azt, hogy a másodlagos kép a fotós becsületét vagy hírnevét kívánta volna kikezdeni.

Fotós kollégával privátban folytatott beszélgetésünkben az is felmerült, hogy vajon ez a fajta átalakító tevékenység az amerikai fair use tesztbe beleilleszthető-e, vagyis engedély nélkül elfogadható magatartás-e? A fair use teszttel és a hozzá ezen a ponton szorosan kapcsolódó véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos több mint 10 éve gyűjtött ismereteim fényében kijelenthető: IGEN. Ez az Egyesült Államokban beleillik a fair use tesztbe. Az eredeti fotót átalakító jelleggel, nem elsősorban haszonszerzési célokra, kritikai célzattal változtatták meg.

Nem tudom, hogy ez lesz-e a vita utolsó pontja vagy erről szélesebb társadalmi diskurzus indul-e, de én is örömmel hívok fel mindenkit arra, hogy a blogon nyilvánítson véleményt a szerzői jog kontra véleménynyilvánítás problematikájáról.

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom

Marketing

Ismert magyar emberek kampányolnak az oltás mellett

Többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró is megjelenik a filmeken.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Varga György

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: a kormány ezen a héten új kampányt indít a koronavírus elleni oltások népszerűsítésére. A tájékoztató filmekben ismert magyar emberek és neves egészségügyi szakemberek állnak ki az oltások mellett. A tájékoztató akcióban a személyes tapasztalatok és az egészségszakmai álláspontok is helyet kapnak – tette hozzá az államtitkár.

A kezdeményezéshez csatlakozott többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró. Az egészségügyi szakemberek közül Müller Cecília, Merkely Béla és Szlávik János is buzdít az oltásra.

Dömötör Csaba kitért arra is, hogy mindeközben egyre nő az oltásra regisztrálók száma: már több mint 3 millió 840 ezren jelezték igényüket. Az oltási terv szerint a következő napokban folyamatosan érkeznek az újabb szállítmányok, így az eddig regisztrálók májusig megkaphatják a vakcinát – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom