Marketing
Az orbános ARC-plakát margójára: hol a határ?
Futótűzként terjed a sztori, amely Kapitány Éva fotós 1988-as fényképének Peták Dénes által átalakított és az ARC kiállításra nevezett fotójának leragasztásáról szól. Átdolgozás? Plágium? Szabad véleménynyilvánítás? Ez is csak politika? – Vendégposzt a Médiapiacon
A témakört alaposan körbejáró 24.hu oldal hírében lehet arról olvasni, hogy az eredeti fotót készítő Kapitány Éva szerzői jogainak a megsértésére hivatkozással kérte a fotó eltávolítását. A fotósnak az ARC kiállítás szervezői felé küldött levelében foglalt érvelés szerint
Ezzel az állítással és összességében a fotó majdnem teljes leragasztásával (gyakorlatilag újabb üzenetté alakításával) személy szerint nem értek egyet. A fenti mondatban foglaltak szerintem sem a magánügy közüggyé válása, sem az alkotó önértelmezés automatikus jogsértő volta, sem a plágium lopással történő párhuzamba állítása, végül sem a Ptk. emlegetése nem helyes. Ezek közül végső soron a legsúlyosabb kérdés mégis az, hogy vajon egy fotó újraértelmezése, és két miniszterelnöki képmás megjelenésével történő kibővítése jogsértést eredményez-e, vagy épp az új fotó készítőjének művészeti és egyben véleménynyilvánítási szabadságából folyó tevékenységnek. Megint másként feltéve a kérdést: ilyen és hasonló esetekben melyik jog érdemel prioritást: az eredeti fotós szerzői joga vagy az új alkotó alkotmányos alapjogai?
Én egyértelműen az utóbbira teszem a voksom. Kiindulópontként rögzíteni kell, hogy mind a szerzői jogok, mind a véleménynyilvánítás és a művészet szabadsága alapvető védelmet élvez uniós szinten és a magyar Alaptörvényben is. Vagyis két olyan érdekről van szó a két fotós oldalán, amelyek egymással konkurálnak. Ilyen esetben a jogokat össze kell mérni, és azt megnézni, hogy súlyosabb jogsértés-e az eredeti fotós szerzői jogának a csorbítása, mint az, hogy a másodlagos alkotó képének a közönséghez jutása elmarad.
Ráadásul mindezt két irányból is kell nézni: egyrészt szerzői anyagi jogi oldalról, tehát beszélhetünk-e egyáltalán szerzői jogsértésről ilyen esetben, másrészt alkotmányjogi oldalról, vagyis lehet-e szerzői jogok potenciális kárára szabadon véleményt nyilvánítani?
 |
| Peták Dániel: Időhurok (Forrás: ARC Facebook) |
Ahogy arra a 24.hu is utal, idehaza ilyen jogesetre sokan és hosszú ideje várnak. Az európai joggyakorlatból azonban igenis hozhatóak példák, amelyek az általam is képviselt álláspontot tükrözik. A zeneipar világából hozható Metall auf Metall döntés például kerek-perec rögzítette a szabad véleménynyilvánítás és a művészeti szabadság primátusát. Ezen felül a paródia világából hozható az Európai Unió Bíróságának a Deckmyn ügyben hozott ítélete, ami kimondta, hogy bárki bármilyen célra felhasználhatja mások műveit paródia készítése céljából. Ez a szabad felhasználási esetkör hatékony érvényesülésének előfeltétele. Bár a jelen esetben a paródia kérdését senki nem feszegette, talán nem véletlen, de potenciálisan az is elképzelhető lenne, hogy az Időhurok című másodlagos mű valójában egy kritikai tartalmú, és sokak szemében mindenképpen humoros tartalom.
De ne álljunk meg itt. Történt-e egyáltalán átdolgozás, ahogy Kapitány Éva állítja? Szerintem nem. Az átdolgozásnak előfeltétele egy másodlagos MŰ, vagyis egy új egyéni, eredeti alkotás létrejötte. Őszinte leszek, Peták Dénes képe elgondolkodtató üzenetet tartalmaz, teljességgel világos véleményt tükröz és erős alkotói szabadságon alapul (hiszen lehetne a miniszterelnöknek más arca is, de más személyt is odamontírozhatott volna), ugyanakkor mindezektől függetlenül sem gondolom, hogy ez a szerzői jogi törvény egyéni, eredeti jelleg kritériumát teljesítené. Ha pedig ez így van, akkor ez az átdolgozás jogát nem érinti, és így szerzői jogsértés sincs, csak egy vélemény művészi, de nem jogvédett kifejezése.
Felmerülhet, hogy a képpel az eredeti mű egységét bontotta meg Peták Dénes. Az integritásvédelem egy ún. személyhez fűződő jog, és reálisan akkor kerül képbe, ha például az eredeti mű oly módon kerül megváltoztatásra vagy megcsonkításra, hogy az az eredeti szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes lehet. Itt talán megoszlanak majd egyes kollégákkal a vélemények, hajlok arra, hogy ezen az úton el lehetne indulni, de elfogadom azokat a véleményeket is, amelyek szerint a két kép közötti párhuzam ellenére nem gondolhatjuk azt, hogy a másodlagos kép a fotós becsületét vagy hírnevét kívánta volna kikezdeni.
Fotós kollégával privátban folytatott beszélgetésünkben az is felmerült, hogy vajon ez a fajta átalakító tevékenység az amerikai fair use tesztbe beleilleszthető-e, vagyis engedély nélkül elfogadható magatartás-e? A fair use teszttel és a hozzá ezen a ponton szorosan kapcsolódó véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos több mint 10 éve gyűjtött ismereteim fényében kijelenthető: IGEN. Ez az Egyesült Államokban beleillik a fair use tesztbe. Az eredeti fotót átalakító jelleggel, nem elsősorban haszonszerzési célokra, kritikai célzattal változtatták meg.
Nem tudom, hogy ez lesz-e a vita utolsó pontja vagy erről szélesebb társadalmi diskurzus indul-e, de én is örömmel hívok fel mindenkit arra, hogy a blogon nyilvánítson véleményt a szerzői jog kontra véleménynyilvánítás problematikájáról.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.