Marketing
Az okostelefon néha veszélyesebb, mint a zsebkés
Influencerek bevonásával küzd az online zaklatás, az úgynevezett cyberbullying ellen az UNICEF. Arról, hogy kiket céloznak és milyen platformokon érik el őket, tud-e segíteni a bántalmazottakon Dukai Regina vagy Magyarosi Csaba, a kampány felelőseit, Breuer Péter marketingszakembert és Vecsei H. Miklós színészt kérdeztük.
Hogyan lettél a #nemvagyegyedül kampány arca?
Vecsei H. Miklós (V.H.M.): A TEDx-en ismerkedtünk meg Petivel (Breuer Péter, a Pome Youth Division igazgatója – a szerk.) A rendezvényen arról beszéltem, hogyan lehetne a budapesti éjszakai életre jellemző small talkokat átfordítani hasznos, termékeny beszélgetésekké. Hogyan találjunk közös célokat? Ugyan a színházi világból jövök, de mindig vonzott az olyan típusú brain storming, amiben Peti mozog, ezért a TEDx után leültünk sörözni. Szóba került, hogy közeleg a cyberbullying világnapja (június 15-e – a szerk.), majd a beszélgetésünk folyamán körvonalazódott a mostani kampány, amit végül Petiék dolgoztak ki.
Neked milyen emlékeid vannak az iskolai zaklatásról?
V.H.M.: Iszonyúan szegények voltunk, amin persze a tehetősebb gyerekek fenn szoktak akadni. Ugyanakkor a bátyám egy cigány fiú – a szüleim örökbe fogadták –, sokat piszkálták, és rajta keresztül minket is. Sajnos nem kell ecsetelnem, hogy ez mit jelent: pontosan tudjuk, hogy milyen nehezen fogadják be Magyarországon a cigány gyerekeket. Még ha meg is történik, később újra és újra előkerül a származása.
Egy suliba jártatok?
V.H.M.: Nem, de sokat voltam az ő közegében. Például többször is meg kellett védenünk a játszótéren. Ugyanakkor az osztályomban volt egy fiú, aki háromszor visszabukott és az általános iskolában végig vert minket. Vagy berángatott a klotyóba és erőszakkal drogot kóstoltatott velünk. Senkitől nem tudtam segítséget kérni.
Elmondtam otthon a szüleimnek, de egyszerűen nem hitték el, hogy ennyire borzasztó a helyzet, ahogy a tanárok, úgy ők sem tudtak mit kezdeni egy 12 éves sráccal. Leszidták a suliba, intőket kapott, de tovább zaklatott minket. Visszatekintve arra az időszakra, az maradt meg bennem a leginkább – magam vagy a bátyám esetéből kiindulva –, hogy az általános iskolában milyen nehezen áll a bántalmazott mögé a közösség. Sokkal könnyebben sorakoznak fel a menő, gazdag, jól fésült srác mellé, és akit bánt, azt inkább lenézik, kiközösítik.
Olyan előfordult, hogy te magad gonoszkodtál, piszkáltál másokat?
V.H.M.: Olyan megtörtént, hogy én is csúfoltam másokat, de ha jól emlékszem, gonosz nem voltam. Remélem, másoknak sincsenek rossz emlékei rólam, senkit nem bántottam meg.
Miben különbözik az iskolai – nevezzük offline-nak – zaklatás és a cyberbullying?
V.H.M.: Főképp abban, hogy az utóbbi írott, megmarad, visszakereshető. Másrészt a cyberbullying non stop veszélyt jelent. Volt olyan, hogy annyira féltem, hogy már megint megver az említett srác, hogy kés volt suliba menet a zsebemben. Ám míg ez egyszeri eset volt, most folyamatosan mindenkinek ott a zsebében az okostelefon. Olyan szempontból veszélyesebb, hogy a zaklatott gyerek sokkal inkább egyedül van, mintha a suli folyosóján piszkálják.
 |
| Vecsei H. Miklós Fotó: Belevski Panni, Ábrahám Noémi |
A „sima” iskolai zaklatásnál megpróbálhat odébb állni, egy másik közösséghez csapódni, de online ez aligha lehetséges: este fekszik egyedül az ágyában, és olvassa a róla szóló kommenteket. Nincs veszélyesebb az ilyen magánynál.
Hogyan lehet rajtuk segíteni?
V.H.M.: Erre tesz kísérletet az UNICEF kezdeményezése és a Kék vonal. Gyakorlati tanácsokat adnak a szakemberek a hozzájuk fordulóknak. Persze minden egyes eset egyedi, más és más. Petinek már az elején hangsúlyoztam: fontos, hogy egyedi megoldások szülessenek, személyre szólóan válaszoljunk.
Breuer Péter (B. P.): Már az első találkozásainkkor szóba került, a fő nehézséget az jelenti, hogy a bántalmazottak, de sokszor a bántalmazók is rendszerint egy olyan közegből, családból érkeznek, ahol nem kapják meg a megfelelő szeretetet, odafigyelést. Ezért a projektnek erről a figyelemről kell szólnia, mert nincs kihez fordulniuk. Az UNICEF programjának keretében olyanokhoz fordulhatnak, akikre egyébként felnéznek, és akik gyerekként, tinédzserként maguk is tapasztaltak hasonló dolgokat.
A cyberbullying azokat az eseteket takarja, amikor social médiában zaklatják a társaik az egyes gyerekeket. Ugyanakkor évek óta tapasztalható, hogy a fiatalok médiatudatossága mennyire gyenge, sokszor ők tesznek fel olyan tartalmakat magukról, amelyeket aztán cikiznek, vagy mások terjesztenek. Gondoljuk csak a Snapchaten küldött meztelen képekre. Ez ellen mit lehet tenni?
V.H.M.: Kiveszőben van az „ismerd meg önmagad” kultúrája ebből a generációból. Mert az önismeret önbecsülést eredményez. A rendszerváltás előtt természetesnek vették, hogy ezt a szülő tanítja meg a gyerekének. A technológia fejlődése következtében a szülői szerepek megváltoztak, ezt valahol a világnak – a környezetnek, a médiának, a közösségnek, az iskolának és a szülőknek együtt – kéne megadnia.
 |
| Fotó: Belevski Panni, Ábrahám Noémi |
A 18 év alattiak nincsenek még tisztában a saját értékeikkel, gyengeségeikkel, ezért ha valakit bántanak a közösségben, az nem teszi könnyen túl magát a piszkálódáson. Ha egy tinédzser önbecsülése többé-kevésbé rendben van, akkor a trollkodás, a gyereki gonoszkodás könnyebben lepereg. Éppen ezért ennek a projektnek a fő küldetése a felvilágosítás. Fontos, hogy a gyerekek értsék a miérteket: azt, hogy aki zaklatja offline vagy online őket, az rendszerint maga is gyenge, sérült. Valahol a bűnös is áldozat.
Mióta fut a kampány?
B.P.: Május végén indult.
Mennyi üzenetet kaptak az UNICEF szakemberei, a kampányba bevont influencerek?
B.P.: Eddig több mint százat. Persze ennél többet kaptunk, de itt is van trollkodás, ezt szűrik. Konkrét történeteket írtak le, hogyan bántalmazzák őket. Az UNICEF-nél jogászok, gyermekvédelmi szakemberek dolgozzák fel az üzeneteket.
Célozza ez a kampány a szülőket is?
B. P.: A kampányba bevont influencerek között akad olyan is, aki 30 felett van és ehhez a korosztályhoz is szól. Bízunk benne, hogy az üzenetek – két kampányvideó, fotók, felhívás –, amit mindnyájan kitettek a felületeikre, a szülőket is eléri. De elsősorban a gyerekekhez, tinédzserekhez kell szólnunk, őket kell bevonnunk. A szülőknek szóló üzenet: „figyelj jobban a gyerekedre, mert a cyberbullying komoly probléma”.
Mi alapján választottátok ki az influencereket?
B. P.: Az UNICEF-fel és a kampányt támogató Generali Biztosítóval együttműködve olyan véleményvezéreket kerestünk, akik valóban elérik ezt a korosztályt, ráadásul saját tapasztalataik révén valós mondanivalójuk van a témában. De nemcsak arra törekedtünk, hogy összeszedjünk 10-15 youtubert. Bár Miklósnak például számos követője van a Facebookon, nem klasszikus influencer, színészként, íróként szofisztikáltabban tud a témában megszólalni. A szelekció fő szempontja volt, hogy ne olyan influencereket állítsunk az ügy mögé, akik felmondják a szöveget, hanem akik tényleg hitelesek, akik valóban a magukénak érzik az ügyet.
Akik csatlakoztak
Az akcióhoz olyan hírességek csatlakoztak, mint Vecsei H. Miklós szinészhez, Puskás Peti, Dukai Regina, Rubint Rella, Fenyvesi Zoli, Magyarósi Csaba, Lina és Panni, FollowAnna, Abosi Barni, Kettner Henry, Basky Balázs (Roar), Galcsik Győző és Siklósi Örs (AWS).
A program főtámogatója a Generali Biztosító, a kampányötletért és a teljes kivitelezésért a POME marketing ügynökség felelt a squ.Ad fiatal kreatívjaival karöltve.
A résztvevő influencerek vlogjait átnézve nem nagyon találtam olyat, aki megosztotta a kampányvideót a youtube-os csatornáján.
B. P.: Tizennégy nagy elérésű influencert vontunk be, készült velük két videó, mindenkiről külön fotó, felfűztünk erre egy online kampányt. Láthatóan felkeltette a mainstream média érdeklődését is, sok tévé- és rádióműsorba hívtak minket. A fő platform az Instagram, oda mindenki kirakta a kampány fotóit.
 |
| Breuer Péter, Fotó: Belevski Panni, Ábrahám Noémi |
Azon influencerek, akiknek a youtube az elsődlegese platformja, mind készítettek natív tartalmat, amelyben bemutatták a kampányüzenetet és terelték a nézőket az UNICEF oldalára, valamint további tartalomgyártás lesz a Kék Vonal irodában is, felhívva a figyelmet a szakmai segítségnyújtás lehetőségére. Követőik ugyanis erre a típusú tartalomra vágynak, ezt igyekeztünk kielégíteni. Ezzel egyébként több, mint 300 ezer elérést sikerült elérni. Az Instán is igen magas lett a kampány elérése, többen a hivatalos kampányvideón felül is készítettek kontenteket a témában, amiért nagyon hálásak vagyunk. Az üzenet átment, mint említettem, sok gyerek jelentkezett a történetével az UNICEF aloldalán keresztül.
Lesz folytatása a kampánynak?
B. P.: Az volt a cél, hogy a témára felhívjuk a figyelmet, fókuszba kerüljön az honlap, ahol kapcsolatba lehet lépni a szakemberekkel, illetve szintén ezért fontos a Kék vonallal való együttműködés is. Szeretnénk, hogy a kampány tovább éljen, ezért SEO-kampánnyal támogatjuk azt, hogy rátaláljanak minden elkészült tartalomra azok, akik rákeresnek és rászorulnak a segítségre a jövőben.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.