Kövess minket!

Marketing

Az MRSZ és a Met közös képzést indít

A Magyar Reklámszövetség és a Budapesti Metropolitan Egyetem a kreatív event menedzsment képzés indításával támogatja a gyakorlati szakemberképzést a kommunikációs iparág egyik legdinamikusabban fejlődő területén.

Az MRSZ szakmai támogatásával szervezett METU képzés október 8-án indul, időtartama 2 félév, összesen 180 tanóra szombatonként, esetenként péntek délután. Az oktatásra szeptember 15-ig lehet jelentkezni. A képzés díja 185 000 Ft/félév. További 5000 Ft / félév költségért extra szolgáltatások is igénybe vehetők.

A képzés szakvezetője, Dr. Dér Csaba Dezső PhD, a Marketing Intézet docense kiemelte: „Vitathatatlanul egyre nagyobb szükség van arra, hogy szakképzett szervezői legyenek mind a kisebb, mind pedig a nagyobb közönséget vonzó eseményeknek. A mai rendezvényszervezőtől a piac, illetve a megbízó már nem csupán programszervezést vár el. A szervezőnek kreatív ötleteket kell kidolgoznia, és képesnek kell lennie annak kivitelezésére, egy esemény, vagy eseménysorozat teljes körű és szakszerű menedzselésére is. Ehhez, a készségek fejlesztésén túlmenően, el kell sajátítania a szakterülethez szorosan kapcsolódó BTL marketingkommunikáció legújabb nemzetközi és hazai trendjeit, és nem utolsó sorban ismernie kell azokat a vállalkozásokat, intézményeket és személyeket, akik ezen a területen folyamatosan példaértékű tevékenységet látnak el.”

A reklámipar átfogó szervezete, a több mint 40 éves Magyar Reklámszövetség stratégiai fontosságúnak tartja a különböző szakterületeken a gyakorlat orientáltságú szakképzést. Az MRSZ ezzel az együttműködéssel szélesíteni kívánja az oktatási programjainak sorát a Szövetség online tagozata, az IAB szervezésében már évek óta sikeresen működő Digitális Mesterkurzus képzés, és az Independent Media Education Centerrel közös marketing- és PR kommunikációs képzés mellett.

Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke hangsúlyozta: „Egy rendezvény a legmélyebb benyomást adhatja a márka és a fogyasztó közötti kapcsolatban, így az egyes cégek ma már tudatosan kiemelt hangsúlyt fektetnek a személyes élményen alapuló eseményeiknek. A reklámipar egyik legdinamikusabban fejlődő területe éppen ezért a rendezvényszervezés. Az event management szakemberutánpótlása azért roppant fontos, mert a korszerű, egyedi igények itt perceken belül az eddig átélteket, látottakat felülmúló elvárássá avanzsálódnak.”

Az idei képzés indulása előtt Nyílt Nap keretében 2016. szeptember 9-én 17:00-19:00 között a METU központi kampuszon (1148 Bp, Nagy Lajos Király útja 1-9.) találkozni lehet a tavalyi kurzuson végzett diákok mellett – akik eddigi tapasztalataikat osztják meg – az induló kurzus tanáraival is.

Vezető oktatók:

  • Borsa Kata, a Magyar Fesztiválszövetség alelnöke, az Öt Templom Fesztivál programigazgatója, a Sziget Fesztivál programszervezője
  • Csíky András, a Bo Event rendezvényigazgatója
  • Dér Csaba Dezső PhD, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense
  • Duca Andrea, Managing Partner, HD Group
  • Kádár Tamás, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda cégvezetője
  • Kepes Ágnes, protokoll szakértő, a Kepes Hostess-közvetítő Iroda alapítója
  • Korentsy Endre Dr., a Művészetek Palotájának produkciós igazgatója
  • Megyesi Nóra, Account Director, HPS Experience
  • Semsei Rudolf, a Budapest Party Service ügyvezető igazgatója
  • Szabó Veronika, Head of Social Media, HPS Digital
  • Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke
  • Zongor Attila PhD, a Kultindex ügyvezető igazgatója
  • Zsoldos Dávid, a Fidelio alapítója

Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere, egyben a szak egyik oktatója szerint a vállalati rendezvények ma már a kommunikációs stratégia részét képezik, a rendezvényszervezőnek a megbízó vállalatot, annak céljait és igényeit kell alapvetően megismerni és csak ezt követően kezdődik el egy rendezvény kreatív tervezése. „A csapatunkkal mindig arra törekszünk, hogy a rendezvény a vállalat számára megtérülő befektetés legyen, ezt a szemléletet szeretném átadni a diákoknak. Elsősorban az élményalapú oktatásban hiszek, rengeteg esettanulmánnyal készülök, igyekszem gyakorlatközpontúsággal izgalmassá tenni az óráimat. Ezt a szakmát és a képzést azoknak ajánlom, akik szeretnek emberekkel dolgozni, különböző márkákat és vállalatokat megismerni, érdeklődnek a gasztronómia, kultúra és a kommunikáció iránt és legfőképpen olyan izgalmas szakmára vágynak, amiben tényleg soha nem lehet unatkozni.”

Kádár Tamás, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda cégvezetője, az MRSZ Ügyvezetőségének tagja hozzátette: „Évről évre szomorúan tapasztalom, hogy nagyon kevés olyan pályakezdővel találkozunk a mi területünkön, akik felkészültek azokra a kihívásokra, amit egy fesztivál megszervezésével kapcsolatos feladatok jelentenek. Nyilván nem várható el, hogy egy friss diplomás kész tudással érkezzen, de úgy érzem, hogy nagyon nagy hiány van a gyakorlati(as), kézzelfogható és hasznosítható gondolkodásmód és tudás területén a pályakezdőknél. Különösen hiányzik a nemzetközi piacon való megfelelés igénye, az európai léptékű gondolkodás. Ezért különösen fontos, hogy ez a képzés egyáltalán létezik, felvértezi, felkészíti a hallgatókat azokra a várható kérdésekre, amikre nekik kell majd megadni a válaszokat.”

További információk a képzés honlapján és Facebook-oldalán.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom