Kövess minket!

Marketing

Az internet átvette a vezető szerepet

Az Új Nemzedék Központ megbízásából 2016-ban ötödik alkalommal készítették el a négyévente lefolytatott Magyar Ifjúság Kutatást a Társadalomkutató Kft. és a Kutatópont. A 8000 magyarországi és 4000 határon túli 15-29 éves magyar fiatalból képzett reprezentatív minta megkérdezésével készült felmérés gyorsjelentéséből most elsősorban a média számára fontos eredményeket ismertetjük.

A 15-29 éves korosztály létszáma mintegy 1,7 millió fő; 29 százalékuk esik a 15-19, 35 százalékuk a 20-24, 36 százalékuk pedig a 25-29 éves korcsoportba. 68 százalékuk városokban él (Budapesten 15%). 48 százalékuk dolgozik, 34 százalékuk tanul, további 6 százalék pedig munka mellett folytatja tanulmányait. A korcsoport 10 százaléka házas, további 16 százalékuk élettársi kapcsolatban él. Mindössze 24 százalékuk költözött el otthonról, ezen belül 17 százalék saját lakásba. Egyre többen beszélnek valamilyen idegen nyelvet, jelenleg már 73 százalékuk, nyelvvizsgával azonban csupán 31 százalékuk rendelkezik, ez utóbbi érték stagnálást mutat 2012-höz képest.

A fiatalok szabadidős terei és tevékenységei alapvetően nem változtak a korábbi megkérdezéshez képest, továbbra is a képernyős elfoglaltságok dominálnak, a kulturális terek látogatottsága alacsony. A fiatalok 87 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel (85% pedig okostelefonnal, melyek 70 százalékához tartozik internet-előfizetés); az „always on” netezők a sokaság 24 százalékát teszik ki, további 43% naponta többször, 21% pedig naponta csatlakozik a hálózatra. Az internet-ellátottság terén szociodemográfiai jellemzők mentén jelentős különbségek vannak az országban. A regionális fejlettséggel párhuzamosan növekszik az ellátottság is. A nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, de az Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad az országos átlagtól. A településméret növekedésével növekszik a számítógép- és internet-hozzáférés a fiatalok otthonaiban. Míg életkori csoportokban a különbségek nem jelentősek, addig az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a számítógép és internet-hozzáférést. A választóvonal az alap és középfokú végzettségűek között helyezkedik el. Az alapfokú végzettségűek otthonaiban lényegesen kisebb arányban van jelen a számítógép és az internet.

A 15-19 éves korcsoportban az internetezés-számítógépezés már fontosabb programmá vált, mint a televíziózás (hétvégén 76, hétköznap 75 százalék netezik, míg a tévézők aránya 68, illetve 69 százalék), míg 20 éves kor felett a televízió kezd dominálni. A napi szintű televíziónézés és internetezés közül viszont már egyértelműen az utóbbi vált fontosabbá, aránya 88% a 66 százalékkal szemben.

A megkérdezettek ötöde gyakran néz televízióadást a televíziókészülék mellőzésével, harmaduk a videotartalmakat zömmel nem lineáris televízióadás formájában fogyasztja. Leginkább a 15–19 évesek használják ki a korszerű technika nyújtotta lehetőségeket. Esetükben 37 százalék azok aránya, akik számítógépen vagy laptopon, esetleg notebookon néznek videotartalmakat, okostelefonon pedig 10 százalékuk. Internetes csatlakozásra alkalmas televíziókészülék minden negyedik 15–29 éves fiatal otthonában van jelen.

A csetelés, Facebookozás a legfiatalabbak körében a legintenzívebb (69 százalék teszi ezt hétvégén, 65 hétköznap), míg a 20-24 évesek körében 60 és 59%, a 25-29 éveseknél pedig 45 és 44% ez az arány. A korosztály 79 százaléka tagja valamely közösségi oldalnak, és érdekesség, hogy 5% azok aránya, akik már leiratkoztak ezekről. Magyarországon magasan a Facebook vezet az oldalak között, a napi használat aránya 78%. Jelentős lemaradással követi az Instagram (28%) és a Twitter (12%), a LinkedIn és a Snapchat napi használata 6% körüli, a Tumblr-é 4%. Utóbbi három hálózatot a fiatalok 10-10 százaléka használja valamilyen gyakorisággal.

A „telefonozás” (telefonon folytatott játék) elterjedtsége a legfiatalabbaknál 30, a középső korcsoportnál 20 százalék körüli, míg a 25-29 éveseknél 17%. A játékkonzolok és számítógépes játékok a 15-19 évesek 16 százalékát mozgatják meg, míg az idősebb korosztályoknak csak feleekkora részét.

2016-ban a fiatalok 8 százaléka (a fővárosban élők 11 százaléka, a községben élők 6 százaléka) járt havi rendszerességgel moziba, a megkérdezettek 40 százaléka viszont még sosem járt multiplex moziban. A múzeumok és színházak rendszeres látogatóinak aránya ennél is alacsonyabb, míg a fiatalok közül koncertekre rendszeresen 5, legalább 2-3 havonta 15 százalék jár. Megállapítható trend a fizikai helyszínek látogatottságának folyamatos szűkülése, fiatalok otthonukban és barátaiknál töltik el leggyakrabban a kötelezettségeik teljesítése után fennmaradt idejüket.

A magyarországi fiatalok számára rendkívül fontosak – főként a nyári időszakban –a fesztiválok, ezeket a fiatalok 25 százaléka látogatja. A leggyakrabban látogatott fesztiválok a helyi rendezvények, ezeken a megkérdezett fiatalok 13 százaléka fordult meg. Az országos fesztiválokat elsősorban a városokban lakók látogatják, a fővárosiak túlsúlya jelentős. A Szigeten részt vevők (összesen 6%) között a budapestiek aránya mintegy 33 százalék. A VOLT-ra (4%-os látogatóarány) a fővárosból 30 százalék érkezik, míg a községekből érkezők aránya mintegy 33 százalék. A Balaton Soundra (5%) a községekben élők közül érkeznek a legkevesebben. A kisebb városokban élők alapvetően helyi rendezvényeken vesznek részt.

A kutatási gyorsjelentés itt olvasható.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom