Kövess minket!

Marketing

Az internet átvette a vezető szerepet

Az Új Nemzedék Központ megbízásából 2016-ban ötödik alkalommal készítették el a négyévente lefolytatott Magyar Ifjúság Kutatást a Társadalomkutató Kft. és a Kutatópont. A 8000 magyarországi és 4000 határon túli 15-29 éves magyar fiatalból képzett reprezentatív minta megkérdezésével készült felmérés gyorsjelentéséből most elsősorban a média számára fontos eredményeket ismertetjük.

A 15-29 éves korosztály létszáma mintegy 1,7 millió fő; 29 százalékuk esik a 15-19, 35 százalékuk a 20-24, 36 százalékuk pedig a 25-29 éves korcsoportba. 68 százalékuk városokban él (Budapesten 15%). 48 százalékuk dolgozik, 34 százalékuk tanul, további 6 százalék pedig munka mellett folytatja tanulmányait. A korcsoport 10 százaléka házas, további 16 százalékuk élettársi kapcsolatban él. Mindössze 24 százalékuk költözött el otthonról, ezen belül 17 százalék saját lakásba. Egyre többen beszélnek valamilyen idegen nyelvet, jelenleg már 73 százalékuk, nyelvvizsgával azonban csupán 31 százalékuk rendelkezik, ez utóbbi érték stagnálást mutat 2012-höz képest.

A fiatalok szabadidős terei és tevékenységei alapvetően nem változtak a korábbi megkérdezéshez képest, továbbra is a képernyős elfoglaltságok dominálnak, a kulturális terek látogatottsága alacsony. A fiatalok 87 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel (85% pedig okostelefonnal, melyek 70 százalékához tartozik internet-előfizetés); az „always on” netezők a sokaság 24 százalékát teszik ki, további 43% naponta többször, 21% pedig naponta csatlakozik a hálózatra. Az internet-ellátottság terén szociodemográfiai jellemzők mentén jelentős különbségek vannak az országban. A regionális fejlettséggel párhuzamosan növekszik az ellátottság is. A nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, de az Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad az országos átlagtól. A településméret növekedésével növekszik a számítógép- és internet-hozzáférés a fiatalok otthonaiban. Míg életkori csoportokban a különbségek nem jelentősek, addig az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a számítógép és internet-hozzáférést. A választóvonal az alap és középfokú végzettségűek között helyezkedik el. Az alapfokú végzettségűek otthonaiban lényegesen kisebb arányban van jelen a számítógép és az internet.

A 15-19 éves korcsoportban az internetezés-számítógépezés már fontosabb programmá vált, mint a televíziózás (hétvégén 76, hétköznap 75 százalék netezik, míg a tévézők aránya 68, illetve 69 százalék), míg 20 éves kor felett a televízió kezd dominálni. A napi szintű televíziónézés és internetezés közül viszont már egyértelműen az utóbbi vált fontosabbá, aránya 88% a 66 százalékkal szemben.

A megkérdezettek ötöde gyakran néz televízióadást a televíziókészülék mellőzésével, harmaduk a videotartalmakat zömmel nem lineáris televízióadás formájában fogyasztja. Leginkább a 15–19 évesek használják ki a korszerű technika nyújtotta lehetőségeket. Esetükben 37 százalék azok aránya, akik számítógépen vagy laptopon, esetleg notebookon néznek videotartalmakat, okostelefonon pedig 10 százalékuk. Internetes csatlakozásra alkalmas televíziókészülék minden negyedik 15–29 éves fiatal otthonában van jelen.

A csetelés, Facebookozás a legfiatalabbak körében a legintenzívebb (69 százalék teszi ezt hétvégén, 65 hétköznap), míg a 20-24 évesek körében 60 és 59%, a 25-29 éveseknél pedig 45 és 44% ez az arány. A korosztály 79 százaléka tagja valamely közösségi oldalnak, és érdekesség, hogy 5% azok aránya, akik már leiratkoztak ezekről. Magyarországon magasan a Facebook vezet az oldalak között, a napi használat aránya 78%. Jelentős lemaradással követi az Instagram (28%) és a Twitter (12%), a LinkedIn és a Snapchat napi használata 6% körüli, a Tumblr-é 4%. Utóbbi három hálózatot a fiatalok 10-10 százaléka használja valamilyen gyakorisággal.

A „telefonozás” (telefonon folytatott játék) elterjedtsége a legfiatalabbaknál 30, a középső korcsoportnál 20 százalék körüli, míg a 25-29 éveseknél 17%. A játékkonzolok és számítógépes játékok a 15-19 évesek 16 százalékát mozgatják meg, míg az idősebb korosztályoknak csak feleekkora részét.

2016-ban a fiatalok 8 százaléka (a fővárosban élők 11 százaléka, a községben élők 6 százaléka) járt havi rendszerességgel moziba, a megkérdezettek 40 százaléka viszont még sosem járt multiplex moziban. A múzeumok és színházak rendszeres látogatóinak aránya ennél is alacsonyabb, míg a fiatalok közül koncertekre rendszeresen 5, legalább 2-3 havonta 15 százalék jár. Megállapítható trend a fizikai helyszínek látogatottságának folyamatos szűkülése, fiatalok otthonukban és barátaiknál töltik el leggyakrabban a kötelezettségeik teljesítése után fennmaradt idejüket.

A magyarországi fiatalok számára rendkívül fontosak – főként a nyári időszakban –a fesztiválok, ezeket a fiatalok 25 százaléka látogatja. A leggyakrabban látogatott fesztiválok a helyi rendezvények, ezeken a megkérdezett fiatalok 13 százaléka fordult meg. Az országos fesztiválokat elsősorban a városokban lakók látogatják, a fővárosiak túlsúlya jelentős. A Szigeten részt vevők (összesen 6%) között a budapestiek aránya mintegy 33 százalék. A VOLT-ra (4%-os látogatóarány) a fővárosból 30 százalék érkezik, míg a községekből érkezők aránya mintegy 33 százalék. A Balaton Soundra (5%) a községekben élők közül érkeznek a legkevesebben. A kisebb városokban élők alapvetően helyi rendezvényeken vesznek részt.

A kutatási gyorsjelentés itt olvasható.

Marketing

Otthonról is élvezhető – Lounge Live a Marketing Summiton!

Greenmarketingről, márkaépítésről, fenntarthatóságról és hasonló forró témákról fognak beszélgetni a hazai top marketingesek az idei Marketing Summit Hungary online felületén, az eszmecserét pedig a Lounge Group látványstúdiójából streamelik élőben szeptember 15-én.

Közzétéve:

Fotó: Lounge Group

Nem kérdés, hogy a marketingszakma óráról órára, sőt, percről percre folyamatosan változik. Az új trendek felismeréséhez fontos részt venni a szakmai fórumokon, így az ember ezeket akár saját maga is tudja alakítani. Mindemellett elengedhetetlen az is, hogy a szakma párbeszédet folytasson, megvitassa azokat a kérdéseket, amelyek a piac és az iparág jövőjét befolyásolják.

Ennek a párbeszédnek teremt ebben az évben is kiváló platformot a Marketing Summit Hungary konferencia, ahol a hazai marketingszakma legbefolyásosabb és legmeghatározóbb emberei értekeznek a legizgalmasabb témákról.

Azonban, ha valaki személyesen nem tud jelen lenni a konferencián, a Lounge Group és az eseményt szervező Magyar Marketing Szövetség lehetőséget kínálnak arra, hogy online is be lehessen kapcsolódni a beszélgetésekbe, így egy érdeklődő sem marad le a legfrissebb marketingtrendekről.

„Az utóbbi években történt események következtében érezhetően átalakult az emberek élete, a digitális léthez való viszonya. Sokan vannak, akik már a munka területén is a mindennapjaikat online platformokon töltik, ezáltal csökkent a személyes jelenlét. Mindemellett erősödött az emberek multitasking képessége is, egyszerre szeretnek több dologgal foglalkozni.

Ebből kifolyólag és a Magyar Marketing Szövetséggel folytatott sikeres együttműködéseinknek köszönhetően szeretnénk tartalmat és tudást szolgáltatni azoknak, akik nem tudnak személyesen jelen lenni a szeptemberi konferencián.

Mindemellett azokat is szeretném megnyugtatni, akik ott lesznek a helyszínen, hiszen a Lounge Group látványstúdiójánál élőben is követhetőek lesznek a beszélgetések, valamint a későbbiekben online felületeinken is elérhetővé tesszük azokat” – mondta el Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója.

Szeptember 15-én 10 órától Juhász Bálint műsorvezető fog online beszélgetni többek között Bánhegyi Zsófiával, a Szerencsejáték Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatójával, Szabó Bélával, a Telekom márka- és kommunikációs igazgatójával, de jelen lesz még Csikesz Erika is a TV2 Csoport részéről.

A részletes programot és a beszélgetéseket az alábbi linken lehet követni: www.marketingsummit.hu/live

Tovább olvasom

Marketing

Megjelent a “Mentés másként” kampány első filmje (videó)

Már látható a televíziós csatornákon az év egyik legnagyobb társadalmi célú kampánya, a “Mentés másként” első filmje, amely az elsősegélynyújtás és az önkéntes véradás fontosságára hívja fel a figyelmet – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Az Országos Mentőszolgálat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közös újraélesztési bemutatója egy Combino villamoson a budapesti Széll Kálmán téren. MTI Fotó: Marjai János

Azt írták: az elkerülhető halálozások számát nemcsak az egészségügy csökkentheti, hanem “mi is”.

Vannak ugyanis olyan megelőzhető halálesetek, amelyek gyakran a hétköznapi embereken múlhatnak – nagyon sokan azonban félnek segítséget nyújtani.

“Pedig sokkal nagyobb bajt okozhatunk, ha nem csinálunk semmit” – tették hozzá, kiemelve: bizonyos helyzetekben – például szívinfarktus vagy stroke esetén – az időfaktor nagyon kritikus, ilyenkor a laikus segítség is életet menthet.

A kampány első kisfilmjében Szerdahelyi Roland történetét ismerhetik meg, aki lélekjelenlétével és határozott fellépésével megmentette egy ember életét. Évente csaknem 8000 hirtelen szívhalál történik az utcákon, ezen emberek kétharmada megmenthető lenne, ha időben megkezdenék az újraélesztést, úgy, ahogy Roland tette – írta közleményében az alapítvány.

“Nagyon pici dolgokkal is tudunk egymáson segíteni!”

– hangzik el a filmben, példaként említve a 112-es segélyszám felhívását.

A filmet itt is megnézheti:

A Médiaunió kampányának célja változtatni az emberek hozzáállásán, hogy felismerjék az életveszélyes helyzeteket, tudjanak és merjenek segíteni, elhiggyék, ők is képesek rá, valamint az, hogy az emberek ismét fontosnak tekintsék a véradást, és minél többen váljanak rendszeres véradókká – írták.

A Médiaunió Alapítvány 2008-ban azért jött létre, hogy minden évben nyilvánosságot biztosítson valamelyik fontos társadalmi ügynek. Az elmúlt években – többi között – a műanyag palackok szelektív gyűjtésének fontosságára, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére hívták fel a figyelmet, tavaly pedig a koronavírus-járvány társadalmi tanulságaira koncentráltak.

Tovább olvasom

Marketing

Piramisjáték-gyanús a közösségi médiában reklámozott HyperVerse nevű termék

A jegybank szerint piramisjáték jegyeit hordozó multi level marketing (MLM) terméket reklámoznak a közösségi médiában HyperVerse néven, amely a korábbi HyperFund rendszer újragondolása, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kéri a fogyasztókat, hogy körültekintően járjanak el az ügyben.

Közzétéve:

Az MNB pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti, az MLM-nél az új ügyfeleket beszervező részesedést kap azok befizetéseiből is, annak érdekében, hogy megsokszorozza saját bevételeit. A rendszer kulcseleme a tagság, amit a különféle mértékű belépési díjak megfizetésével lehet elérni. A csatlakozók a tagsági viszonyt a belépési összegekkel vásárolják meg, cserébe jutalékokat, jóváírásokat kapnak.

A jegybank szerint

a szisztéma leginkább a piramisjátékokban terjedt el, amely mögött nincs valós gazdasági tevékenység, a rendszer egyetlen bevételét az új belépők befizetései adják. A tevékenység egyetlen célja, hogy minél több ember számára értékesítsék a termékeiket, illetve ezek a személyek is tovább értékesítsék a lehetőséget.

Gyanakvásra ad okot az is, ha a befizetési lehetőség, illetve a kifizetés is bonyolult feltételekhez kötött, például csak meghatározott kriptovalutákban lehetséges.

Az MNB piacfelügyeleti tapasztalatai alapján előfordul, hogy a hasonló rendszereket szervezők valamilyen kriptovalutához köthető tevékenységet végzőként hirdetik magukat, valójában azonban MLM-rendszert működtetnek, amelyben a kriptovalutáknak nincs vagy csekély szerepük van. Az ilyen kockázatok miatt jelentős az esély, hogy a befektetők végleg elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét.

A jegybank ezért arra hívta fel a befektetők figyelmét, hogy

a kockázatok értékelésén túl megbízható és valós információkat is szerezzenek a számukra ajánlott tevékenységről, az érintett kriptovalutáról és annak üzemeltetőjéről (tényleges létezése, származási helye, belső szabályzatai, a rájuk vonatkozó nyilvánosan elérhető adatok).

Célszerű rákérdezni a befektetési döntést ajánló személynél vagy a szervezőnél a befektetéssel járó kockázatokra, lehetséges veszteségekre és az értékesítési, valamint az ügyletből történő kiszállási lehetőségekre. Ez azért is fontos, mert a közösségi médiában megjelenő – jellemzően szponzorált – tartalmakban szereplő információk gyakran nem elégségesek a megalapozott befektetői döntésekhez.

Ugyanakkor jelezték, az MNB nem felügyeli a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket. Ezeknek az eszközöknek az árfolyama kiszámíthatatlan, hiányoznak a károsultakat védő garanciaintézmények, és bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják őket.

Az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája, és az oldalon a befektetési döntést segítő hasznos tájékoztatók is megtekinthetők – hívta fel a figyelmet a jegybank.

Tovább olvasom