Kövess minket!

Marketing

Az idén 45 éves Magyar Reklámszövetség közgyűlése 2 új elnökségi tagot választott

MRSZ 2020 program: megújul a reklámtorta, elérhető lesz a közterületi „white list”, fókuszban a reklámipar fenntarthatósága és az önszabályozás.

A Magyar Reklámszövetség közgyűlése január 15-én két új tisztségviselőt választott a 24 tagú elnökségben megüresedett helyekre: a megbízó szektorba Lovas Tamást (Tízpróba Magyarország Kft. / Decathlon Hungary), a média szektorba Buzder Lantos Gábort (Central Médiacsoport Zrt.) szavazta be a tagság. 2020-ban az MRSZ az eddigi reklámtorta helyett két tortát mutat be: a média- és kommunikációs tortákat. A Reklámszövetség az idén kiemelt figyelmet fordít a reklámipar fenntarthatóságára és az önszabályozásra. Az OOH (közterülettagozat) hamarosan elérhetővé teszi a white listet.

Az egyesület éves közgyűlésén Gulyás János az előző évet összegzőés az idei év terveiről szóló elnöki beszámolóját az MRSZ elmúlt évekbeli érdekképviseleti tevékenységének értékelésével kezdte. Kiemelte: „A iparágat 2014-tól sújtó szabályozási cunami közepette kicsit fellélegezhettünk, hiszen 2019. július elsejével felfüggesztették a reklámadót. Az MRSZ a szokásosnál is erősebben hallatta hangját az elmúlt években és számos érvet sorakoztatott fel a reklámadó ellen, mind annak negatív hatásait vagy éppen a reklámipar gazdasági erejét megmutatva nemcsak itthon, de az Európai Bizottságnál is. Nem akarom túlértékelni a szerepünket, de azt gondolom, hogy a kormány döntésében az érveink is szerepet játszottak. A Reklámszövetség súlyát mutatja az is, hogy a Kormány az ősszel felkérte az MRSZ-t, vegyen részt abban a Kreatívipari Kerekasztalban, amelynek eredményeként az idén elkészülhet Magyarország kreatív ipari stratégiája. Ebben sok feladat, rengeteg munka vár még ránk 2020-ban.”

20 éves jubileumán megújul a reklámtorta

2020-tól az MRSZ a továbbiakban két tortát mutatbe az eddigi reklámtorta helyett:egy az eddiginél szűkebb médiaköltés tortát és egy bővebb ún. kommunikációs költés tortát.

A médiatorta célja, hogy pontosabban felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén. A médiatorta homogén adatokat, és kizárólag a médiánál megjelenő költségeket tartalmazza teljesen egységes szempontrendszer szerint.

A kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván létrehozni a Reklámszövetség, amely tükrözi a hirdetők teljes külső marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását.

A 2019-es számokat az MRSZ a társzövetségekkel és az új partnerekkel karöltve márciusban mutatja be.

Kiemelt figyelmet kap a reklámipar fenntarthatósága és az önszabályozás

Gulyás János a beszámolójában kitért az MRSZ ősszel indított Zöld Bolygó programjára is, melynek részeként már februárban várható a Zöld Bolygó Nagydíj pályázat kiírása.

Az elnök kiemelte, hogy az MRSZ honlapján hamarosan elérhető lesz az OOH ún. közterületi „white list”-je, amelyből a hirdetők tájékozódni tudnak azokról az outdoor reklámfelületekről, amelyek mindenben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

A 2020-as tervekben szerepel még az önszabályozással, iparági normák kialakításával kapcsolatos közös gondolkodás elindítása olyan aktuális témákról, mint például az ingyenes reklámküldemények jelenlegi disztribúciós rendszerének és egyéb folyamatainak átalakítása; továbbá a reklámipari szektorok hosszú távú fenntarthatóságáról párbeszéd elindítása; valamint az adattudatosság (adatbiztonság, adat önrendelkezés) témájában konzultációk indítása, hogy miként lehet segíteni a fogyasztókat a digitális térbe kikerülő adataik tudatos kezelésében.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom