Kövess minket!

Marketing

Az eszközhatékonyság a versenyképesség kulcsa

A hatékony eszközfelhasználás háromszoros hasznot generálhat a vállalatoknak.

Az olyan tárgyi eszközök, mint az ingatlanok, a gépek és a gyártó-berendezések szolgálnak a profittermelés alapjául. Ennek ismeretében nem meglepő adat az, hogy a világon működő vállalatok teljes globális ipari eszköztárának értéke nagyjából 550 milliárd euróra rúg. De ezeket, a vállalatok életében igencsak jelentős értékkel bíró eszközparkokat csak a legritkább esetben tudják a cégek hatékonyan kihasználni: minden egyes befektetett euró után átlagosan mindössze 2,5 eurónyi bevétel keletkezik. Ez az érték azonban arra is utal, hogy az egyes vállalatok közti különbségek hatalmasak az eszközkihasználtság terén. Az iparágat vezető vállalatok ugyanis csaknem háromszor nagyobb teljesítményre képesek ezen a területen, vagyis akár 7,8 eurós bevételt is képesek előállítani eszközeikkel. Természetesen vannak olyan piaci szereplők is , akik az átlagnál gyengébben teljesítenek– állapítja meg a Roland Berger „Az eszközhatékonyság játéka – Hozzuk ki a legtöbbet a tárgyi befektetésekből” című tanulmányában, mely számos iparág 150 vállalati képviselőjét vizsgálta. A nemrégiben elkészült, átfogó tanulmányban a Roland Berger szakértői az eszközhatékonyságot javító egyszerű intézkedésekre is javaslatokat fogalmaznak meg.

„Az olyan eszközintenzív vállalatoknak, mint például az energia cégek, a vegyiüzemek és alkatrész-gyártók, óriási szükségük van arra, hogy hatékonyan működtessék eszközeiket változó piaci körülmények között is” – mondta Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. Valójában azonban négy vállalatból csak egy képes optimálisan menedzselni az eszközeit, azaz ezek a vállalatok képesek alkalmazkodni a fejlődő piacokhoz, akár az üzleti modelljük megváltoztatásával is. Azok, akik erre nem képesek növekvő bevételektől eshetnek el, miközben jelentős működési kockázatot is vállalnak egyben. „A technológiai fejlesztések és a folyamatosan változó vásárlói szokások új növekedési lehetőségeket teremtenek, miközben az előállításhoz szükséges új gyártósor, vagy berendezések beszerzése jelentős tárgyieszköz-befektetést jelent” – mondta Schannen Frigyes. „Ha egy cég nem elég rugalmas, hogy reagáljon a feltörekvő igényekre, akkor annak az esélyét kockáztatja, hogy úgynevezett eszköz-csapdába esik. Ez annyit jelent, hogy a rugalmatlan költségek mellett a gyárak, gyártósorok még termelnek bevételt, de a profitabilitási mutatók csökkennek, ezzel korlátozzák a cég képességét arra, hogy megadja a megfelelő választ a sürgető igényekre.”– tette hozzá a szakértő.

A legtöbb vállalat „kockázatvállaló”

A Roland Berger szakértői 150 nemzetközi vállalat tárgyi eszköz felhasználását és bevételeit vizsgálta meg 2012 és 2016 között, amely alapján az eszköz forgási arányra voltak kíváncsiak. A tanulmány végül négy különböző típust jelölt meg. Az első kategóriát a „Hatékony Győztesek” alkotják, akiknek bevétele nagyobb mértékben nőtt, mint eszközalapjuk értéke. Ezáltal képesek voltak javítani eszköz-hatékonyságukon, amely a hosszútávú siker előfeltétele. A megvizsgált vállalatok mindössze negyede tartozik ebbe a csoportba, és többnyire abból a szektorból kerülnek ki, ahol lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható, mint az elektronikai iparágban, vagy a gépészeti szektorban.

A vizsgált vállalatok 16 százalékát teszik ki azok, akik képesek voltak növelni a hatékonyságukat, ők az úgynevezett az „Agilis Használók” csoportja. Ezen vállalatok piacán lassú csökkenés tapasztalható, erre példa a regionális repterek piaca, de az iparágak közül azok is ide tartoznak, ahol komoly piac-szűkülés volt tapasztalható, erre a tökéletes példa a hagyományos energiával foglalkozó vállalatok köre. Rájuk eszközkihasználtság szempontjából az jellemző, hogy sikerült gyorsabban csökkenteni az eszközbázisukat, mint amilyen mértékben a bevételeik visszaestek. „Az Agilis Használók jó példái annak, hogy a vállalatok, hogyan tudnak hatékonyságot vinni az eszközeik működtetésébe csökkenő értékesítési volumen mellett egy visszaeső piacon” – mondta Schannen Frigyes. „Mindezt úgy érték el, hogy eszköz-könnyed aktivitásokat hajtottak végre, új szerviz portfóliót hoztak létre és növelték az alternatív finanszírozási lehetőségek használatát” – tette hozzá.

A fennmaradó két csoportban azok a vállalatok találhatók, akiknek eszköz-hatékonyságuk romlott a vizsgált, ötéves periódus alatt. A „Kockázatvállalók” csoportjába azok tartoznak, akik a magasabb megtérülés reményében komoly befektetéseket hajtottak végre eszköz bázisukban, ezzel komoly működési kockázatot vállalva. A „Kockázatvállalók” csoportjába a vállalatok 38 százaléka tartozik, ez a legnagyobb csoport a négy közül. Ők azokban az iparágakban működnek, ahol az elmúlt öv étvben a legnagyobb piaci növekedés volt tapasztalható, ilyen az autóipar és építkezési iparág. A rekordközeli értékesítési mutatók például arra ösztönözték az autógyárókat, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre gyártási kapacitásuk fejlesztése érdekében az elmúlt években. Ugyanakkor az olyan új megközelítések, mint a közösségi autózás, a vegyes tulajdonlás, az igény szerinti autózás vagy az e-mobilitás előretörése erőteljes hatással volt a keresletükre, így az OEM-ek lemaradtak túlkínálatukkal együtt a hagyományos motortechnológiai szegmensben.

Az utolsó csoportot a „Nem-használók” alkotják. Ezek a vállalatok hanyatló piacokon működnek, de az eszközbázisuk folyamatosan nő egy korábban meghozott hosszútávú befektetési döntés következtéseb. Az ő ROI mutatójuk emiatt erősen romlott. Ez a csoport a megvizsgált vállalatok 15 százalékát teszi ki. Ide tartoznak az olajipari és gázszolgáltató vállalatok. „Ezek a vállalatok azok, akik a már említett eszköz-csapdában vannak” – mondta Schannen Frigyes.

Négy terület, ahol a vállalatok javítani tudnak hatékony eszköz felhasználásukon

„Elemzésünk kimutatta, hogy a vállalatoknak egyre nagyobb nehézséget okoz fenntartani a magas szintű eszköz-hatékonyságot” – mondta Schannen Frigyes. „A növekedés tervezett szintjének elmaradását elsősorban a kereslet regionális piacok felé való eltolódása, vagy a diszruptív technológiák – mint a biotechnológia, e-mobilitás vagy a megújuló energia- térhódítása okozzák. Ezekre a piaci játékszabályokat megváltoztató tényezőkre az említett vállalatok képtelenek megfelelő sebességgel reagálni. Ettől kezdve a rosszul beállított eszköz-struktúra káros hatással lesz bevételeikre és nyereségeikre is egyaránt, amely végül katasztrofális következményekkel járhat” – folytatta Schannen.

A Roland Berger szakértői négy átalakulási területet azonosítottak, ahol a vállalatoknak tervezett akciókat kellene végrehajtaniuk azért, hogy fenntartsák vagy növeljék eszközeik értékteremtő képességét. Az első terület az eszköz stratégia átalakítása. Erre a transzformációra leginkább a „Nem-használók” csoportjának van szüksége annak érdekében, hogy meghatározott tervek mentén hasznosítsák, modernizálják vagy szükség esetén helyettesítsék az eszközeiket, hogy azok találkozzanak a vállalat éppen időszerű stratégiájával. Így elérhetik, hogy közép és hosszútávon növelni tudják nettó eszközértéküket és nettó eszközhasználatuk értékét.

A második átalakítási terület az eszköz működés, amely azt jelenti, hogy fejleszteniük kell az eszközök elérhetőségét és a működés minőségét, valamint minimalizálni kell a leállási, a beállítási és az átrendezési időt. „Ez az átalakulás különösen a „Kockázatvállalók” számára lehet értékes” – mondta Schannen. „Például a karbantartási stratégia optimalizálása jelentős potenciált hordoz magában a működési költségek csökkentésben, az eszközök elérhetőségének és hatékonyságának növelésében” – összegezte Schannen Frigyes.

A harmadik fejlesztési terület az eszköz finanszírozás. Ebben az esetben a vállalatok célja tőkeköltségük csökkentése pénzügyi koncepciójuk optimalizálása révén. Ennek a folyamatnak a kulcsa az, hogy biztosítsák a részvények és a kölcsönök hatékony kiaknázását amennyire csak lehetséges, egyidőben az állami támogatások és az újrafinanszírozás használatával azon területen, ahol szükséges. Ezen stratégia révén leginkább a „Hatékony Győztes”-ek tudják még továbbfejleszteni eszközeik hatékonyságát. Az utolsó, átalakítható területnek a tanulmány az eszköz intenzitást jelölte meg, amely azt jelenti, hogy a vállalatoknak optimalizálni kell gyártási folyamataikat és ki kell szervezniük nem fő tevékenységeiket. Ez a folyamat bezárásokhoz, bérbeadásokhoz vagy eszközök és gyártó létesítmények eladáshoz vezethet, amely révén csökkenteni tudják az eszközeikben felhalmozott tőkét. Erre a területre az „Agilis Használók”-nak érdemes fókuszálniuk.

„Az eszközhatékonyság egyben meghatározza a teljes iparág sikerét vagy éppen hanyatlását” – mondta Schannen Frigyes. „Ezért fontos az, hogy a vállalatok időben felismerjék a helyzetet és lépéseket tegyenek az eszköz-csapda elkerülése érdekében, függetlenül attól, hogy éppen egy növekvő fázisú vagy egy lassúló piacon működnek, mert a gazdasági körforgások most még gyorsabbak és még kiszámíthatatlanabbak” – összegezte Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

Marketing

Tetemes bírságot kapott az eMAG a GVH-tól

Akciótartási gyakorlata tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

200 millió forintos bírságot szabott ki és mintegy 4 milliárd forint összegű jóvátételre kötelezte az eMAG online áruház üzemeltetőit a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel; az eMAG elfogadta a döntést.

Az eMAG közleményben megerősítette a GVH-val kötött megállapodás tényét. Közölte, hogy

kifizetik a kirótt bírságot, minden vásárlójuknak 3 ezer forint értékű kupont biztosítanak, továbbá a hazai kis- és középvállalkozások online értékesítési tevékenységét több mint 4 milliárd forint értékű programmal segítik.

A GVH tájékoztatása szerint 2014 júliusáig visszamenőleg vizsgálták az eMAG webáruház több száz kampányát érintő akciótartási gyakorlatát. Megállapították, hogy akciótartási gyakorlata tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.

Az eljárás feltárta, hogy a vállalkozáscsoport a kampányok során nem alakított ki olyan belső szabályokat, amelyek biztosították volna, hogy “eredeti” árként a termék tényleges, jellemző ára jelenjen meg, az áthúzott árak korábban csak alkalomszerűen, nagyon rövid időre érvényesültek.

A GVH közleménye szerint a cégcsoport az eljárás során együttműködött a versenyhivatallal, és vállalta a jogsértés jóvátételét célzó intézkedéscsomag megvalósítását.

Ismertetik, hogy ennek keretében az eMAG

  • felhagy a megtévesztő akciókkal,
  • átalakítja árképzési és árfeltüntetési gyakorlatát,
  • az elmúlt 12 hónapban vásárló fogyasztókat egyenként 3000 forint értékű kuponkedvezményben részesíti, összesen legalább mintegy 1,08 milliárd forint értékben,
  • nagyságrendileg 2,88 milliárd forint értékben vállalja, hogy elősegíti a magyar vállalkozások online kereskedelmi jelenlétét: egyebek közt jutalékcsökkentéssel, oktatással, hirdetési felülettel és logisztikai szolgáltatásokkal támogatja majd partnereit.

A GVH A vállalások teljesítésének előírása mellett 200 millió forint bírság megfizetésére is kötelezte a platform üzemeltetőit, a Dante International SA-t, illetve az Extreme Digital – eMAG Kft.-t, amelyek azt is vállalták, hogy nem támadják meg bíróságon a GVH döntését – közölte a hatóság.

További vállalások

Az eMAG az MTI-nek küldött közleményében közölte, hogy kifizeti a 2018-as Black Friday kapcsán kirótt bírságot.

Az eMAG álláspontja szerint a Black Friday akciók megszervezésénél mind az árazás, mind a készletezés vonatkozásában körültekintően járt el, nem tévesztette meg a fogyasztókat. Ugyanakkor az eljárás minden fél számára megnyugtató lezárása érdekében olyan megállapodást kötött a GVH-val, amely lehetővé teszi a vitás helyzet gyors lezárását, emellett pedig a magyarországi online kereskedelem fejlődését is elősegíti.

A webáruház kiemelte, vállalja, hogy leárazásai során egy adott termékre az adott árengedmény mértékének megállapítása során a viszonyítás alapjául mindig a megelőző 30 nap során alkalmazott legalacsonyabb árat veszi alapul, elejét véve a jövőbeni vitás helyzeteknek.

Az eMAG közölte, bruttó 3 ezer forint értékű kupont bocsát ki minden olyan ügyfele számára, aki az előző 12 hónapban az eMAG.hu-n bármilyen értékben vásárolt akár az eMAG-tól, akár egy Marketplace-partner kereskedőtől. A vásárlók fiókjaiban jóváírásra kerülő kupon 6 hónapig lesz érvényes, és legalább 10 ezer forintos kosárérték elérése esetén lehet majd beváltani.

Az eMAG Magyarország a következő három évben mintegy négymilliárd forint értékű befektetést valósít meg a magyarországi vállalkozások online értékesítési lehetőségeinek fejlesztése érdekében az eMAG Marketplace-en keresztül. Elindítják az Open Hungary programot, amelynek keretében a Marketplace-en korlátlan ideig 50 százalékos kedvezményt biztosítanak az eladások után minden olyan, Magyarországon működő vállalkozásnak, amelyek kis, közepes vagy nagy gyártási sorozatban, vagy kézművesként nem élelmezésű termékeket állítanak elő, és éves nettó árbevételük 100 millió forintnál alacsonyabb. E vállalkozások számára az eMAG Marketplace 3 éven keresztül 25 százalék kedvezményt nyújt a logisztikai szolgáltatásokra, továbbá a programban részt vevő, értékesítést végző nonprofit szervezetek jutalékát teljes mértékben elengedi – közölte a webáruház.

A tájékoztatás szerint az eMAG Magyarország Marketplace-én jelen lévő kereskedők feltölthetik meglévő ajánlataikat az eMAG román és a bolgár platformjaira is. A vállalat három éven keresztül minden hazai partner számára egymillió termékig ingyenesen lefordítja az áru adatlapjait bolgár és román nyelvekre, illetve ugyanennyi ideig biztosít ingyenes, helyi nyelven működő ügyfélszolgálati szolgáltatást a magyar partnereknek a két piacon. Az eMAG Magyarország a teljes szállítási folyamat megszervezésével, továbbá a Romániába irányuló értékesítések esetén integrált logisztikai szolgáltatás biztosításával segíti a két régiós ország piacára nyitni kívánó kereskedőket.

A magyar kkv-kat támogató programban az eMAG 81 új munkahelyet hoz létre Magyarországon, és elindítja az eMAG Fulfilment in Hungary programot, amelynek keretében legalább 3 éven keresztül lehetővé teszi a hazai Marketplace-partnerek számára saját magyarországi raktárainak használatát, tárolási szolgáltatással, termékleltározással, megrendelés felvétellel, átvétellel, csomagolással, szállítással, visszaszállítással és ügyfélszolgálattal együtt – közölte az eMAG.

Tovább olvasom

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom