Kövess minket!

Marketing

Az eszközhatékonyság a versenyképesség kulcsa

A hatékony eszközfelhasználás háromszoros hasznot generálhat a vállalatoknak.

Az olyan tárgyi eszközök, mint az ingatlanok, a gépek és a gyártó-berendezések szolgálnak a profittermelés alapjául. Ennek ismeretében nem meglepő adat az, hogy a világon működő vállalatok teljes globális ipari eszköztárának értéke nagyjából 550 milliárd euróra rúg. De ezeket, a vállalatok életében igencsak jelentős értékkel bíró eszközparkokat csak a legritkább esetben tudják a cégek hatékonyan kihasználni: minden egyes befektetett euró után átlagosan mindössze 2,5 eurónyi bevétel keletkezik. Ez az érték azonban arra is utal, hogy az egyes vállalatok közti különbségek hatalmasak az eszközkihasználtság terén. Az iparágat vezető vállalatok ugyanis csaknem háromszor nagyobb teljesítményre képesek ezen a területen, vagyis akár 7,8 eurós bevételt is képesek előállítani eszközeikkel. Természetesen vannak olyan piaci szereplők is , akik az átlagnál gyengébben teljesítenek– állapítja meg a Roland Berger „Az eszközhatékonyság játéka – Hozzuk ki a legtöbbet a tárgyi befektetésekből” című tanulmányában, mely számos iparág 150 vállalati képviselőjét vizsgálta. A nemrégiben elkészült, átfogó tanulmányban a Roland Berger szakértői az eszközhatékonyságot javító egyszerű intézkedésekre is javaslatokat fogalmaznak meg.

„Az olyan eszközintenzív vállalatoknak, mint például az energia cégek, a vegyiüzemek és alkatrész-gyártók, óriási szükségük van arra, hogy hatékonyan működtessék eszközeiket változó piaci körülmények között is” – mondta Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. Valójában azonban négy vállalatból csak egy képes optimálisan menedzselni az eszközeit, azaz ezek a vállalatok képesek alkalmazkodni a fejlődő piacokhoz, akár az üzleti modelljük megváltoztatásával is. Azok, akik erre nem képesek növekvő bevételektől eshetnek el, miközben jelentős működési kockázatot is vállalnak egyben. „A technológiai fejlesztések és a folyamatosan változó vásárlói szokások új növekedési lehetőségeket teremtenek, miközben az előállításhoz szükséges új gyártósor, vagy berendezések beszerzése jelentős tárgyieszköz-befektetést jelent” – mondta Schannen Frigyes. „Ha egy cég nem elég rugalmas, hogy reagáljon a feltörekvő igényekre, akkor annak az esélyét kockáztatja, hogy úgynevezett eszköz-csapdába esik. Ez annyit jelent, hogy a rugalmatlan költségek mellett a gyárak, gyártósorok még termelnek bevételt, de a profitabilitási mutatók csökkennek, ezzel korlátozzák a cég képességét arra, hogy megadja a megfelelő választ a sürgető igényekre.”– tette hozzá a szakértő.

A legtöbb vállalat „kockázatvállaló”

A Roland Berger szakértői 150 nemzetközi vállalat tárgyi eszköz felhasználását és bevételeit vizsgálta meg 2012 és 2016 között, amely alapján az eszköz forgási arányra voltak kíváncsiak. A tanulmány végül négy különböző típust jelölt meg. Az első kategóriát a „Hatékony Győztesek” alkotják, akiknek bevétele nagyobb mértékben nőtt, mint eszközalapjuk értéke. Ezáltal képesek voltak javítani eszköz-hatékonyságukon, amely a hosszútávú siker előfeltétele. A megvizsgált vállalatok mindössze negyede tartozik ebbe a csoportba, és többnyire abból a szektorból kerülnek ki, ahol lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható, mint az elektronikai iparágban, vagy a gépészeti szektorban.

A vizsgált vállalatok 16 százalékát teszik ki azok, akik képesek voltak növelni a hatékonyságukat, ők az úgynevezett az „Agilis Használók” csoportja. Ezen vállalatok piacán lassú csökkenés tapasztalható, erre példa a regionális repterek piaca, de az iparágak közül azok is ide tartoznak, ahol komoly piac-szűkülés volt tapasztalható, erre a tökéletes példa a hagyományos energiával foglalkozó vállalatok köre. Rájuk eszközkihasználtság szempontjából az jellemző, hogy sikerült gyorsabban csökkenteni az eszközbázisukat, mint amilyen mértékben a bevételeik visszaestek. „Az Agilis Használók jó példái annak, hogy a vállalatok, hogyan tudnak hatékonyságot vinni az eszközeik működtetésébe csökkenő értékesítési volumen mellett egy visszaeső piacon” – mondta Schannen Frigyes. „Mindezt úgy érték el, hogy eszköz-könnyed aktivitásokat hajtottak végre, új szerviz portfóliót hoztak létre és növelték az alternatív finanszírozási lehetőségek használatát” – tette hozzá.

A fennmaradó két csoportban azok a vállalatok találhatók, akiknek eszköz-hatékonyságuk romlott a vizsgált, ötéves periódus alatt. A „Kockázatvállalók” csoportjába azok tartoznak, akik a magasabb megtérülés reményében komoly befektetéseket hajtottak végre eszköz bázisukban, ezzel komoly működési kockázatot vállalva. A „Kockázatvállalók” csoportjába a vállalatok 38 százaléka tartozik, ez a legnagyobb csoport a négy közül. Ők azokban az iparágakban működnek, ahol az elmúlt öv étvben a legnagyobb piaci növekedés volt tapasztalható, ilyen az autóipar és építkezési iparág. A rekordközeli értékesítési mutatók például arra ösztönözték az autógyárókat, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre gyártási kapacitásuk fejlesztése érdekében az elmúlt években. Ugyanakkor az olyan új megközelítések, mint a közösségi autózás, a vegyes tulajdonlás, az igény szerinti autózás vagy az e-mobilitás előretörése erőteljes hatással volt a keresletükre, így az OEM-ek lemaradtak túlkínálatukkal együtt a hagyományos motortechnológiai szegmensben.

Az utolsó csoportot a „Nem-használók” alkotják. Ezek a vállalatok hanyatló piacokon működnek, de az eszközbázisuk folyamatosan nő egy korábban meghozott hosszútávú befektetési döntés következtéseb. Az ő ROI mutatójuk emiatt erősen romlott. Ez a csoport a megvizsgált vállalatok 15 százalékát teszi ki. Ide tartoznak az olajipari és gázszolgáltató vállalatok. „Ezek a vállalatok azok, akik a már említett eszköz-csapdában vannak” – mondta Schannen Frigyes.

Négy terület, ahol a vállalatok javítani tudnak hatékony eszköz felhasználásukon

„Elemzésünk kimutatta, hogy a vállalatoknak egyre nagyobb nehézséget okoz fenntartani a magas szintű eszköz-hatékonyságot” – mondta Schannen Frigyes. „A növekedés tervezett szintjének elmaradását elsősorban a kereslet regionális piacok felé való eltolódása, vagy a diszruptív technológiák – mint a biotechnológia, e-mobilitás vagy a megújuló energia- térhódítása okozzák. Ezekre a piaci játékszabályokat megváltoztató tényezőkre az említett vállalatok képtelenek megfelelő sebességgel reagálni. Ettől kezdve a rosszul beállított eszköz-struktúra káros hatással lesz bevételeikre és nyereségeikre is egyaránt, amely végül katasztrofális következményekkel járhat” – folytatta Schannen.

A Roland Berger szakértői négy átalakulási területet azonosítottak, ahol a vállalatoknak tervezett akciókat kellene végrehajtaniuk azért, hogy fenntartsák vagy növeljék eszközeik értékteremtő képességét. Az első terület az eszköz stratégia átalakítása. Erre a transzformációra leginkább a „Nem-használók” csoportjának van szüksége annak érdekében, hogy meghatározott tervek mentén hasznosítsák, modernizálják vagy szükség esetén helyettesítsék az eszközeiket, hogy azok találkozzanak a vállalat éppen időszerű stratégiájával. Így elérhetik, hogy közép és hosszútávon növelni tudják nettó eszközértéküket és nettó eszközhasználatuk értékét.

A második átalakítási terület az eszköz működés, amely azt jelenti, hogy fejleszteniük kell az eszközök elérhetőségét és a működés minőségét, valamint minimalizálni kell a leállási, a beállítási és az átrendezési időt. „Ez az átalakulás különösen a „Kockázatvállalók” számára lehet értékes” – mondta Schannen. „Például a karbantartási stratégia optimalizálása jelentős potenciált hordoz magában a működési költségek csökkentésben, az eszközök elérhetőségének és hatékonyságának növelésében” – összegezte Schannen Frigyes.

A harmadik fejlesztési terület az eszköz finanszírozás. Ebben az esetben a vállalatok célja tőkeköltségük csökkentése pénzügyi koncepciójuk optimalizálása révén. Ennek a folyamatnak a kulcsa az, hogy biztosítsák a részvények és a kölcsönök hatékony kiaknázását amennyire csak lehetséges, egyidőben az állami támogatások és az újrafinanszírozás használatával azon területen, ahol szükséges. Ezen stratégia révén leginkább a „Hatékony Győztes”-ek tudják még továbbfejleszteni eszközeik hatékonyságát. Az utolsó, átalakítható területnek a tanulmány az eszköz intenzitást jelölte meg, amely azt jelenti, hogy a vállalatoknak optimalizálni kell gyártási folyamataikat és ki kell szervezniük nem fő tevékenységeiket. Ez a folyamat bezárásokhoz, bérbeadásokhoz vagy eszközök és gyártó létesítmények eladáshoz vezethet, amely révén csökkenteni tudják az eszközeikben felhalmozott tőkét. Erre a területre az „Agilis Használók”-nak érdemes fókuszálniuk.

„Az eszközhatékonyság egyben meghatározza a teljes iparág sikerét vagy éppen hanyatlását” – mondta Schannen Frigyes. „Ezért fontos az, hogy a vállalatok időben felismerjék a helyzetet és lépéseket tegyenek az eszköz-csapda elkerülése érdekében, függetlenül attól, hogy éppen egy növekvő fázisú vagy egy lassúló piacon működnek, mert a gazdasági körforgások most még gyorsabbak és még kiszámíthatatlanabbak” – összegezte Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom