Kövess minket!

Marketing

Az első pesti villamostól az elektromos repülésig

A Siemens magyarországi jelenlétének 130. évfordulóján tartott sajtóeseményen Dale A. Martin elnök-vezérigazgató nem csupán a múltról beszélt – melynek része az első pesti villamosvonal és az első vegyesvállalat a vasfüggöny mögött -, de a közeljövő terveiről is. A Siemens Healthineers egészségügyi üzletág jövőre önálló tőzsdei céggé válik; a Késmárk utcai turbinalapát-gyárat új üzemcsarnokkal bővítik; a Magnus Aircraft-tal közösen elektromos meghajtású kisrepülőgépet építenek; a szintén a Siemens csoporthoz tartozó evosoft mérnökei pedig a MindSphere nevű, nyílt forráskódú IoT operációs rendszert fejlesztik. Virágh Adrienn-nel, a Siemens Zrt. kommunikációs igazgatójával arról beszélgettünk, hogy a kommunikációs terület hogyan tudja támogatni a vállalat stratégiai törekvéseit.

A Siemens világszerte és Magyarországon is nagyon sok embert alkalmaz, az eseményen pedig több száz fős bővítési tervekről számoltak be, olyan területeken, melyek hiányszakmának számítanak. Milyen employer branding programokkal támogatja ezt a cég?

A Siemens csoporton belül hozzánk elsősorban a Siemens Zrt., vagyis a Gizella úti értékesítési központ és a két magyarországi gyáregység tartozik. Ami az employer brandinget illeti: egyrészt a vállalatnak globálisan is fontos ez a terület, hogy világszinten 170, Magyarországon pedig 130 éves cégként folyamatosan meg tudjunk újulni. Másrészt mi is látjuk a munkaerőpiaci helyzetet, azt, hogy egyre komolyabb erőfeszítést igényel a meglévő munkatársak megtartása és újak bevonzása.

Nálunk a helyzet alapvetően jó, így a célunk az, hogy ez a későbbiekben se változzon, ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy kapkodni kelljen a munkaerő után.

Az employer branding projektet – részben az anyavállalati stratégia mentén – a kommunikáció és a HR közösen építette fel, és három pilléren nyugszik: az egyik az Attraction, a vonzás, a másik a Retention, vagyis megtartás, a harmadik pedig az Engagement, az elkötelezettség-építés. Erre a három pillérre húzunk fel különböző eszközöket, minden területen az adott telephelyi specialitásokra szabva. Az Attraction területén például a nemrég lezajlott állásbörze nagyon jó eszköz volt, megújult látványvilággal jelentünk meg, nagy számban hoztunk el önéletrajzokat, és már fel is vettünk közülük kollégákat. A másik két területen – a Retention és az Engagement terén is különböző eszközöket vetünk be a célok elérése érdekében. Bevezettük például a First Working Day nevű kezdeményezést, aminek a célja, hogy a kollégák már az első, nálunk töltött munkanapjukon közösségi élménnyel találkozzanak: amellett, hogy izgalmas és érdekes formában bemutatjuk a céget, az új munkatársak megismerkedhetnek egymással, a környezettel, és máris könnyebb lesz a beilleszkedésük.

Online csak állásportálokkal dolgoztok, vagy targetált PPC-hirdetésekkel, bannerekkel is?

Ami a HR kommunikációs csatornákat illeti, az online hirdetések továbbra is nagyon erősek, a legtöbb életrajz továbbra is álláskereső portálokról jön. Fejvadászokon keresztül is rendszeresen dolgozunk direkt megkeresésekkel, illetve előfordul, hogy LinkedIn-en keresztül is hirdetünk.

A Siemens, mint munkáltató imázsát pedig az Employer Branding projekt keretrendszerébe illő akciókkal támogatjuk, illetve közvetlenül ott próbáljuk megtalálni a kollégákat, ahol jelen vannak.

Az imázsról szólva: egy nagyvállalatról beszélünk, amely egyrészt kultúrájában nyilván eltér a ma divatos startupoktól, másrészt – más nagy cégekhez hasonlóan – olykor a botrányok sem kerülték el. Ezeket hogyan tudja kezelni a kommunikáció, mennyire nyomták rá a bélyegüket a vállalat megítélésére?

Egy 170 éves vállalatról beszélünk, és ahogy a legtöbb vállalat életében, a mi múltunkban is voltak olyan korszakok, amelyekre nem mindig büszkén gondol vissza az ember. De egy vállalatot az is minősíti, hogyan tudja ezeket kezelni.

A kommunikáció szerepe egy válság időszakában különösen fontos, kulcsa pedig az őszinteség, a felelősség felvállalása.

Mindenki tudja, aki a Siemenshez jön, hogy ez egy tisztességes, becsületes német vállalat.

A korai budapesti Siemens villamosok irányítópultja

A HR törekvések nem nagyon jelennek meg a médiában. Reklámozásra, PR-re mennyire használja a Siemens a médiumokat?

Klasszikus B2B-cég vagyunk, az ügyfeleink különböző méretű vállalatok, állami szervezetek, intézmények. Azt tartjuk szem előtt, mi a leghatékonyabb az ügyfelek elérésére. Ezért például tévében, rádióban az esetek nagy többségében szinte egyáltalán nem vagyunk már jelen, mert az ügyfeleinket más kommunikációs csatornákon keresztült sokkal hatékonyabban, célzottabban tudjuk elérni.

 

Az idei év kommunikációs szempontból kivétel volt, mert a 130 éves évforduló kapcsán készítettünk egy kis imázskampányt: print és online hirdetésekkel dolgoztunk, és három ügyfelünkön keresztül mutattuk be, hogy a Siemens hogyan járul hozzá az ő tevékenységükhöz. Imázs szempontból hasznosnak ítéljük ezt a kampányt.

 

Természetesen a vállalati kommunikációval is kiemelten foglalkozunk. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a sajtóval, ami véleményem szerint még a mai online, a közösségi média által egyre inkább befolyásolt világban is kifejezetten fontos. Emellett a saját kommunikációs csatornáink is digitalizálódnak. Mi kezeljük a Facebook-oldalt, ami HR-szempontból is releváns, mert ma már az esetek nagy többségében a jelentkezők nem kizárólag a cég honlapjáról, hanem annak Facebook-oldaláról is tájékozódnak. Az évforduló alkalmából pedig indítottunk Twitter– és Instagram-oldalt is.

Egy konkrét fejlesztés, amely a rendezvényen elhangzott, a MindSphere, ami egy nyitott, felhő alapú IoT alkalmazás, amellyel más márkákkal is együttműködnek. Erről mit lehet tudni?

Leegyszerűsítve a MindSphere egy nyílt, felhő alapú operációs rendszer ipari alkalmazások számára. Egy olyan szoftverplatform, amellyel a gépek és a fizikai valóság összeköthető a digitális világgal. Segítségével akár irányítható, felügyelhető, testreszabható a gyártás, a gépek „beszélhetnek” egymással (Internet of Things, azaz a dolgok internete), akár kontinensek között is. A gyártás minden folyamatában adatokat gyűjtünk, és ezek elemzéséből lehet következtetéseket levonni. Már partnerünk például az Adidas és a Maserati is.

A rendezvényen is bemutatott e-repülés mennyiben valós üzleti igényt válaszol meg, illetve mennyiben kommunikációs eszköz?

Kommunikációs vezetőként teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ez egy jól kommunikálható dolog, de mi üzlettel foglalkozunk, és az a célunk, hogy a fejlesztéseink a gyakorlati életben is hasznosíthatóak legyenek. A Siemens és az Airbus között 2014 óta van együttműködés azzal a céllal, hogy akár utasszállító gépek hibrid módban tudjanak működni. Ez a gép is ebbe a fejlesztésbe illeszkedik. A magyar csapat jelenleg azon dolgozik, hogy a Magnus eFusion nevű kis, kétüléses, teljesen elektromos hajtásrendszerrel rendelkező gép hogyan tud minél hosszabb üzemidővel repülni. Az itteni kollégák kutatás-fejlesztési eredményeit pedig felhasználják az anyavállalati együttműködésben is.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom