Marketing
Az eddigieknél kényelmesebben és olcsóbban juthatunk ki a reptérre
A közép-európai régió vezető reptéri közösségi autómegosztója, a BeeRides az Invia.hu-val végzett közös kutatása szerint a reptérre jutásra átlagosan ötezer forintot költünk.
A car sharing szolgáltatást kínáló BeeRides és az utazásszervező Invia.hu 2018. július 5-én zárult felmérésében a résztvevők közel fele (47 százaléka) évente négyszer vagy annál többször utazik repülővel; 45 százalékuk több éjszakára. A válaszadók jelentős része (55 százaléka) Európát választja úticélként, ezen belül minden negyedik ember repül nyugat-európai országba.
A reptérre vezető út kompromisszumokkal volt kikövezve.
Mint írják, a legtöbb ember nem hagyja utolsó pillanatra a becsekkolást: a kérdőívet kitöltők 63 százaléka két órával a gép indulása előtt odaér a terminálra. A válaszadók számára a Liszt Ferenc Repülőtérre jutás során a két legfontosabb tényező az ár és a biztonság; csak ezek után fontos a rugalmasság és a kényelem. Az utazók tehát elsősorban az olcsóbb megoldásokat választják: 28 százalékukat ismerős, barát vagy rokon viszi ki a reptérre, 25 százalékuk tömegközlekedik – a kutatásban résztvevők szerint hiába a jó ár, túl kötött és a legkényelmetlenebb megoldás ez.
Őket követik 21 százalékban azok, akik saját autóval jutnak ki és csupán 8 százalék megy taxival – ez utóbbi bár kényelmes, az ára igencsak magas (a belvárosból oda-vissza kb. 15 000 forint). A kitöltők túlnyomó többsége (70 százaléka) a reptérre nem Budapestről érkezik, nem csoda tehát, hogy a felmérésben résztvevők 31 százaléka több mint ötezer forintot költ a reptérre jutás során (különféle járművekkel).
„A legjobb döntés az utazók szerint, ha saját autóval vágunk neki vagy ha ismerősünk visz ki bennünket a reptérre” – mondta Bősze Botond, a BeeRides egyik alapító-tulajdonosa és ügyvezetője.
Akár 26 000 forintot elköltünk a reptéri parkolásra, pedig lehetne ingyen is
Ha az autóval rendelkezőket vesszük figyelembe, a Liszt Ferenc reptérre érkezők többsége (34 százalék) a reptér közelében, fizetős parkolóban hagyja autóját, a válaszadók közel negyede pedig közvetlenül a reptéren parkol. Egy nyolcnapos út esetén a reptér hivatalos parkolójában 9 000-26 000 forint között mozog a parkolási díj, és a termináltól 5-6 percre lévő parkolókban is elkölthetünk 6 200-12 500 forintot. Éves viszonylatban egyébként az adatok alapján 2 milliárd forintot költünk parkolásra a Liszt Ferenc Repülőtéren.
A BeeRides car sharing szolgáltatása azokat célozza meg, akik nem csak az átlagosan 10 000 forintba kerülő parkolási díjat szeretnék megspórolni (ingyenes parkolás, 24 órás őrzéssel), de az autójuk bérbeadásával utazásuk egy részét is megkeresnék (körülbelül 15 000 forintot), ami már egy fapados repülőjegy árának felel meg. A BeeRides-nál parkoló autótulajdonosok esetében az is fontos, hogy saját autójukkal időben, biztonságban és kényelmesen érkeznek a reptérre, a bérbeadás végén pedig a térítésmentes, (átlagosan 5 000 forintba kerülő) külső-belső takarítást követően kapják vissza azt.
Az ügyvezető a kutatásból kiemelte: a fentieken túl a bizalmat és biztonságot nyújtó teljes körű Allianz casco biztosítás, a telemetriás figyelőrendszer és a lehetséges bérlésből átadott bevétel miatt minden negyedik válaszadó szívesen bérbe adná autóját. Ez az adat nem meglepő annak fényében, hogy 2015 óta minden évben 300 százalékkal nőtt a cég árbevétele.
Hosszabb parkolással akár évi fél millió forintot is kereshetünk
A BeeRides a hosszabb ideig (több mint 30 napig) parkolóknak – pl. a külföldön élőknek vagy dolgozóknak – és a megnövekedett számú érdeklődőknek, akik befektetési céllal vásárolnának autót, egy új ajánlatot állított össze. A visszajelzések alapján fejlesztett csomag része többek között a magas (akár 50 000 forint) fix havidíj az autótulajdonosnak, a nagyobb eseti költségekre szabott szervizgarancia és a flottakezelési szolgáltatás (ha nincs idő a felmerülő autóügyeket intézni). Ezek mellett garantált autóhasználatot biztosítanak azoknak, akiknek a bérbeadás idején mégis szükségük lenne autóra – akár egy váratlan reptéri hazaútra.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.