Kövess minket!

Marketing

Az autósok 12 százaléka nyári gumival közlekedik

Százból tizenkét autón nyári abroncsok vannak fent december közepén, derült ki abból a felmérésből, amelyet az Abroncs Kereskedőház végzett a téli szerelési szezon után Budapesten és több nagyvárosban.

„A nem reprezentatív kutatásunk célja az volt, hogy a téli átszerelési időszak után képet kapjunk az autósok abroncshasználati szokásairól, különösen a téli-nyári abroncsok arányára vonatkozóan” – ismertette Tiszay Árpád, az Abroncs Kereskedőház kereskedelmi vezetője. A felmérés során a vállalat munkatársai összesen csaknem 2000 gépjárművet – személyautót, mikrobuszt és kisteherautót – néztek át Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár és Zalaegerszeg közterületein.

A felmért gépjárművek között 86 százalékos a téli gumi használati arány, amelyet jobbnak értékelünk a korábbi évekhez képest – hangsúlyozta Tiszay Árpád. – A vizsgált autók 2 százalékán négyévszakos, vagy kemény terepre tervezett off-road, 12 százalékukon pedig nyári abroncs van. A kisteherautók és mikrobuszok között az átlagosnál rosszabb ez az arány, 20 százalékuk még mindig nyári abroncsokon közlekedik. Itt azt várnánk, hogy magasabb a téli abroncsok aránya, hiszen ezeket az autókat többségében napi szintű munkára használják tulajdonosaik. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nyári gumival sokkal nagyobb féktávra van szükség, mint a téli esetében. Céges személyautóknál viszont döntő többségben, 90 százalék feletti arányban tapasztaltunk téli gumi használatot.

Bár a 86 százalékos téli abroncs felszereltség nem tekinthető rossznak a korábbi évekhez képest, a szakemberek szerint az idetartozó téli gumik több mint 20 százaléka problémás, elöregedett és/vagy elkopott. Különösen az idősebb, valamint a frissebb rendszámmal rendelkező, vélelmezhetően külföldről behozott, szintén korosabb autók esetében figyelhető meg ez a tendencia.

Az abroncsok oldalfalán megtalálható DOT jelzésből kiderül, hogy adott terméket melyik év hányadik hónapjában gyártották. A 10 év feletti életkorú abroncsok tapadási képessége és rugalmassága már annyira lecsökken, hogy nagy kockázatot jelentenek a közlekedésben.

Sokféle hibajelenséget tártunk fel a téli abroncsok esetében. A leggyakoribb az abroncsok kopottsága, töredezettsége. A téli abroncsok 4 milliméteres profilmélység alatt már nem működnek megfelelően hóban és latyakban. Ez alatti értéken közlekedni pedig fokozottan balesetveszélyes.

A felmért gépjárművek 2 százalékán használnak tulajdonosaik négyévszakos abroncsokat, amely a sokat autózók számára kompromisszumos megoldás, de a szakértők szerint mindenképpen jobb, mint egy nyárival vagy elkopott télivel közlekedni a téli hónapokban.

Az elemzett adatsorból kiderül: 20 nagyobb márka fedi le a magyar piac 75 százalékát. Összesen 86 különféle márka termékeivel találkoztak a szakértők.

A felmérésben előfordultak extrém esetekkel is: láttunk olyan külföldi autót, amelyen 3 különféle márkájú és állapotú nyári abroncs volt. Ez Magyarországon nem jelent szabálysértést, csak nagy közlekedésbiztonsági kockázatot. Ez a hanyagság egyébként Nagy-Britanniára jellemző Európában. De olyan kisteherautóval is találkoztunk, amelyre négyféle márka volt felszerelve, X-ben keresztben felrakva a téli-nyári abroncsai.

Területi megoszlás szerint a keleti és nyugati vidéki városokban a használati szokások nagyjából kiegyenlített képet mutatnak.

A nyugati országrészben az osztrák határ közelsége miatt magas téli abroncs arányt mértünk, Ausztriában ugyanis kötelező a téli gumi használata. Keleten is jobb az arány, mint a fővárosban. Budapesten belül nagy a szórás, itt előfordult olyan városrész, ahol 20 százalék feletti nyári gumi használatot tapasztaltunk a személyautók között is.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom