Kövess minket!

Marketing

Az aktuális marketing trendek evolúciója

A káosznak tűnő trendpiacon is megfigyelhetőek, már korábban megjelent tendenciák, melyek állandósulása keltheti a trendnélküliség látszatát. Az idei év főbb csapásvonalairól a Magyar Marketing Szövetség elnökével, Hinora Ferenccel beszélgettünk a Médiapiac 2020-as 1. lapszámában, aki szerint a humán skillek épp olyan fontosak lesznek a következő években, mint a mesterséges intelligencia, vagy a digitális tér ügyfélélményének javítása.

Stratégia és eszközök

“A trendek olyan irányzatok, amelyek folyamatosan finomodnak, fejlődnek, tehát mozgásban vannak. Fontos megkülönböztetni az eszköz fókuszú trendeket, valamint a stratégiai irányzatokat. Én elsősorban az utóbbiban gondolkodom, ezért azt mondom, hogy a trendek nem az eszközöknél kezdődnek, hanem az alapoknál. Mik az alapok? A fogyasztói igényekkel kell elsősorban tisztában lennünk, hogy mire van leginkább szükség, milyen termékre és milyen szolgáltatásra. A fogyasztók milyennek szeretnék látni azt a terméket? Az ezzel való foglalatoskodást érzem inkább trendnek, nem pedig az új eszközöket. Sokszor az az érzésem, hogy a szakma a gombhoz varrja a kabátot: új eszközöket alkalmazunk, és ehhez alakítjuk a stratégiát. Holott, ennek mindig fordítva kell lennie: stratégiát kell kialakítani és ehhez választani eszközöket.”

Design gondolkodás: az ügyfélélmény fejlődése

Az ügyfélélmény fogalma már jó néhány éve jelen van a hazai marketing szakzsargonban, és bár időtálló trendnek bizonyul, ennek is van evolúciója, mellyel kapcsolatban új fogalmakat vezet be a hazai marketingszótárba Hinora Ferenc.

“Sokkal hangsúlyosabban kell figyelnünk az ügyfélélményre, de nem csak az online, hanem az offline térben is, és természetesen fordítva. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a design gondolkodást kiemelve az experience- és a service – design-t. Ezek olyan tervezési módszertanok, amelyek már kiválóan alkalmasak arra is, hogy újra tudjuk gondolni az adott termékünket, szolgáltatásunkat, folyamatainkat. Új fogalmak kapcsolódhatnak ehhez a trendhez: az egyik a re-thinking, az újragondolás fogalma. A mai világ sokszor arról szól, hogy mit tudsz újragondolni? Ha csak a startupokra gondolunk, számtalan olyan vállalkozás van, ami alapjaiban nem más terméket kínál, hanem innovatívan újragondoltat. A másik kifejezés a challenge-thinking, mely arra ösztönöz, hogy állítsuk kihívás elé magunkat, termékeinket, szolgáltatásainkat. A design gondolkodás magában foglalja ezeket az évek óta jelenlévő, de egyre erősödő trendeket.”

AI – a megkerülhetetlen

“A marketingben manapság megkerülhetetlen az automatizáció és a mesterséges intelligencia szerepe is, mely trendek elsősorban az ügyfélélmény szolgálatában állnak. Ugyan már egy ideje jelen vannak, manapság viszont még jobban erősödő tendenciát mutatnak. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia a digitális térben elérhető olyan megoldások, amelyekkel az ügyfélélményt tudjuk fejleszteni. Amikor márkázott ügyfélélményről beszélünk, nagyon fontos megemlíteni, hogy ezeknek a segítségével kényelmes, ügyfélbarát folyamatokat tudunk elérhetővé tenni.”

Humán skillek a perszonalizációban

A személyre szabottság követelménye egyre növekvő adatvezéreltséget eredményez. Azonban ahhoz, hogy valóban hatékonnyá váljon egy termék, vagy szolgáltatás perszonalizációja, elkerülhetetlen a humán skillek fejlesztése.

“A perszonalizáció folyamatát az adatvezérelt működés is segíti, amennyiben vannak adatok, amiket megfelelően megfejtünk. Azonban nagyon fontos, hogy nem szabad csak és kizárólag az adatokra építeni, a humán skillek továbbra is kiemelt fontossággal bírnak a legtöbb piaci szegmensben, ezért ezek fejlesztését is nevezhetjük trendnek. Egyre többször válik láthatóvá az a probléma, hogy bebújunk az adatok mögé félelemből, vagy kényelmi okokból és a humán skilleket háttérbe szorítjuk. Ezeket azonban meg kellene erősíteni, és ugyanakkora hangsúlyt fektetni rájuk, mint az adatvezérelt és digitális technológiák elsajátítására. Ez a B2B szegmensben határozottan igaz, de azért a B2C szegmensben sem elhanyagolható. A márkázott ügyfélélménynek az offline térben is működnie kell, és marketingszakemberek lévén, erre folyamatosan föl kell hívnunk a figyelmet. Az employer/employee branding nem véletlenül van jelen a marketing trendek között már évek óta, annak ellenére, hogy nem feltétlen marketing területek ezek, mégis, megfelelő alkalmazásuk értékesítési folyamatokat támogatnak, és ezért a marketingszakma határmezsgyéjének tekinthetjük őket”, magyarázta a Magyar Marketing Szövetség elnöke.

Temethetjük az influenszereket?

Az influenszer jelenség tetőzésével egyidőben jelentek meg azok a hangok, amik az eszköz lecsengését harangozták be. Ezek a hangok a tavalyi évben egyre erősebbek lettek, sokan már az influenszerkedés halálát jósolták. Hinora Ferenc ezt másképp látja, úgy véli, inkább átalakul ez az eszköz, mintsem csökkenne a jelentősége.

“Sokan talán szeretnék csökkenőnek látni az influenszerek jelentőségét, mert nem mindenkinek érdeke, hogy ilyen mértékben alkalmazzuk őket. Az általam képviselt reklámügynökség az Influencer Festival alapítója, ezért elég nagy rálátásom van a területre. Az influenszer marketing egy eszköz-fókuszú trend, tehát nem stratégiai irányzat. Az eszköz fókuszú trendeknek – amikor belépnek egy piacra – tisztulniuk kell, jó példa erre a Facebook üzleti célú használata a kétezres évek közepén. Mára teljesen megváltozott a Facebook ilyen irányú alkalmazása, amely a marketing célú tartalmak minőségén is jól látható, és épp ez a folyamat jellemző az influenszer marketingre is, egy kicsit másképp: influenszerek mindig voltak, és lesznek is, csak korábban nem a közösségi médiát használtuk arra, hogy alkalmazzuk őket”

A tartalom multiplikálás

“Itt említeném meg, hogy szakmai berkekben köztudott, hogy manapság nem elég tartalmat gyártani, történetet mesélni, hanem mindezt vizuális eszközökkel kell tudni megtenni, és multiplikálni a különböző platformokra. Ugyanazt a tartalmat teljesen máshogy kell sokszorosítani a különböző platformokra, hiszen mindegyiknek más és más a célja”, hívta fel a figyelmet egy nagyon alapvető elvárásra Hinora, hozzátéve, hogy ez egy szintén, évek óta jelen lévő terület, mellyel továbbra is érdemes foglalkozni.

Váratlanság: a marketing tevékenység X faktora

A fogyasztói hűtlenség – consumer disloyality – egy, a szakemberek számára egyre nagyobb fejtörést okozó jelenség. A márkahűtlenség témájához kapcsolódik a már korábban megjelent reklámkerüléshez párosuló a márkakerülés is, melynek csökkentéséhez egy új trend alkalmazását javasolja a marketingszakember.

“Míg korábban reklámkerülésről beszélhettünk, mára már a márkakerülés is valósággá vált, a fogyasztói hűtlenséggel tehát foglalkozni kell, akkor is ha ez nem tekinthető trendnek. A jelenség ellenpólusával, a fogyasztói elköteleződéssel a hűtlenséget tudjuk ellensúlyozni. Ide már nem elég a márkázott ügyfélélmény, vagy a perszonalizáció, ebben a kérdésben vissza kell térni a marketing alapokhoz, a design gondolkodáshoz, a challenge thinking és a re-thinking módjaihoz. Valamint egy új fogalmat is behoznék, amit unexpected marketingnek nevezek, a szó váratlan értelmében. Nagyon fontos, hogy egy marketingtevékenység folyamán váratlan megoldások is szerepeljenek mind a meglévő, mind a potenciális ügyfelek/fogyasztók megszólítása során. Az emberek szeretik a váratlan dolgokat, mert foglalkoztatja őket, megragadja a figyelmüket. Sok márka esetében probléma, hogy kiszámítható az, amit tenni fognak. Nem új platformokra, új eszközökre gondolok elsősorban, hanem ötletekre, kreativitásra, ami az adott marketing tevékenység X faktora lehet”

Az online reputáció-menedzsment

“Ez a trend szintén évek óta jelen van, azonban egyre inkább erősödik, és a PR területét érintve kihatása van a marketing tevékenységünkre. Ha nem figyelünk oda az online reputációnkra, a hírnevünkre az online térben, és negatív tartalmak jelennek meg a nevünkre kattintva, akkor a fogyasztó, aki vásárlásra készül, szintén találkozni fog ezekkel a tartalmakkal, ami a fogyasztói döntés szempontjából is fontos következmény. Az online reputációhoz szorosan kapcsolódik a digitális térben végzett akadálymentesítés szükségessége is.”

Zöld marketing

Manapság nem trendi, hanem alapvető követelmény zöldnek lenni, a környezettudatosság mára már nem egy szubkultúra hóbortja, hanem a jövőnk záloga. De milyen formában jelenik meg a zöld gondolkodás a marketingszakmában?

“Nem lehet elmenni a zöld marketing, és a fenntartható fogyasztás mellett. A környezetvédelem és a fenntarthatóság jelen van a világban és közbeszédben, valamint a mindennapjainkban is, ezzel a marketing szakembereknek is foglalkozniuk kell. A fenntartható fogyasztás nem más, mint a fenntarthatósági stratégia része, amely egy hosszútávú befektetés. Azért fontos minden márka, termék és szolgáltatás esetében előre tervezni ezzel, mert mint ahogy fontos, hogy tudjunk váratlan megoldásokkal operálni, úgy fontos az is, hogy a márkánk fenntarthatóságát és fogyaszthatóságát is tudjuk biztosítani három, öt vagy akár tíz év viszonylatában. Ha haladunk ezekkel az irányzatokkal – amelyek segítik a környezetvédelmet – akkor azon túl, hogy edukáljuk a piacot és a célcsoportjainkat, kialakíthatunk egyfajta kötődést fogyasztó és márka között, ez pedig hozzájárulhat a márka hitelességének növeléséhez. Ha valaki valóban képes ezzel a trenddel kiegészíteni a gyakorlatát, akkor ne merüljön ki abban a környezetvédelem, hogy szelektíven gyűjti a szemetet. Jelenjen meg az a termékei csomagolásában, a szolgáltatásaiban is, és ezt a trendet le kell vinni a termékfejlesztés és szolgáltatás fejlesztés területére.”

Együttműködés, te örök!

“Nem biztos, hogy trendnek kell nevezni a marketing kooperáció területét, azonban megkerülhetetlen jelenség. Nagyon sok szervezetnél az figyelhető meg, hogy a marketing kooperáció területe nem eléggé fejlett és a különböző osztályok és csapatok nem tudnak közösen dolgozni. Ezzel sokszor kivégeznek egy jó ötletet. Kooperálni azonban nem csak házon belül kell jól tudni, hanem fontos, hogy fogyasztói szinten is tudjunk kooperációs lehetőségeket kialakítani. Csak úgy, ahogy az unexpected marketingre sincs sok hazai példa még, itt is érdemes föltenni a kérdést, hogy vajon hány esetben és milyen együttműkötést alakítottak ki márkák a fogyasztókkal az elmúlt években?”

+1: pozitivitás

Hinora Ferenc szerint a pozitivitás az a hangulat, amely nem csak egy márka megítélésében, hanem a vállalati hangulatban is teremtő erővel bír.

“Fontos, hogy mindezeket a trendeket pozitív atmoszférában használjuk, mert sokszor egy jó ötlet teljesen lebutított formában valósul meg, vagy meg sem valósul, mert az adott szervezeten belül negatív a hangulat. Dolgozni kell a márkák hitelességén, valamint azon, hogy a márkát körülvevő atmoszféra is pozitív legyen”, zárta gondolatait Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke, a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport alapító-tulajdonosa, aki hozzátette, saját cégén belül legalább olyan fontos maga az atmoszféra, mint maguk, a pozitivitás segítségével elért eredmények.

Hinora Ferenc

 

• Társszerző a 2007-ben kiadott Minden, ami marketing c. könyvnél

• Társszerző a 2010-ben kiadott Minden, ami marketing c. könyv 2. bővített kiadásánál. A Minden, ami marketing c. könyvet Dr. Szántó Szilviával közösen szerkesztett, illetve írt meg közérthető módon. A könyv nagy segítséget nyújt mind a diákoknak, mind az üzleti szférának a marketingismeretek elsajátításában, valamint a vállalkozások hatékony működtetésében és felvirágoztatásában.

Egyéb információk:

A Budapest Kereskedelmi és Iparkamara küldöttje, nős, egy lánygyermek boldog édesapja.

 

 

Nézze meg Hinora Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom