Marketing
Az Adaptive Media a nagyok között
Az Adaptive Media alig több mint három éve jelent meg a piacon, és ma elmondhatja magáról, hogy portfóliója elérését tekintve felzárkózott az Origo-csoport, a CEMP és a Sanoma mellé, sőt esetenként túl is szárnyalta a saját médiafelületeiket árusító nagyokat. A céget Sopov István alapította 2007-ben. Korábban a PORT.hu kereskedelmi igazgatójaként dolgozott, és azt tapasztalta, a médiaügynökségek azokat a partnereket értékelik, akik mindenfajta célcsoporthoz tudnak ajánlani megfelelő terméket.
Az Adaptive Media alig több mint három éve jelent meg a piacon, és ma elmondhatja magáról, hogy portfóliója elérését tekintve felzárkózott az Origo-csoport, a CEMP és a Sanoma mellé, sőt esetenként túl is szárnyalta a saját médiafelületeiket árusító nagyokat. A sales house fejlődéséről és jövőbeni kilátásairól Sopov István ügyvezető igazgatóval és Csereklei Zoltán ügyfélkapcsolati igazgatóval beszélgettünk.
A céget Sopov István alapította 2007-ben. Korábban a PORT.hu kereskedelmi igazgatójaként dolgozott. „Akkor úgy gondoltuk, nagyon értékes termék van a kezünkben, lelkiismeretesen dolgozunk, de nem voltunk annyira sikeresek, mint ahogy a PORT.hu piaci súlya indokolta volna – mondja az akkori nehézségekről az alapító. – Az egyik legfontosabb felismerésem az volt, hogy a médiaügynökségek portfóliókkal szeretnek együtt dolgozni, szeretik, ha egy partnerkapcsolaton belül sok kérdésükre választ kaphatnak. Azokat a partnereket értékelik, akik mindenfajta célcsoporthoz tudnak ajánlani megfelelő terméket. Ezt felismerve döntöttem el, hogy különböző felületeket összefogva próbálok együttes értékesítést kínálni a médiaügynökségeknek.”
Sopov István kérdésünkre elmondta, a kezdet viszonylag zökkenőmentes volt, néhány hónapig tárgyalt a kiadókkal, végül hét oldallal indult el. „Az volt a kulcsmomentum, hogy az együttműködő médiatulajdonosok is bíztak az együttes értékesítés sikerében és bizalmat szavaztak nekünk.”
Az Adaptive Media azóta széles portfóliót épített ki, számos kisebb és közepes méretű médiatulajdonos képviseletét látja el a médiaügynökségek felé. „Lényegében olyanok vagyunk, mint egy hirdetési osztály, csak nem a saját felületeinket áruljuk, hanem megbízásból másokét. A különböző kiadványokat egységes feltételrendszerbe illesztve értékesítjük, így jobban tudjuk érvényesíteni az érdekeiket” – emeli ki egyik fontos jellemzőjüket Sopov István.
Négy divízió
A cég jelenleg tizenöt munkatárssal működik, négy divíziója van. Partnereitől elsősorban a médiaügynökségi piacra kér kizárólagosságot. A csapat legnagyobb része az értékesítéssel foglalkozik, ezen felül kampánymenedzsment, marketing és pénzügyi feladatok vannak. A cég irányvonalait az öt fős menedzsment határozza meg, akik egyben a kulcsterületek vezetői. „Kicsiben leképezzük a nagy cégek működését, de tevékenységünkben többnyire olyanok vagyunk, mint egy nagy kiadónál a sales szoba” – mondja Csereklei Zoltán.
Az Adaptive Media legrégebbi és máig legnagyobb árbevételű divíziója az Online Network, amely havi több mint 3 millió egyedi látogató elérését képes biztosítani a hirdetőknek. Negyvennél több weboldal tartozik a portfoliójába, köztük olyanok, mint a PORT.hu, a NOL.hu, a TV2.hu, a Heti Válasz Online, a Vatera és számos tematikus oldal.
Hasonló profilú, de nagy, targetálható elérése okán külön kezelt divíziójuk a Windows Live, amelynek hirdetési felületeit tavaly óta értékesítik. A Microsoft közösségi platformja – benne a Messenger és a Hotmail – 3,3 millió regisztrált magyar felhasználóval rendelkezik. „A Magyarországon működő közösségi oldalaknál nagyobb elérést biztosít a Windows Live Messenger – mondja Csereklei Zoltán – és kifejezetten gazdag a hirdetési lehetőségek tárháza.”
Noha az online piacról indultak, jelentős print portfóliójuk is van. 2008 közepén született meg a gondolat, hogy nyomtatott sajtótermékek értékesítésével is foglalkozzanak. Ez a divízió is sokat erősödött, mára benne van egyebek mellett a tizenöt éves Szép Lak, a 21. évfolyamában lévő Ideál magazin és a Vodafone 290 ezer példányban megjelenő Fotel Mini márkamagazinja is.
Mobilmarketing megoldások értékesítésével 2009-ben kezdtek foglalkozni – zászlóshajóként a Vodafone Magyarország hirdetési megoldásait kínálva. Ez a tevékenység mára szintén külön divízióvá nőtte ki magát. „A mobilmarketing már messze túlmutat az egyszerű SMS-MMS kampányokon – jelzi Csereklei Zoltán, aki abban is látja a gyors növekedés kulcsát, hogy sikeres csomagokat tudnak összeállítani egy-egy kampányhoz. – Független értékesítőként nagyobb a mozgásterünk, az igények ismeretében rugalmasan tudjuk fejleszteni a portfóliónkat. Igyekszünk mindig a legrelevánsabb megoldásokat biztosítani és ez függetlenként sokkal könnyebben megvalósítható. A legtöbb ügynökség már elkezdett integrálódni, ami azt jelenti, hogy a közeljövőben egy teamben fogják kezelni a különböző megjelenési csatornákat. Mi pedig online, print és mobil megoldásokat egyaránt tudunk biztosítani a kampányokhoz.”
A nagyok klubjában
Az Adaptive Media is megérezte a 2009. évi hirdetéspiaci visszaesést, hiszen tavaly már az online sem produkálta a szokásos növekedési ütemét. De előre tudtak lépni, tavaly megközelítették a milliárdos forgalmat.
Arányaiban persze a négy divízió egyelőre nem egyenértékű, az online értékesítés árbevétele a legmagasabb, de a többinek is vannak növekedési perspektívái. „A mobilmarketing még nem hoz nagy volument. A szegmens vár a kiugrásra – mondja Sopov István. – Az eszközök fejlődnek, a technikai lehetőség adott, de ahhoz, hogy a mobilhirdetés elterjedjen, áttörést kell elérni. Ezt valószínűleg az érintőképernyős készülékekre jellemző nagy kijelzők adják majd meg.”
Az ügyvezető úgy fogalmaz, a high endből most kerülnek át a szélesebb rétegek számára elérhető kínálatba azok a készülékek, amelyeken már kényelmesen lehet internetes tartalmakat fogyasztani. Egyre inkább igaz az is, hogy ezeken a képernyőkön jelentős közönségeket lehet elérni. „A mobil az online-nál személyesebb, privátabb eszköz – mondja Sopov István, – azon keresztül közelebb lehet kerülni a fogyasztóhoz. Ahogy a médiafogyasztás teret nyer a mobilok képernyőjén, úgy terjednek majd el a televízióból már ismert megoldások.”
Perspektívák
A két szakembert arról is kérdeztük, érzékelik-e már az egyesek által mért, sokak által remélt gazdasági növekedést és a hirdetéspiaci aktivitás élénkülését.
„Ha a fő piacnak az online-t tekintjük, akkor érezhető a növekedés – foglalja össze Sopov István. – De manapság más kérdések is foglalkoztatják a kiadókat. A fizetős szolgáltatások alapvető kérdései ma is nyitottak. A nagy kiadóknál a méretgazdaságosság átüt bizonyos korlátokat, viszont a kisebbeknél komoly gondok lehetnek. A mai kínálati piacon a prémium tartalom melletti hirdetési helyeket nem lehet az előállítási költségekhez viszonyítva reális áron értékesíteni. Nekünk arra is figyelnünk kell, hogy a kisebb kiadók számára is megfelelő bevételt termeljünk, és ez alapvetőbb kérdéseket és modelleket feszeget, mint hogy nő-e a piac globálisan pár százalékkal.”
Középtávú terveiket firtató kérdésünkre Sopov István így válaszolt: „A mi fő küldetésünk az, hogy a legnagyobb kiadókkal egyenértékű „hangot” tudjunk biztosítani a közepes és kisebb kiadók számára. Tovább szeretnénk növekedni, és olyan szintre eljutni, hogy nehéz legyen megkülönböztetni médiapiaci szerepünket a nagy kiadóvállalatokétól. Ha egy kisebb kiadó minket választ, megkaphassa a korábban csak a nagyokat megillető lehetőséget az érvényesülésre.” Csereklei Zoltán ezt annyival egészíti ki, hogy a cég növekedési tendenciája és nagyratörő terveik mellett törekednek a közvetlen hangnem és friss látásmód megőrzésére.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.