Marketing
Átalakultak a transzferár dokumentációs szabályok
Komoly bírsággal járhat a figyelmetlenség.
A korábbinál nagyobb adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra a transzferár nyilvántartás elkészítése a szabályok változása miatt, így érdemes mielőbb megkezdeni az ezzel kapcsolatos munkát és több időt hagyni a feladatra, mint korábban. Az új előírások alkalmazása 2018-tól lesz kötelező, de már a 2017-es adóévben is választható.
Jellemzően az adózók üzleti év végét követő feladatainak egyike a megfelelő transzferár nyilvántartás összeállítása a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott releváns ügyleteikre vonatkozóan. A korábbi szabályozás alapján a hazai vállalkozások – döntésük alapján – a kapcsolódó kötelezettséget helyi szinten, akár a csoport más tagjának (pl. anyavállalat) bevonása nélkül is tudták teljesíteni, az ún. önálló nyilvántartás elkészítésével. Az új szabályrendszer alapján azonban az önálló nyilvántartás készítésének lehetősége teljesen megszűnik, ezt felváltja egy kétszintű transzferár nyilvántartási rendszer, amely a fődokumentumból és a helyi dokumentumból áll.
Kétszintű transzferár nyilvántartás készítésére a korábbi szabályok is lehetőséget adtak a közös nyilvántartás elkészítése révén, azonban a Deloitte tapasztalatai alapján ezzel a társaságok többsége nem élt még akkor sem, ha a külföldi anyavállalatától kapott valamilyen szintű segítséget a magyar dokumentáció összeállításához. Az új szabályok még a korábbi közös nyilvántartáshoz képest is jóval szélesebb körű információk bemutatását várják el mind a cégcsoport egészére, mind pedig a helyi leányvállalat specifikus ügyleteire vonatkozóan. A fődokumentumban többek között ki kell térni a vállalatcsoport globális pénzügyi helyzetének bemutatására, beleértve a bevételek egyes országok közötti elosztásával kapcsolatos megállapodások, például feltételes adómegállapítások, szokásos piaci ár-megállapítási határozatok felsorolását, illetve az adott üzleti évben a cégcsoportban megvalósult jelentős üzleti átszervezések bemutatását is. A szükséges információk jelentős részének beszerzéséhez tehát várhatóan elkerülhetetlen lesz a vállalatcsoport központjának szoros bevonása a nyilvántartás elkészítésébe. A helyi dokumentumban bemutatandó információk köre is jelentősen bővült: tartalmaznia kell például a helyi stratégia bemutatását és azt is, hogy az elvégzett elemzéshez felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglaltakhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégcsoportoknak a már évek óta használt dokumentációs sémát és annak tartalmát is mindenképp szükséges felülvizsgálniuk legkésőbb a 2018. évi dokumentáció összeállításakor.
A hazai transzferár nyilvántartásokra vonatkozó új szabály előírásai javarészt megegyeznek a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) transzferár dokumentációval kapcsolatos akciótervében foglalt előírásokkal, amelyeket számos más ország is vagy már beemelt a hazai szabályozásába. vagy tervezi azokat bevezetni a jövőben.
„A BEPS miatt jelentősen megváltozott adózási környezet hatására tapasztalataink szerint a multinacionális vállalatcsoportok igyekeznek a nyilvántartásokat minél hatékonyabban, központilag koordináltan elkészíteni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az egyes országok helyi dokumentációs szabályai nem egységesek, ami megfelelő körültekintés hiányában akár jelentős mértékű mulasztási bírság kiszabásához is vezethet a magyar cég szempontjából, amennyiben az elmulasztja a központilag készített dokumentációs csomag testreszabását a magyar szabályok, és a NAV ismert preferenciái szerint” – mutatott rá Helybély Judit, a Deloitte transzferár csoportjának vezetője.
Az egyik leggyakrabban megfigyelhető eltérés a magyar és más országok vonatkozó transzferár szabályai között pont a nyilvántartási kötelezettséggel érintett tranzakciók körében, vagy éppen a kapcsolt viszony meghatározásában van. Míg Magyarországon főszabály szerint valamennyi, 50 millió forint volument meghaladó ügyletre vonatkozóan szükséges külön elemzést készíteni, addig más országok ettől eltérő küszöbértékeket, vagy akár teljesen más logika szerinti követelményrendszert állapíthatnak meg.
„Jelentős különbségek vannak továbbá az egyes országokban elfogadható összehasonlító adatok esetében is, ami a transzferár elemzések egyik alappillére. Az új magyar szabályok rögzítik például azt is, hogy az adatbázis-kutatásokat legalább három adóévente szükséges újra futtatni, míg a kiválasztott összehasonlító ügyletek, vállalkozások pénzügyi adatait legalább adóévente kell frissíteni. Más országok ettől eltérő gyakoriságú újra futtatást, frissítést írhatnak elő, ami értelemszerűen a cégcsoport szintjén problémát okoz és gyakran többletmunkával és költséggel jár” – tette hozzá Prágay-Szabó Balázs, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.
A Deloitte szakértője szerint magyar szempontból a külföldön, központilag elkészített elemzések leggyakoribb hiányosságai közé tartozik, hogy azok nem állnak rendelkezésre a megfelelő időben valamennyi releváns ügyletre vonatkozóan, vagy a magyar szabályoktól eltérő kapcsoltsági küszöbérték kerül bennük alkalmazásra.
Az új szabályok tehát összességében felbolygatják a cégek által az elmúlt években már jól kialakított és bejáratott dokumentációs megközelítést és sémákat, ezért érdemes a 2018. évi dokumentáció elkészítését időben elkezdeni és mindenképp több időt hagyni, mint a korábbi években.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.